Stan Getz – a legendás tenorszaxofonos kijevi zsidó gyökerei

Egy váratlan szemműtét miatt néhány napot jórészt mozdulatlanul kellett eltöltenem, és ezalatt újrahallgattam a mágikus, ma is páratlan, noha több mint 60 éves Stan Getz albumot, amelyet Joao és Astrud Gilbertoval készített. “Mindannyian szeretnénk úgy játszani, mint Stan Getz – ha tudnánk.” – mondta John Coltrane.

Több mint 30 éve hunyt el a tenorszaxofon egyik legkiemelkedőbb művésze, aki manapság népszerűbb mint valaha, különösen Kaliforniában, ahol élek. Ráadásul utolsó évei szűkebb pátriámhoz, San Francisco környékéhez kötötték, de személyesen soha nem hallhattam legendás Napa-völgyi koncertjeit.

Hogyan vált ez az alkoholista, drogos művész a cool jazz egyik legjelentősebb alakjává? – morfondírozok magamban. Szaxofonjátéka ellenállhatatlan, hangzása azonnal felismerhető és talán utánozhatatlan is. A The Sound (a Hang), a Getz technika, hangszerének tiszta, érzelemgazdag hangja egy csapásra híressé, gazdaggá és népszerűvé tette, bárhol is lépett fel a világon. Játéka milliókat vonzott.

Pedig Getz mindent megtett azért, hogy karrierje zátonyra fusson. Egészségét, magánéletét az alkohol és a kemény drogok évtizedekig rombolták. Házasságai kudarcot vallottak. Szervezete 1991-ben adta fel, májrák végzett vele.

Őstehetség volt, formális zenei végzettség nélkül. Nem gyakorolt, nem becsülte a zenekari próbákat, látszólag felkészületlenül lépett a színpadra, sokak szerint gyakran részegen. Kiváló zenei memóriája volt, habzsolta az életet, soha nem nőtt fel. Szinte állandóan dolgozott és félévszázad alatt több száz lemezfelvételt készített.

1927-ben született Philadelphiában. Tizenhárom éves korában édesapja, aki nyomdász volt, összespórolt pénzéből egy szaxofont vett fiának. A többi ma már zenetörténet.

16 évesen csatlakozik Jack Teagarden zenekarához és ezután egy évig minden nap fellép. Aki hallja azonnal szerződtetni akarja. Stan Kenton, Jimmy Dorsey, Benny Goodman, Woody Herman zenekarai következnek és 21 éves korában már sztár.

A próbákon gyakran nem jelenik meg. Sőt, jó néhány koncertet is kihagy, amikor illuminált állapotban van. Benny Goodman tiszteli tehetségét, de kirúgja a zenekarból. Nem tud a kiszámíthatatlan muzsikussal együtt dolgozni.

1954-ben éri el a mélypontot. Annyira drogfüggő hogy Seattle-ben megpróbál kirabolni egy patikát. Hat hónap börtönbüntetést kap és a bíró arról leckézteti, hogy páratlan tehetségét vesztegeti el. A heroinfüggőség, az alkohol és a családi problémák folytatódnak. Első feleségétől (Beverly Byrne) elválik miután találkozik a svéd arisztokratával, Monica Silfverskiölddel, aki elhatározza hogy „megmenti”.

1958-ban új életet kezdenek Európában; Koppenhágába költöznek. Hamarosan a skandináv jazz sztárja.

Néhány év múlva visszatér az USA-ba és a 60-as évek valóságos diadalmenetet jelent számára. Több Grammy díjat nyer és a Bossa Nova jazz koronázatlan királya. Aztán újra megjelennek életében a drogok. Depressziós, öngyilkosságot kísérel meg és a két sikertelen házasságából származó öt gyermekét elhanyagolja.

Már-már úgy tűnik, hogy a 80-as években élete rendbe jön, a neves Stanford Egyetemen jazzt tanít. Élő legenda. De szervezete már felőrlődött, a májrákkal nem tud megbirkózni. 64 évesen ér véget élete.

Nem találom nyomát annak, hogy Magyarországon is járt volna, pedig Budapesten is ismert volt és Gonda János már 1964-ben azt írja róla, hogy intonációja “eszményien szép” és hangja “fátyolosan lebegő”.

Getz nem volt vallásos. Zsidó származású művészként örömmel turnézott Izraelben. Vallási temetése sem volt. Elhamvasztották és porait a Csendes Óceánba szórták otthona, Malibu, közelében.

Getz felmenői egykoron a Gayetzky nevet viselték. Nagyszülei több mint egy évszázada a Kijev környéki porgomok elől menekültek először Angliába, majd az USA-ba. Kijev környékén ma is harcok dúlnak és ukránok milliói menekülnek a szörnyűségek elől. De mindez messzire sodródik, ahogy Getz játéka félálomba ringat. Időtlen remekművét a The Girl From Ipanema-t hallgatom.