Hírek

Hírek

A BROOKLYNI ORTODOX ZSIDÓK ÉS A DROG Nemrégi­ben egy brooklyni jesiva vezetőjé­nek fia meghalt kábítószer-túlada­golásban. Ez a riasztó tény cselek­vésre ösztönözte a rabbikat. Ez év elején találkozott egymással George Pataki, New York állam kormányzója, valamint az ortodoxi­át képviselő Dov Hikind rabbi. Az egyik zsidó szociális szervezet fel­mérése szerint körülbelül 1500 brooklyni ortodox zsidó fiatalt veszélyeztet a kábítószer. David Mandel, az Ohel nevű zsidó szoci­ális szervezet egyik vezetője, aki ortodox fiataloknak szervez kábítószer-elvonó programot, igyekezett megvilágítani a jelenség hátterét. Az ortodox közösség létszáma annyira megnőtt, hogy „a jesivák eljutottak befogadóképességük ha­táráig és egyre inkább szelektál­nak a Fiatalok között. így egyre több olyan gyerek van, akit nem vesznek fel a tanházakba, vagy ké­sőbb eltávolítják őket.” Mandel szerint a nagyobb jesivák sem fog­lalkoznak kellőképpen a gyerekek lelki problémáival, a kisebb jesiváknak pedig egyáltalán nincs erre lehetőségük.

IRÁNBAN JAVUL A HELYZET A letartóztatott 13 iráni zsidó közül hármat – óvadék ellenében – ideig­lenesen szabadlábra helyeztek. A hivatalos Iszlám köztársaság Tájé­koztatási Irodája azt közölte, hogy a három ember bűne jóval cseké­lyebb, mint a többi tízé. Az iráni zsidó közösség vezetője, Manouchehr Eliassi üdvözölte a lépést, míg Michael Melchior, Izrael di­aszpóraügyekért felelős minisztere kevesellte azt. Mint arról már hírt adtunk, a letartóztatott iráni zsidó­kat Izrael és az Egyesült Államok javára folytatott kémkedéssel vá­dolják. Az Iránban nemrégiben le­zajlott választásokon a reformerők kerekedtek felül, ami remélhető­leg elősegíti majd a letartóztatott iráni zsidók szabadon bocsátását. Biztató jel az is, hogy a reform­szárny győzelme után egy-két nap­pal az iráni hatóságok beszüntet­ték a Kol Jiszrael rádió perzsa nyel­vű adásának zavarását.

KATOLIKUS-ZSIDÓ VITA JERUZSÁLEMBEN Nagy vihart kavart az az adásvétel, melynek során Jeruzsálemben az Es Ha-Tóra jesiva kezébe került a XII. században a keresztesek által épített Szűz Mária Allemanorum templom és a hozzá tartozó többi épület, illetve egy régészeti emlékeket is tartalmazó kert. Szakértők úgy vélik, hogy a zsidók (vissza)térítésével foglalkozó mozgalom jesivája mintegy négyszázezer dollárt fizetett a műemlékért. Az épület – melyre már kikerült a mezüze is – tulajdonjogának a megváltozása nagy vitákat kavart. A gondot fokozza az, hogy az adásvétel körülményei sem tisztázottak: az eladó ugyanis egy kvázi állami szerv, az Óvárosi Zsidó Negyed Fejlődéséért és Helyreállításáért Társaság, amely az építésügyi minisztérium intézménye, és amelynek vezetője egy, az Es Ha-Tórával jó kapcsolatokat ápoló ultraortodox ügyvéd. Ez a minisztérium az előző kormányzati ciklusban az Egyesült Tóra Zsidóság ultra- ortodox párt, jelenleg pedig a Nemzeti Vallásos Párt kezében van.

