Gyűlöletkeltő játékok
A gyűlöletkeltő internetes játékok egyre jobban terjednek. A rasszizmus, vallási intolerancia, egy etnikum, vagy másféle kisebbség elleni tartalmak leginkább az ingyenes flash játékokban, vagy kis költségvetésű, olcsó programokban fellelhetőek, de nyomaikat azért megtalálhatjuk a mainstream, nagyobb publikum számára elkészült termékekben is.
Minél nagyobb szabadság jellemző egy adott médiumra, minél kevesebb felette a kontroll, annál nagyobb az esélye annak, hogy szélsőséges megnyilvánulásokat is megtalálunk bennük. A különböző radikális témájú, gyűlöletet keltő játékok már a számítógépes játékok hajnalán, a garázsfejlesztések korszakában megjelentek – leginkább az ellenőrzés akkor még szinte totális hiánya miatt.
Később a média felfigyelt a játékokban dúló erőszakra és ennek kapcsán többet foglalkoztak azzal is, hogy politikailag inkorrekt játék ne kerüljön forgalomba, ám természetesen totálisan kizárni sohasem sikerült ezeket. A nyolcvanas évek végén és kilencvenes évek elején azonban még nem felügyelték annyira botrányos téma tekintetében a játékokat, azért is terjedhettek el oly könnyedén a gyűlöletkeltőek.
Szex, erőszak, rasszizmus, nacionalizmus
Rasszista témájú játékok a gyakran keveredtek valamilyen egyéb megbotránkoztató tartalommal. Az 1982-ben megjelent Custer’s Revenge-ben például egy kikötözött indián nőt kellett megerőszakolnia egy meztelen cowboynak úgy, hogy először a nyílvesszők áradatában kellett odarohanni hozzá.
A játék ellen több, a nők jogait védő szervezet illetve az indián közösségek képviselői is felháborodottan tiltakoztak arra hivatkozva, hogy a játék gyomorforgató módon szimulálja a nemi erőszakot. Andrea Dworkin, a híres radikális feminista, aki közismert a pornográfia ellenes kritikáiról, azt állította, hogy ennek a játéknak is felróható, hogy az USA-ban oly sok bennszülött nőt megerőszakoltak a nyolcvanas években.
A Custer’s Revenge-t több üzletből eltüntették, máshol csak a személyazonosság igazolásával lehetett megvásárolni. Ám teljesen nem tiltották be és szép hasznot hozott a Mystique nevű cégnek.
Természetesen nem hiányoztak a rasszista, vagy másféleképpen gyűlöletkeltő játékok sem a Commodore 64-es masina palettájáról. Erre magyar példát is találhatunk. A későbbi rasszista és szélsőjobbos blogger,Tomcat például Szakadt Csöves címmel készített még 1989-ben egy szöveges kalandjátékot, melynek cselekménye röviden ennyi: a rendszerváltás idején a címszereplő a Marx (utóbb: Nyugati) téri aluljáróban mozog az égtájak mentén, és közben iszik, cigányokat ver, erőszakol, késel. Tomcat a következő években a “Revenge” sorozatot készítette el, amelyben az egymás után következő részekben az iskolán, rendőrségen és hadseregen kellett “bosszút állni” gázspray, Molotov-koktél, láncfűrész és napalm bevetésével.
Tomcat egy Indexnek adott interjújában később mesélte: több felháborodott szülő felhívta, hogy beperlik, megverik. Egy ügyvéd is telefonált neki egy kisebbségi szervezet nevében, hogy bíróság elég viszi az ügyet, ám a szélsőséges blogger végül szárazon megúszta az egészet.
Autótolvajok, bűnözők, erőszaktevők
Természetesen a külföldi mainstream, egyre nagyobb költségvetésű játékok piacáról sem hiányoztak a politikailag inkorrekt, gyűlöletkeltő témák. A média az ilyen játékok kapcsán nagy visszhangot keltett, ám ezzel éppenséggel a játékfejlesztők és kiadók malmára hajtotta a vizet: az óriási botrány erős reklámként hatott.
Pontosan ez történt a híres Grand Theft Auto (GTA) sorozat esetében is, amely épp annak köszönheti töretlen népszerűségét, hogy a bűnözők és autótolvajok gátlástalan, gyilkos karrierjét szimuláló játékokat az évek során szünet nélkül támadták, perelték és be akarták tiltani különféle aktivisták, pszichológusok, ügyvédek, politikusok.
A játék ugyan nem kifejezetten botrány és gyűlöletkeltő célzattal készült, azonban mégis olyan elemeket találhatunk benne, amelyek sokaknál kiverték a biztosítékot. Már az 1997-es első részben is ártatlan járókelőket gázolt el a játékos és a hulláktól szedte el a pénzüket. A későbbi részekben pedig még nagyobb felháborodást keltett, hogy prostituáltakkal való szeretkezés után a játékos halálra gázolhatta őket őket, majd az aktusért elkért “tarifát” visszavehette.
Évekkel később, a Grand Theft Auto: Vice City című részben még nagyobb botrányt kavart a haiti lakosság körében az egyik küldetés, amely során 50 haiti lakost kellett kiirtani, illetve az a tény is, hogy a játékban bűnözőknek tekintették őket. A haiti közösség be is perelte a GTA sorozatot fejlesztő Rockstart. A pert megnyerték és részben pénzbírságot szabtak ki a cégre, részben vissza kellett szedniük az inkriminált részleteket tartalmazó játékokat az üzletek polcairól és olyanokra lecserélni, amelyekből már kiszedték ezeket.
A Grand Theft Auto botrányt keltő játékelemei miatt mind a mai napig a legtöbbet támadott játéksorozat. Az elmúlt évek során különböző fiatalkorú gyilkosságokhoz kötötték, illetve olyan emberek indítottak ellen igazi keresztes hadjáratot, mint az azóta hírhedté vált ügyvéd, Jack Thompson, vagy Hillary Clinton, aki szövetségi nyomozást akart indítani a játék ellen.
Ennek ellenére a játékot készítő Rockstar jelenleg is a legjobban kereső játékfejlesztő cég: a Grand Theft Auto IV 2008-ban 500 millió dolláros bevételt hozott, amellyel, mint minden idők legjobban eladott terméke vonult be a médiatörténelembe.
