Az új törvény megakadályozza a főügyészt, hogy alkalmatlannak nyilvánítsa Netanjahut

Az izraeli képviselők csütörtökön kora reggel 61-47 arányban elfogadtak egy törvényt, amely gyakorlatilag megakadályozza, hogy a főügyész kijelentse: Benjámin Netanjahu alkalmatlan a miniszterelnöki tisztség betöltésére – ez a kormány igazságügyi reformjának első része, amelyet törvénybe iktattak.

A tüntetések előtt: A szavazásra néhány órával azelőtt került sor, hogy az izraeliek újabb országos tiltakozási napot indítására készülnek az igazságügyi puccs ellen, és az izraeli kormányra nehezedő nemzetközi nyomás erősödik – írjaaz ujkelet.live.

Mi van a törvényben: A jóváhagyott törvény kimondja, hogy a miniszterelnök elmozdításának két módja van: a miniszterelnök maga közli, hogy fizikailag vagy szellemileg nem képes ellátni feladatait. A másik opció, hogy a kormány tagjainak 75%-a akarata ellenére kéri a felmentését, ami a Kneszet 80 tagjának jóváhagyásával lép életbe.

Fekete lyuk: Gil Limon főügyész-helyettes korábban figyelmeztetett, hogy a miniszterelnökök alkalmatlannak nyilvánítását megnehezítő törvény jogi ,,fekete lyukat” hoz létre, amely nem esik bírósági felülvizsgálat alá.

Jelentős változás: A javaslat – amely módosítani kívánja az Alaptörvény: Kormány kvázi alkotmányos alaptörvényt – első olvasatban elfogadott szövegétől eltérően a második és harmadik olvasatára való felkészülés során törölték azt a szakaszt, amely megtiltotta a Legfelsőbb Bíróság bírósági felülvizsgálati jogának alkalmazását a miniszterelnök alkalmatlanná nyilvánításának folyamatában.

A Legfelsőbb Bíróság nem tudja saját kezdeményezésre alkalmatlannak nyilvánítani a miniszterelnököt, de a törvényben említett két felmentési opció bírósági felülvizsgálat tárgyát képezheti.

Mit mondanak

A törvényjavaslat képviselője a Likud frakció elnöke, Ofir Katz megvédte a törvényjavaslatot, mondván, hogy az „stabilitást” hoz azáltal, hogy megnehezíti a miniszterelnök akarata ellenére történő eltávolítását.

A törvényjavaslat elfogadására reagálva Avigdor Liberman, a Jiszráel Beiteinu elnöke közölte, hogy pártja a Legfelsőbb Bírósághoz fordul a törvény ellen.

A Mozgalom a Minőségi Kormányzásért már hivatalos beadványt nyújtott be a Legfelsőbb Bírósághoz a törvény ellen néhány órával annak elfogadása után. Azt állították, hogy a kormány lehetetlen feltételeket szabott egy miniszterelnök leváltásához.

Jáir Lapid ellenzéki vezető eközben azzal vádolta a kormányt, hogy „aljas és korrupt törvényt fogad el, mint tolvajok az éjszakában.”

„Izrael polgárai tudják – közvetlenül a [pészach] ünnepe előtt, [és] miközben a megélhetési költségek szárnyalnak –, hogy Netanjahu ismét csak magával törődik” – írta Lapid Twitteren.

Az eredeti javaslat úgy rendelkezett, hogy a miniszterelnököt csak egészségügyi okokból lehet hivatalra alkalmatlannak nyilvánítani, bírósági felülvizsgálat nélkül. Ha a miniszterelnök megtagadja a kormányszavazás tartását a kérdésben, a döntés a Kneszethez került volna, ahol csak akkor lett volna érvényes, ha a Kneszet 120 törvényhozójából 90 támogatja. Gyakorlatilag megakadályozná, hogy az igazságszolgáltatásban bárki alkalmatlannak nyilvánítsa Netanjahut.

Emlékeztető: A Legfelsőbb Bíróság február 10-én elrendelte Netanjahu miniszterelnöknek és Gali Baharav-Miara főügyésznek, hogy egy hónapon belül válaszoljanak a Netanjahu alkalmatlanná nyilvánítását követelő petícióra.

A beadványt a Mozgalom a Minőségi Kormányzásért nyújtotta be, arra hivatkozva, hogy a miniszterelnököt megsérti az összeférhetetlenségi megállapodást, amely megtiltja számára, hogy olyan ügyekben vegyen részt, amelyek befolyásolhatják a folyamatban lévő korrupciós perét.

Baharav-Miara januárban értesítette Netanjahut, hogy továbbra is kötik őt az összeférhetetlenségi szabályok, melyeket először 2020 végén Avichai Mandelblit volt főügyész dolgozott ki és megtiltják neki:

• a magas rangú bűnüldözési és bírói kinevezésekről való döntést
• olyan jogalkotási ügyekben való részvételt, amelyek hatással lehetnek a folyamatban lévő tárgyalására.

Háttér: Netanjahu ellen három korrupciós ügyben folyik per vesztegetés, csalás és bizalommal való visszaélés miatt. A miniszterelnök tagadja, hogy bármiféle jogsértést követett volna el, és azt állítja, hogy a vádak az ellene folytatott boszorkányüldözés részét képezik.

Teljes cikk