Zsidó versek 2

Szerzőnk zsidó verseiből egy újabb csokorra valót nyújtunk át a verskedvelő olvasóknak.

Sófár

Belülről tisztítom a kos szarvát

meghajlik

hegyét levágom,

elul havában

fújom a tekiát

a sevárimot

és a teruát

Alulról felfelé hajlik a  szellem

alulról felfelé szaggat a hangsor

éles staccatók biztatnak a harcra

Megnyílik az ég

Izrael fiai összegyűlnek a galutból

Falak dőlnek le

Isten jelenik meg a Szináj hegyen

Krá Szátán!

Ros hásánákor fújjuk

és mikor chérem terhe alá

kerül Baruch

vagy más filozófus

Alma

Mint gyümölcs a fán

függ a világ

 

Szuká

Nyílt helyen építem

előbb az oldalfalakat deszkából,

Ne legyenek hézagosak!

Nehogy a szél bejusson

és elfújja a gyertyákat

Nádból építem a tetőt

több árnyékot adjon

mint amennyi fényt átenged

Szukkotkor itt élek majd

tisri havában hét napon át

smini áceretig

A pusztában felhők óvták a zsidót

Az Örökkévaló időtlen és végtelen Isten.

én ideiglenes vagyok, mint a szuká

 

Széfer Torá

Parancsok, micvák jelzik az utad

szoférok sokszorosítása nyomán

kik javítottak is a szövegen,

Mózes szerénységből írta kis aleffel

a jikrá szót,

ne tudják, hogy ő

szemtől szemben látta az Örökkévalót.

„Smá Izraél Adonáj Elohénu Adonáj ehaD”

kezdetén és végén

megnőnek a betűk.

A nyitott szakaszt és a zárt szakaszt

betűk jelzik,

a hetiszakaszok végét

három szamech

El ne tévedj az Úton!

 

Torá

Te vagy az Élet Fája.

Átkötünk az ávrittal

meg ne rendüljél,

szét ne csússzál.

Kuttonetbe bújtatunk

Ti Sá be Ávkor éjszínű lepelbe

Jóm kipurkor hófehérbe

Az ezüst pajzs véd Téged, és a csengettyűk

és a táblácskákon a hetiszakasz

 

Nem érinthetünk!

Mint lepkeszárny, porrá enyészne a lelked

Csak a jád mutatja nekünk a szavakat

ha lejnolunk.

Az áron hákodesben őrzünk Téged

Omén.

 

Luláv

A citrusalma szép és hibátlan

a kis dudor

a csészelevél helyén ép legyen!

Ez a szív.

Innét fakadjon a szeretet

 

A datolyapálma levéltagjai

egymáshoz simuljanak

hegyének csúcsa ép!

Ő a gerinc

egyenes legyen mindig

 

A hádász levelei

hármasával ülnek a száron

Ő a mirtuszág

a szem. A jót és szépet keresse

 

Az árávából kettő darab is elég,

ép zöld és hegyes levelű fűzfaágak

Ő az ajak

szavai legyenek tiszták

 

Kész a csokor

 

Tisri havában,

szukót napjaiban

minden reggel

a reggeli imában

a hálél mondása előtt

rázzuk a csokrot

lengetjük minden irányba.

Ez csak az első napon tórai parancs

az idők folyamán

mégis fontossá váltak a többi napok

 

A férfi befedi fejét

Megkülönböztetésül, mint 44-ben a

kanári sárga csillagot,

a férfiaknak be kellett fedniük a fejük a

középkor lassan örvénylő időiben,

hol csúcsos kalappal, hol henger alakú süveggel,

hol kapucnival,

minden nép máshogy és máshogy védekezett

pedig a zsidóknak

ima közben,

vagy ha szertartást végeznek,

Ma is rásimul fejükre a bársonyos kipa,

a horgolt, érdesebb kipa szruga

csak Téged tisztelünk vele Istenem