Ha terror, akkor Belgium
A belga bűnüldöző hatóságok megdöbbentő felületessége maga is okozat. Legalább is része annak, ahogy a belga állam nem akart szembenézni a rá leselkedő veszélyekkel. Az észak-afrikai bevándorlók negyedeiben régóta tartanak a veszedelmes folyamatok.
2001-ben Belgiumból érkeztek azok a televíziósoknak álcázott gyilkosok, akik interjú helyett agyonlőtték Ahmad Sah Maszúdot, az észak-afganisztáni ellenállás legendás vezérét. A megbízó az al-Kaida vagy szövetségese, a tálib kormányzat volt. Akkor még gondolhatta a hatóság, hogy merő véletlenről van szó, de rosszul gondolta. Igaz, további tizenhárom év telt el az első olyan merényletig, amit szíriai dzsihadisták megrendelésére követtek el Európában. A színhely a brüsszeli Zsidó Múzeum volt, és a gyilkos algériai származású francia volt ugyan, de előtte hosszasan időzött (és készült tettére) Brüsszel ma már hírhedt Molenbeek negyedében. A tavaly januári párizsi terrortámadások tettesei is Belgiumba utaztak gépkarabélyért. Bizonyos körökben magától értetődő volt, hogy Belgiumban megy ez, mint a karikacsapás. Az is köztudomású, hogy a tavaly novemberi párizsi merényletek koordinátora, Abdelhamid Abaoud Molenbeek neveltje volt.
Jacinto nem azt tartja különösnek, hogy most Belgiumban robbantak a bombák, hanem azt, hogy eddig a terroristák távol tartották magukat Brüsszeltől, holott ott elképesztően kedvezőek a körülmények egy-egy terrormerénylethez. Európa-szerte szigorúan ellenőrzik a fegyverkereskedelmet, Belgiumban azonban a világ legegyszerűbb dolga illegálisan lőfegyverhez jutni. Az újságolvasó ember is tudja, hogy a volt Jugoszláviából és egyéb kelet-európai feketepiacokról rengeteg fegyver érkezik ide. A rendőrség sok-sok önálló szervezetre tagolódik, nem is mind ugyanazon nyelven kommunikálnak. Brüsszelben nemrég csökkentették tizenkilencről hatra a rendőrkapitányságok számát, és ezek igen önállóak. Molenbeekben nagyon régóta érlelődik a baj.
A párizsi terrormerényletek után a jobboldal élesen támadta a városrész volt szocialista polgármesterét, aki 2012-ig kilenc éven át vezette Molenbeeket, amiért hagyta elfajulni a dolgokat. Ennek hátterében az állt, hogy az afrikai bevándorlók szavazataiért cserébe a polgármester hagyta érvényesülni a helyi vezérek akaratát, olyannyira, hogy embereikkel töltötte fel a városi alkalmazottak létszámát. A többit elvégezte a baloldali véleményformáló értelmiség.
A teljes cikk itt olvasható.
