A Le Monde Kertész Imre legújabb franciául megjelent kötetéről

Hogyan lehet Európát Auschwitz után újrafogalmazni? – ez a nagy kérdés foglalkoztatja Kertész Imrét a Le Monde című napilap kritikusa szerint A holocaust mint kultúra című esszékötetében.
 

Forrás: MTI

 

 

A mértékadó párizsi újság szerda délután megjelent száma „A nap könyve” című rovatában ajánlja olvasói figyelmébe a Nobel-díjas magyar írónak a közelmúltban az Actes Sud kiadó gondozásában franciául megjelent kötetét.

A címadó előadás egy 1992-es bécsi konferencia kapcsán született, de a „zsidó író definícióját árnyaltan és találóan” vizsgáló könyvben Kertész Imrének a rendszerváltás és 2003 között, többek közt a kommunizmusról, a weimari köztársaságról, a magyar entellektüelekről vagy Jeruzsálemről írt esszéit, előadásait, beszédeit gyűjtötte egybe a kiadó.

Samuel Blumenfeld kritikus szerint a meglepő cím a kilencvenes évek jelenségére utal; a holokauszt banálissá válására. Minél többet beszélünk magáról a holokausztról, annál inkább az elképzelhetetlen dolgok kategóriájába szorul a megsemmisítés valósága és annak hétköznapi volta – írja a Le Monde.

A kritikus szerint Kertész Imre arra mutat rá írásaiban, hogy egyfajta morális és politikai beszédmóddal a holokauszt intézményesül, annak következményeként pedig olyan giccses művek születnek, mint például a Schindler listája, Steven Spielberg filmje.

Ennek a jelenségnek kettős hatása van: egyrészt megfosztja a túlélőket attól, amit ténylegesen megéltek, másrészt Auschwitzot a németek és a zsidók ügyévé teszi, pedig valójában egy univerzális tapasztalatról van szó. Kertész a Nobel-díj átvételekor tartott beszédében éppen azt hangsúlyozta, hogy a „holokauszt annak a nagy kalandnak a végállomása, ahova az európaiak kétezer év kultúrája és erkölcse után érkeztek” – fogalmaz a kritikus.

Megítélése szerint ez utóbbival magyarázható A holocaust mint kultúra nagy kérdése: hogyan lehet Európát újrafogalmazni Auschwitz után? „A holokauszt az európai civilizáció vitális problémája, amely ha nem akarja, hogy véletlenszerű civilizációvá váljék, tartozik magának annyival, hogy elgondolkodik azon, hogy mi is történt a keretei között” – írta a Le Monde.