Archívum


Találatok ‘Konzervatórium’

Összesen 18 találat : Konzervatórium.

Heller Ágnes védelmében

Írta: Konzervatórium - Rovat: Hírek - lapszemle

Akik ismerik és olvassák Heller Ágnes munkáit (ugye, Orbán úr?), azok
pontosan tudják, hogy intellektuális tisztessége megkérdőjelezhetetlen: a
gondolat, az ész erejével harcolt a mindenkori elnyomás ellen. Akkor
is, ha Sidneyben tanított, akkor is ha New Yorkban – de nem tett és tesz
másként Budapesten sem.

A Jobbik és a média: elhallgatás vagy kibeszélés?

Írta: Konzervatórium Blog - Rovat: Hírek - lapszemle

Milyen módon viszonyuljanak a Jobbikhoz a rádiók és a televíziók a médiatörvénynek a rasszista beszédet tiltó rendelkezéseiből kiindulva? Mikortól lehet azt mondani, hogy szócsövet nyújtanak a Jobbiknak? Mit tartanak követendő példának? Melyek azok a témák, amelyekkel kapcsolatban meg lehet a Jobbikot szólaltatni? Másképpen kell viszonyulnia egy újságírónak a Jobbikhoz, amikor a „cigánybűnözésről” és „zsidó nagytőkéről”, a választási programjáról és szakpolitikai kérdésekről, vagy olyan témákról beszél, amelyekben a Jobbik „a média szövetségese”, például a pártfinanszírozás kérdése? Kötelezi a médiumokat bármire az, hogy mandátumokat szereztek az EP-ben?
 

A „polgár” világa

Írta: Konzervatorium / Novák Attila  - Rovat: Hírek - lapszemle

A mai Magyarországon mindenki valamilyen kulturális vagy történeti mintát keres magának, hagyományt, melybe belekapaszkodhat vagy hozzákötheti magát, elődöket, akikre feltétel nélkül büszke lehet. A szocialista évtizedek megakasztották a szerves társadalmi fejlődést (direkt nem „haladást” írok) hogy aztán maguk is szervesüljenek valahogyan a történelembe, de mielőtt távozott volna a korszak, azért meggyökereztetett számos szokást és gondolkodásmódot. A hagyományok utáni keresgélés nagyobb méretekben is folyt, a viszonyítási pontok felkutatása főleg a rendszerváltás után indult meg s sokáig a polgárosodás fogalma uralkodott egyes történetírói és közírói szférákban (a másik ilyen mindenre csodaszerként használt pszedudofogalom a  civil társadalom volt).
 

„Érdemes átolvasni”

Írta: Konzervatórium blog - Rovat: Hírek - lapszemle

A cím Máthé Áron írásából való. Érdemes átolvasni szerinte, mit ír Kertészről, a bolsevizmusról és az ÉS üvöltő derviseiről Schmidt Mária egy régi Magyar Nemzetben. Részben igaza van. Valóban érdemes átolvasni egy vita anyagait, mielőtt írunk róla. A módszertan tudorai azt mondják, az ilyesmi szerencsét hoz a vélemény-újságírónak. Máthé posztjában felteszi a kérdést, emlékszünk-e az ÉS üvöltő derviseire, akik habzó szájjal őrjöngtek egy Rádai Eszternek adott interjú után, amiben Kertész azt nyilatkozta – ez volt a cím is -, hogy a Sorstalanságot a Kádár-rendszerről írta. Ő mindenesetre nem vagy igen rosszul emlékszik.

Átigazolók és otthonmaradók. A pártok szavazótáborainak változásai 2006-2009

Írta: Konzervatórium - Rovat: Hírek - lapszemle

A júniusi 7-i  Európai Parlamenti választásoknak az előzetes várakozásokhoz képest meglepő magyarországi eredményeit sokan és sokféleképpen próbálták magyarázni, ám az elemzők, politológusok többnyire csak megérzésekre, becslésekre, a választási adatok felületes összevetésére hagyatkoztak. 

Libanoni rémálom

Írta: Konzervatórium - Rovat: Hírek - lapszemle

Boaz Rein Buskila, egykori izraeli hadköteles, ma negyvenes éveiben járó holdkóros rendszeresen álmodja ugyanazt. Ebben az álomban régi emlékei térnek vissza, ámbár nagyon furcsa formában. Huszonhat vicsorgó véreb üldözi városán, Tel-Avivon át, ő pedig menekül előlük, ahogyan és ahová csak tud. Mint ahogyan barátjának, Arinak, a filmrendezőnek később elmondja, ezek a kutyák azok, melyeket akkor palesztin falvak környékén lőtt le, hogy ne tudják felébreszteni a lakóikat, amikor egységével felkutatták a településeket. Kutyák lelövését bízta rá parancsnoka, mivel komplexusai voltak a valódi, emberes, fejre célzó harctól.

A holokauszt, mint probléma, avagy miért nem része Magyarország a Soá érzületi térképének?

Írta: Konzervatórium - Rovat: Hírek - lapszemle

Mindenképpen indokolt lett volna, hogy a holokausztnak, mint drámának az emlékezeti kultusza elterjedt volna az országban, hiszen ártatlan emberek, magyar állampolgárok százezreit ölték meg, ráadásul alapvetően a zsidó-keresztény civilizáció alapértékeit, sőt főszereplőit „érintette” ez a a tömeggyilkosság. Ez azonban mégsem történt így, hiszen – bár a Soa emlékezete a kötelező közéleti rituálé része lett –, de még a nyugati sztenderdhez leginkább közeledni kívánó politikai elitnél is érződik egyfajta kínos mimikri, felvett és őszintétlen hozzáállás és erős aktuálpolitikai zönge, amikor a holokausztról beszélnek a nyilvánosság előtt.

Torz optika, manipulatív következtetések

Írta: Konzervatórium - Rovat: Hírek - lapszemle

(Ungvári Tamás “Az antiszemitizmus pornográfiája” c. írásában azt állítja, Lánczi András “szoftantiszemita”, illetve “nem antiszemita”, hanem “rosszabb annál”. Novák Attila, a Szombat és az antiszemitizmus.hu szerkesztője olvasói levélben válaszolt Ungvárinak – a levél a 168 órában és az Amerikai Magyar Népszava Szabadság c. lapban rövidített, szerkesztett formában jelent meg. Mi most Novák Attila eredeti, teljes írását közöljük.

Tizenkét állítás a Soáról

Írta: Konzervatórium - Rovat: Hírek - lapszemle

A Kommentár című jobbközép-konzervatív folyóiratban érdekes összeállítás jelent meg a közelmúltban, mely a zsidósággal foglalkozik. A melléklet előhangjaként Ablonczy Balázs történész, a lap főszerkesztője és Novák Attila történész, lapunk szerkesztője fogalmazott meg egy olyan kiskátét, mely közös és elfogadható minimumként szolgálhat bármely magyar számára, legyen az, zsidó vagy keresztény. 

Interjú Novák Attilával

Írta: Konzervatórium - Rovat: Hírek - lapszemle

Interjú Novák Attila történésszel, a Magyarországi Cionista Szövetség elnökével, a Szombat szerkesztőjével munkásságáról, a cionizmusról, az MCSz-ről, Izraelről és az Izrael-ellenességről, az amerikai és a hazai neokonzervativizmusról, az amerikai elnökválasztásról, a Chabadról, a magyar jobboldal és a zsidóság viszonyáról.

 

[popup][/popup]