A keresztény Jerusalem Foundation – mely 1974-ben a hely felújítására kapott komoly anyagi támogatást a Magyarországon is ismert Axel Springer Alapítványtól – aggódik. Vezetői azon gondolkodnak, hogy az izraeli legfelsőbb bírósághoz fordulnak: a bíróság mondja ki az üzletkötés semmisségét. Szóvivőjük, Amnon Beri szerint „a Társaságnak nincs több joga eladni ezt a helyet, mint a Siratófa­lat”. Az Es Ha-Tóra vezetői viszont azt mondják, hogy az üzletkötés teljesen le­gális volt. Szerintük a hely nem keresztény zarándokhely, mivel a templom már évszázadok óta nem működik Ugyanakkor megnyugtatásul közölték, hogy tekin­tetbe fogják venni a helyhez kötődő különféle érzékenységeket. A Német Lovag­rend nevű katolikus szervezet jeruzsálemi képviselője a tel-avivi német nagykö­vetséghez fordult, amely panaszt tett az izraeli külügyminisztériumnál.

A furcsa ügyre – amely az elmúlt években korántsem volt egyedülálló – az ultraortodox jesivák terjeszkedése a magyarázat. E radikális vallásos közeg fel­fogása szerint az óvárosban nincs méltóbb tevékenység a tanulásnál. Ezért már számos épületre tették rá a kezüket – korántsem mindig legális eszközök­kel. Az Es Ha-Tóra már az egyik legnagyobb ingatlanbirtokos az óváros zsidó negyedében – noha a korábbi tulajdonosok számos pert indítottak ellene. A zsidó negyed jellege erősen megváltozott – írja a Jerusalem Report -, már az ultraortodoxia dominál, miközben a tőlük eltérő életstílusú lakosság elköltö­zik. Nemrég választott magának más lakóhelyet Jakov Neeman volt pénzügy- miniszter, a modem ortodoxia híve, aki szintén terhesnek találta a harédi kö­zösség, sok tekintetben a gettóra emlékeztető életmódját.

LOPÁS VAGY GAZDASÁGI HADVISELÉS? Az izraeli méhészek szövet­sége már komoly demonstrációkat fontolgat, hogy véget vessen a hatóságok te­hetetlenkedésének: a Palesztin Autonómia területéről legálisan vagy illegálisan bejutó tolvajok ugyanis már vagy háromezer kaptárát loptak el és vittek át a ha­táron. Az izraeli rendőrség tehetetlennek bizonyult, a palesztin hatóságok pedig éppenséggel bátorítják a tolvajlást – állítják a méhészek. A példa talán inkább egzotikus volta miatt keltett feltűnést, mert az autonómia területéről érkező tol­vajok minden elvisznek, ami mozdítható. Kedvelt zsákmány a földeken szaba­don hagyott mezőgazdasági felszerelés, de általában nem válogatósak. A kap­tárlopás viszonylag új jelenség, miközben az autók elrablása évek óta nagy szervezettséggel folyik. Izraeli illetékesek mindezt számtalanszor fölvetették már palesztin tárgyalópartnereiknek, de többnyire süket fülekre találtak – csak egy-két alkalommal közölte nyíltan a másik fél, hogy a lopások csökkenésével csak bizonyos palesztin követelések teljesítése esetén számolhatnak. Szeren­csére vannak kivételek is: dr. Ahmad Tibi, korábban Arafat tanácsadója, aki jelenleg a Kneszet arab képviselőinek egyike, közeli ismerősei számára már több ízben visszaszerezte ellopott autóikat. Csupán egy-két telefon a megfele­lő palesztin hatósághoz, és a károsult izraeli tulajdonos hálálkodva veheti át megkerült autóját. Minderre azonban csak olyan ismerősök számíthatnak, akik­nek véleménye a békefolyamatról közel áll a segítőkész doktoréhoz. Amiel Ungar izraeli publicista vélemény szerint szabályos gazdasági hadviselés folyik, ami fölött az izraeli politikusok szemet hunynak, mert attól félnek, hogy az újabb konfliktus még jobban megnehezíti a béketárgyalásokat.