A lodzi a varsói után a második legnagyobb gettó volt azon több mint 1000 elkerített városrészből, amelyeket a második világháború alatt a zsidók megsemmisítésének első lépéseként hoztak létre a németek által megszállt területeken.

A gettóban sokan már az 1942-ben megkezdődő … Tovább »

Eladatlan maradt egy keddi párizsi árverésen a mindeddig publikálatlan levelezés, amelyet Stefan Zweig (1881-1942) osztrák író folytatott közeli barátjával és francia fordítójával, Alzir Hellával. A levelezés Alzir Hella 1984-ben elhunyt örökösének a leszármazottaitól került elő.

Albánia volt az egyetlen ország Európában, ahol több zsidó élt a második világháború végén, mint előtte, pedig 1939-ben előbb az olasz fasiszták, majd a náci Németország szállta meg a balkáni országot.

Az albániai zsidóság második világháborús történetére csak 1990 … Tovább »

A litvánok mindig is gyanakodva tekintettek a Vilnius peremterületén lévő, ma már graffitikkel borított elektromos áramellátóra, amelynek lombos fákkal övezett falai nem a hagyományos téglából, hanem a számára egyfajta bunkerjelleget kölcsönző és igen drága gránitkövekből épültek … Tovább »

Azokban a napokban, amikor Európa a második világháború végén megszabadult a fasizmus és a nemzetiszocializmus igájától, a modern történelem legnagyobb tömeges nemi erőszakja zajlott. Berlin asszonyai valósággal rettegtek a betörő szovjetektől, akik elől nem volt menekvés. Sokan a csoportos erőszakot csak úgy tudták elkerülni, hogy egy magas rangú tiszt ágyába bújtak.

Megrázó képek kerültek elő a bergen-belseni haláltábor 70 évvel ezelőtti felszabadításáról;

Az 1919 és 1944 közötti Horthy-kultusz a magyar történelem egyik válságperiódusának terméke: a jelenség az 1918 és 1920 között történtek (háborús vereség, Tanácsköztársaság, román megszállás, Trianon) következményeként értelmezhető. A magyar társadalom meghatározott csoportjai … Tovább »

A 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb negatív alakjáról, Rákosi Mátyásról viszonylag sok információ áll a rendelkezésünkre, ám jóval kevesebbet tudunk Szabadkán maradt családtagjairól. A Szerbiához tartozó magyar város világháborús áldozatainak névjegyzékében talált információ szerint a néhai főtitkár apja, bátyja és húga egy auschwitzi gázkamrában hunyt el, tudható meg Molnár Tibornak az ArchívNet számában megjelent cikkéből.

Izrael nemzeti hőse lett a magyar zsidó ejtőernyős.

A szeptember közepén 300 ezer gyilkosságban való bűnrészességgel megvádolt Oskar Groening ügye nyomán ismét fellobbant a vita az egykori náci háborús bűnösök felelősségre vonásáról. Az egyik oldal szerint nem szabad futni hagyni a náci rezsim működtetőit – legyenek azok “csupán” őrök -, ám sokan vannak azok, akik szerint a vádlottak idős kora és a bizonyítási eljárásokban felmerülő jogi akadályok miatt abba kellene hagyni üldözésüket. 

“Auschwitzban nem a zsidóság, hanem a kereszténység halt meg” 

Egy újonnan lefordított héber írás felfedi, kik rejthették el a Salamon király templomából származó kincseket, s megvilágítja a frigyláda további sorsát is. A felbecsülhetetlen értékek hollétéről azonban nem szól.

100 éve született Menahem Begin

Hat idős nőt állíthatnak bíróság elé Németországban, amiért a holokauszt idején őrként teljesítettek szolgálatot az auschwitzi koncentrációs táborban.

 
A nemzetiszocialista diktatúra idején elkövetett bűncselekmények feltárásával megbízott hatóság … Tovább »

Hosszas vita után eldőlt, hogy megépül a kölni zsidó múzeum. Az észak-rajna-vesztfáliai város vezetése csütörtök este hozta meg döntését arról, hogy a múzeumot az önkormányzat költségvetéséből, 52 millió euróból építik meg.

Az intézmény az óváros közepén, a … Tovább »

A Ringelblum archívum története