Fájdalmas veszteségeink

A Szombat első számában 1989 novemberében A szellem gazdag arcképcsarnoka címmel írtam Feuerstein Emil Izraelben magyarul közreadott három könyvéről. A kötetekből címük Egy marék virág az olvasók 210 híres magyar zsidó életművéről alkothattak képet. A negyedik kötet Magyarországon készült el 1991-ben, Tiszakécskén az ottani nyomdaüzemben, sok hibával, szerkesztetlenül. Csak az író tiszteletre méltó ügyszeretete és áldozatkészsége tette lehetővé mind a négy kötetet saját költségén jelentette meg -, hogy a kényszerű távollétében napvilágot látott mű a nyomdai hibák ellenére is értéket jelentsen. A korábbi három kötet terjesztésének útjában itthon különféle akadályok tornyosultak, a negyedik kötet pedig silány kivitele miatt okozott csalódást és keserűséget a szerzőnek, jóllehet, ebben újabb 58 tudós, feltaláló, művész, államférfi, sportoló és az eltelt évszázad más kiemelkedő személyiségeinek életrajzát mutatta be. Kéziratban őrzöm a tervezett ötödik, befejező kötetét 62 életrajzot az izraeli Új Kelet hasábjain megjelent sorozatból. A szerző abban a reményben küldte Budapestre, hogy itt sikerül megteremteni a mű kiadásának anyagi feltételeit, minthogy az ő lehetőségei e téren csaknem teljesen kimerültek. Az ötödik kötet kiadására tett kísérletek sajnos mind a mai napig nem jártak sikerrel. A 268 életrajz a kéziratban lévő 62-vel együtt, ha ezek is megjelennének, 330 magyar zsidó személyiség pályafutását ismertető értékes enciklopédiává válhatna.

Feuerstein doktor évtizedek óta annak szentelte erejét és tudását, hogy összegyűjtse, bemutassa azt a felbecsülhetetlen értékű művelődéstörténeti anyagot, magyar zsidó alkotók hagyatékát, melynek tántoríthatatlanul hitt ebben nem szabad feledésbe merülnie, elvesznie, melyet meg kell őrizni a jövő számára.

A nyolcvannégy éves korában elhunyt tudóstól fájdalommal búcsúzunk.

A kanadai Torontóban elhunyt Polgár Tibor, a híres zeneszerző és karmester, akinek műveit, különösen dalait Magyarországon sok évtizeden át százezrek ismerték és szerették. Karády Katalin filmjeiben és lemezeiről napjainkban is gyakran hallhatók szerzeményei. A zsidó művészt országos ismertsége, népszerűsége ellenére sem kímélték a fajüldöző törvények végrehajtói. Sokszor forgott életveszélyben, barátai, kollégái nyújtottak számára segítséget, oltalmat. Elsősorban is Nagykovácsi Ilona, a közkedvelt dalénekesnő, aki 1944-1945.ben Budapesten, Tátra utcai lakásában bújtatta. A felszabadulás után ő lett a művész felesége.

Polgár Tibor 1907-ben született Budapesten. A Zeneművészeti Főiskolán Kodály, Lajtha és Siklós Albert tanítványa volt. A magyar rádiózás megindulásakor 1925-től zongoristaként közreműködött műsorok elkészítésében, műveket komponált a rádió részére és hangversenyeket vezényelt, míg a karmesteri pálcát ki nem ütötték kezéből.

A háború után a rádió zenei osztályának vezetője lett. Az ötvenes években két alkalommal Erkel-díjjal tüntették ki. Közismert táncdalain kívül a zene más területein is elismerést kiváltó műveket alkotott, a többi között A kérők című vígoperát. A Florentin kalap című operettet, A furfangos özvegy című daljátékot, jó néhány zenekari művet, szvitet, kantátát, vonósnégyest, kórusművet. Több száz film zenéjének, számos színmű kísérőzenéjének is alkotója volt.

A hatvanas évektől Kanadában élt, ahol műveivel, a többi között Kesztyű című operájával újabb sikereket alkotott.

Nyolcvanhat éves korában hunyt el.

Vadász Ferenc