140 éve született Felix Salten, a Bambi írója
Száznegyven éve, 1869. szeptember 6-án született Felix Salten osztrák író, akinek nevét Bambi című regénye tette közismertté.
Émile Zoláról írott nekrológja tette ismertté
Siegmund Salzmann néven budapesti zsidó családban született, szülei háromhetes korában költöztek Bécsbe. Gyermekkora szegénységben telt, iskolába alig járt, cselédként kezdte, majd egy biztosítónál kapott állást. Ambícióit ez nem elégítette ki, ezért a munkától “ellopott” időben írogatni kezdett, a hivatali robot unalmát verselte meg. Alkotásait különböző álneveken publikálta, ezek egyike lett később írói álneve.
Sokáig csak visszautasításban volt része, de 1902-ben megjelent Émile Zoláról írott nekrológja, így otthagyhatta hivatalnoki állását. Később egy másik nekrológja is ismert lett: 1910-ben Karl Lueger bécsi polgármester halála után antiszemita demagógnak nevezte a rendkívül népszerű kereszténydemokrata politikust. Jobbára színikritikákat publikált, s csatlakozott a Fiatal Bécs körhöz, amelynek tagja volt egyebek közt Lehár Ferenc, Karl Kraus, Hugo von Hofmannstahl és Herzl Tivadar.
1910-től kezdett regény- és drámaírással foglalkozni, könyveire méltán borul a feledés homálya. Az egyetlen kivétel az 1923-ban (majd “hivatalosan” 1926-ban) megjelent Bambi, ez azonban elég volt ahhoz, hogy Salten nevét mindörökre megőrizze az emlékezet.
Az ötletet egy, az Alpokban tett kirándulás adta, így született meg a “Bambi, egy életrajz az erdőből”. A történet egy őz életét ábrázolja születésétől felnőtté válásáig (a Bambi név az olasz bambino – kisbaba kifejezésből ered), realisztikusan mutatva be a természet vadságát és veszélyeit, különösen a vadászó ember kegyetlenségét. A Bambit sokféleképpen olvasták már, a gyermekkönyvtől egészen a politikai paraboláig. Az angol fordítást Thomas Mann ajánlotta a rajzfilmgyáros Walt Disney figyelmébe, aki öt évig faragta saját képmására a regényt, a rajzfilm bemutatójára 1942-ben került sor.
A könnyfacsaró történet egyedül írójának nem hozott szerencsét: 1933-ban eladta a jogokat, így a rajzfilm óriási sikeréből egy cent haszna sem származott. Igaz, tiltakoztak az osztrák vadászegylet tagjai is a vadászok negatív ábrázolása ellen…
A maga korában még egy könyve volt ismert: az 1906-ban álnéven, magánkiadásban megjelent Josefine Mutzenbacher, alcíme szerint “egy bécsi prostituált regénye”. Az azonnal betiltott, de persze számtalan kiadásban megjelent könyvről ma is vitatkoznak: jelesül arról, hogy az erotikus vagy a pornográf irodalom részének tekintendő-e.
A szorgalmas Saltent 1925-ben az osztrák PEN klub elnökévé választották, a tisztséget 1934-ig viselte. Az élet a nácizmus térhódítása nyomán még Ausztriában is veszélyessé vált a zsidó író számára: a Bambi a Harmadik Birodalomban 1936-ban tiltólistára került, Salten két évvel később az Anschluss elől Svájcba menekült, ahol 1939-ben megjelentette a Bambi folytatását Bambi gyermekei címmel.
Felix Salten 1945. október 8-án halt meg Zürichben. Az egykor oly népszerű író haláláról Németországban csak négy évvel később, születésének nyolcvanadik évfordulóján emlékeztek meg.
