Jobboldali fogalom a nemzet?

A jobboldal kisajátította a nemzeti gondolatot. Nem volt nehéz dolga, hiszen a baloldal és a liberálisok a nacionalizmust a kirekesztés, vagy valami még rosszabb előszobájának tekintették. A helyzet azonban változni látszik. Egy német kultúrtörténész és egy francia történész a nemzeti gondolat visszahódításával szeretné erősíteni a szolidaritást és az integrációt.

A kérdést a metazin.hu járja körül.

„A történelem maga alá temette annak tudatát, hogy a nemzet eredetileg demokratikus és egalitárius eszme volt” – olvassuk a Neue Zürcher Zeitungban Johann Michael Möller recenzióját Aleida Assmann kultúrtörténész A nemzet újrafelfedezése című kötetéről.

A nemzeti gondolatot a fejlett országokban, különösen Európában a jobboldal sajátította ki. Pontosabban a baloldal és a liberálisok a kirekesztés és az előítéletek melegágyának tekintették a nemzetközpontú politikát, amely könnyen szélsőséges és antidemokratikus politikához vezet. A liberálisok kozmopolita fordulatot vettek, a marxistáknak pedig mindig is a kapitalista alapszerkezetből következő felépítménynek tekintették a nemzetet, amely a kapitalizmus meghaladásával szükségképp megszűnik. A nemzetállami gondolatot az elmaradottság és a bezárkózás avítt receptjének tartották, úgy hívén, hogy a legmodernebb kor kihívásaira – a globális kereskedelem, a klímaváltozás és a különböző kultúrájú emberek keveredésére – nem lehet nemzetállami keretek között választ adni. A helyzet iróniája, hogy a nemzetállamok korának végével kapcsolatos gondolatok éppen a Szovjetunió, Csehszlovákia és Jugoszlávia felbomlásának idején kezdtek népszerűvé válni.

Újabban azonban mintha a nemzet reneszánszát élnénk – írja Möller. A békés nacionalizmus igen divatos a konzervatív jobboldalon, de a patriotizmus a baloldalon sem számít szitokszónak. A gazdasági, a migrációs, legújabban pedig a koronavírus-válság sokakat arra ébresztett rá, hogy a nagy kihívásokra nemhogy globális, de európai szinten sincsenek gyors és hatékony válaszok.

 

Teljes cikk