Mire emlékszik egy nyolc és fél éves gyerek? Szinte semmire. De csodálatos módon évekig ebből a „szinte semmiből” táplálkoztam. Egyetlen nap sem múlt el, hogy ne gondoltam volna haza. Új hazámban, Izraelben harminc könyvet írtam, s közvetlenül vagy közvetve mindegyikhez gyermekkorom falujából merítettem, amelynek neve csak a helyi térképen található meg. Az a „szinte semmi” olyan forrás, amelyből csak merítettem, merítettem, és szemmel láthatóan kimeríthetetlen. […] Ki gondolta volna, hogy ebben a faluban egy szombati napon, a mi sábbátunk idején, hatvankét emberi lény, főleg nők és gyermekek esnek majd vasvillák és konyhakések áldozatául, és hogy nekem, mivel egy hátsó szobában voltam, sikerül majd kimenekülnöm a búzaföldre, és elbújnom.*

Sztehlo emléke – s ez reményeink szerint e kis sorozatból is kitűnt – valamilyen formában folyamatosan élő volt Magyarországon.

2014-ben már kevesen élnek Gaudiopolisz egykori lakói közül.

Fasiszta-e volt Eliade, azaz hogyan ábrázolható komplexen a lélektani összefonódások világjelensége?

„Kilenc nap és kilenc éjszaka agonizáltam ebben a lakatlan szimmetrikus világban; levert a láz, a förtelmes kétarcú Janus, aki az alkonyt és a hajnalt is nézi, iszonyatossá … Tovább »

a TGM, az antiszemita című írás kapcsán

A vita kiinduló pontja Tamás Gáspár Miklós eredetileg a Szombat folyóirat 2014. márciusi nyomtatott változatában megjelent „Mármegint magyarzsidómagyar” című cikke, amelyet a Dinamo blog tett először online elérhetővé, azóta a Szombat … Tovább »

A karácsony kivételes helyet foglal el a keresztény ünnepi liturgiában, népszerűsége és vonzereje láthatólag minden más ünnepét meghaladja.

A III. Zsidó Filmfesztivál filmjeiről 1. rész

Az olvasás olyan mint az evés. Valamiért szeretjük a megszokott ételeket, amiket szüleink főztek nekünk gyerekkorunkban, és így van ez a tanulással, sőt, a vallással is. Ahhoz, hogy kilépjünk a túlontúl megszokott világokból (éttermekből), és értékeljük az új dolgokat, kísérletező … Tovább »

A Goskind testvérek filmjei Vilna és Varsó zsidó közösségéről a háború előtti pillanatokban

Egy kelet-európai stetl amerikai amatőr kamerával

Hogy miért nem rasszista, hanem csak egy közhelyes barom Bánó András?

„Ha nem táncolhatok rá, nem az én forradalmam.”

(Emma Goldmannak tulajdonított mondás)

„Itt táncoltunk”

(Tábla a lerombolt Bastille helyén)

Adorno híres előadásának befejező része. Minden erejét erre a részre tartogatta, nagyon ütős tételekkel!

Kardos Péter Síp utcai kevert című kötetéről és bemutatójáról

Bárokban szedtek föl fiúkat és lányokat, majd a vécében interjúztak velük félmeztelenül. A téma, amit Bánkon is csapattunk.

„Fulladj meg, bassza meg!” – kiáltja dühében Gáli József elbeszélője unokatestvérére 1943 nyarán. Majd így folytatja: – „Ez meg is történt a következő nyáron. Gázban, június 29-én, Péter-Pálkor, a kivagonírozásunk napján.”