„Ahol én éltem, nem volt antiszemitizmus” – mondotta gyerekkoráról Boross Péter volt miniszterelnök egy Horthy Miklós emlékének szentelt konferencián.

Az olvasás olyan mint az evés. Valamiért szeretjük a megszokott ételeket, amiket szüleink főztek nekünk gyerekkorunkban, és így van ez a tanulással, sőt, a vallással is. Ahhoz, hogy kilépjünk a túlontúl megszokott világokból (éttermekből), és értékeljük az új dolgokat, kísérletező … Tovább »

1989-ben nemcsak az emlékezet szabadult fel, hanem az ellenséges érzület is.

Az államszocializmussal szembeni egyszerűsítő vélemények közös hibája, hogy mindazt, ami 1989 előtt volt, szokás rossznak tartani, és ami ellen az 1945 utáni politika fellépett, azt utólag sokan hajlamosak … Tovább »

Szegeden – ahogy ez számos magyar zsidó közösségben történt – a deportálásból vagy munkaszolgálatból visszatért zsidók maguk állítottak emlékművet elpusztított testvéreiknek.

Kasser (Kasza) Sándor és felesége, Aranyi Erzsébet 1944-45-ben Wallenberg segítőiként dolgoztak. 

Ez a graffiti Tel Aviv Jaffa egyik iskolájának kerítését díszíti: a palesztin és izraeli zászló egybeolvadva hírdeti a békét, elfogadást, és szeretet. Ilyen falfirkák ritkán szerepelnek a híradásokban: az izraellel szimpatizáló publikációkba a “pokolba Izraellel” feliratok … Tovább »

A Magyar Zsidó Levéltár 2014. december 14. vasárnap, 10:00 órától a budapesti Goldmark teremben tartja “A zsidók helytörténete Magyarországon – kutatás – és kiállítás-módszertani” konferenciát.

Kovács Mónikával a Holokauszt oktatásáról beszélget Gadó János

Schwezoff Dávid a BZSH ügyvezető igazgatója békülékeny hangú nyílt levelet intézett Heisler András Mazsihisz-elnökhöz . Ezt megelőzően két, Schwezoffot élesen támadó írás is napvilágot látott. Az alábbiakban közöljük a dokumentumokat. 

December 1-jén Schwezoff … Tovább »

A magyarországi holokauszt természetrajzát mutatja be angolul írt naplójában Mádi Mária egykori keresztény orvos, aki zsidó barátnőjét és annak unokaöccsét bujtatta saját lakásán a vészkorszak napjaiban Budapesten – erről írt honlapján a The Washington Post annak kapcsán, hogy e naplót tavaly ajándékozták a washingtoni Holokauszt Múzeumnak.

A Népszabadság 1997. november 19-i számában megjelent egy 37 nevet tartalmazó lista, amelyben szerepelt egy bizonyos Fichmann Sigmund. Akkor vette kezdetét Endrődi László ma már mind kilátástalanabbnak tűnő küzdelme.

Holokauszt-emlékezet és antiszemitizmus a közvéleményben címmel rendez konferenciát 2014. december 17-én és 18-án a Magyar Szociológiai Társaság és a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont.

Interjú Seres Attilával

Mesterek és tanítványok címmel tartott konferenciát az OR-ZSE Vallástudományi Doktori Iskolájának konferenciája 2014. november 25-26-án.

Kapedli és kokárda
A Szombat körkérdése a 21. századi magyar-zsidó identitásról.

A 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb negatív alakjáról, Rákosi Mátyásról viszonylag sok információ áll a rendelkezésünkre, ám jóval kevesebbet tudunk Szabadkán maradt családtagjairól. A Szerbiához tartozó magyar város világháborús áldozatainak névjegyzékében talált információ szerint a néhai főtitkár apja, bátyja és húga egy auschwitzi gázkamrában hunyt el, tudható meg Molnár Tibornak az ArchívNet számában megjelent cikkéből.

A III. Zsidó Filmfesztivál kontinenseken és történeti korokon átívelő, változatos műfajú játékfilmjeiben éppen a zsidóság okozta belső konfliktusok, identitásproblémák kerültek háttérbe.

Forma és tartalom összefüggései Jancsó Miklós egy vagy több filmjében – ezzel a témával hirdetett esszépályázatot fiatal, pályakezdő filmkritikusok, esztéták, történészek számára a Filmkultúra folyóirat, az „Urbán Mari barátainak és tisztelőinek köre”, valamint a Francia Új Hullám Kiadó.  Urbán Mária filmkritikus, a Filmkultúra volt főszerkesztője idén lett volna 60 éves.

Az alábbiakban a zsűri különdíjasának esszéje olvasható.

Anyám és a szülei egy kicsiny faluban éltek.

(Egyébként „fajmagyar” elmagyarosodott szlávként.)

Nagyon szegényen.