Összesen 84 találat (21 - 40) : Sós Csaba.
Benda Iván fotóművész 75 éves.
Zavarba ejtően sokoldalú, gazdag az életpályája, az ember azt sem tudja, mit mutasson be és mit hagyjon ki belőle. Nem nevezik portréfotósnak, pedig készített képet Solti Györgyről, Yehudi Menuhinról, Isaac Sternről, Kocsis Zoltánról, Markó … Tovább »
„Úgy kerültek tehát a zsidók bizonyos területeken előnybe, hogy a keresztények jobbnak képzelték el őket saját maguknál, részrehajlók voltak a zsidó fél javára és a saját maguk kárára.”
A Magyar Tudományos Művek tára 109 publikációját tartja számon. Az ELTE Gazdaság- … Tovább »
„A 20. század elejére a jiddis anarchisták politikailag kudarcot kudarcra halmoztak, de ezzel párhuzamosan fokozódott irodalmi-kulturális tevékenységük. A jiddis (proletár)irodalomra és a baloldali kritikus újságírásra maradandó hatást gyakoroltak.”
Izraelben él, a Jeruzsálemi … Tovább »
Auer Lipót hegedűművész élete és műve
Bartók–Pásztory-díjas hegedűművész. Koncertmester, karmester, a Mendelssohn Kamarazenekar művészeti vezetője, a Liszt Ferenc Zeneakadémia tanára. Veszprém szülötteként, hegedűművészként kezdett foglalkozni az ugyancsak itt született … Tovább »
Dokuforte – az Izrael-Diaszpora közösség online fotóarchivuma
Beszélgetés Noa Schiller alapítóval.
Önt idézem: „A Covid-járvány alatt szilárdult meg bennem a felismerés, hogy szükség lenne egy izraeli Fortepanra.” Miért pont Izrael?
Izraeli is vagyok, magyar is, … Tovább »
Emlékek a Soá 80. évfordulóján
Pécs és Bonyhád zsidóságát összekötötte a történelem. Az első pécsi zsidók Bonyhádról és a környékbeli Tolna megyei falvakból érkeztek a Mecsekaljára a 19. század első felében. A pécsi hitközség első rabbija, Lőw Izrael, 1788-ban … Tovább »
Mohácson született, szülei nyugdíjas gimnáziumi tanárok. Pécsett a Tanárképző Főiskolán magyar-történelem szakot végezett, ezt követően történelemből és filozófiából középiskolai tanári képesítést szerzett. Több tanulmány szerzője, pécsi zsidó hitközségi levéltári … Tovább »
Irodalomtörténész és szerkesztő, az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen magyar irodalomból doktorált. 1991 decembere óta Izraelben él. 1992 és 2005 között a Jeruzsálemi Héber Egyetem Bölcsészettudományi Karán tudományos főmunkatárs. Kutatóként, 1996-tól a Magyar Tanulmányok … Tovább »
1950-ben Gyulán született, holokauszt túlélők gyermekeként. Kitüntetéssel végzett az ELTÉ-n 1973-ban. Azóta is az MTA Központi Fizikai Kutató Intézetében (jelenlegi nevén a Wigner Fizikai Kutatóközpontban) dolgozik. 2018 óta emeritus kutató. Az MTA Doktora 2000-ben, az Akadémiai … Tovább »
„A Zsidóság Bonyhádon egy különös községet képez. Vagyon Törvényházok , Birójok , Kisbírójok , Eskütjeik , Jegyzőjük , éjjeli Vígyázójok.”
Winkler Mihály bonyhádi r.k. plébános (1769-1789) nagy érdeklődéssel figyelte a helybeli zsidókat, olyannyira, hogy … Tovább »
A zsidók részvétele Bonyhád modernizációjában, a polgári társadalom helyi felépítésében
Az első bonyhádi zsidók a XVIII. század első felében érkezett Cseh- és Morvaországból. A helybeli Perczel és Kliegel földbirtokosok megadták számukra a letelepedés lehetőségét. … Tovább »
A bonyhádi zsidók hazaszeretetéről
Egy túlélőjük, Eisner János írta:
„A kétszázötven év alatt, mióta itt éltek sok tízezer zsidót neveztek „ bonyhádi zsidónak. Volt közöttük: bölcs és együgyű, művelt és tanulatlan, Istenfélő és Istent tagadó; jószívű … Tovább »
Befejező rész – Anyám
Anyám alacsony volt. Kissé törékeny termetű, fejét feketébe hajló, enyhén göndörödő, csigás barna haj keretezte. Egyszerű, szép arcának szelíd mosolyában fogai fehér gyöngyként ragyogtak.
Kislány koráról keveset mesélt. Édesanyja, Fischer … Tovább »
A Vidor család
Vidorék nem voltak rokonaink, de a két család sok szálon kapcsolódott egymáshoz, és dr. Vidor Györgyöt, a család egyetlen túlélőjét élete végéig barátomnak tudhattam. Miután mindketten túlélték a munkaszolgálatot dr. Vidor György lett Fried Iván családtagunk … Tovább »
Bözsi.
Anyai ágú családom kevés holokauszt túlélőjének szenvedéséből és megmeneküléséből még Fischer Erzsébet- Rosenfeld Sándorné történetét ismerem, igaz, csak nagyon töredékesen.
Bözsi nagynéném – így hívtam, bár igazában édesanyámnak volt a nagynénje, … Tovább »
Iván a munkaszolgálatban
Fried Iván 1944 márciusában Bátaszéken, vagonrakodással kezdte a munkaszolgálatot.
Szállásuk egy iskolában volt, ahol nyolcvanan feküdtek a földre terített szalmán. Rövid időn belül átvitték Szekszárdra és ez nagyon jó volt, mert együtt lehetett … Tovább »
Buk Istvánnal a Szegedi Zsidó Hitközség elnökével beszélgettünk.
Kérem, mondjon néhány szót családi hátteréről.
Másodgenerációs holokauszt túlélő vagyok. Ketten vagyunk testvérek az öcsémmel. Apánk munkaszolgálatos volt Ukrajnában, anyámat deportálták. Ő abban … Tovább »
Öcsi a munkaszolgálatban.
1943 márciusában Öcsi századát Marosvécsre, a Szászrégentől 8 kilométerre fekvő kis, Maros-menti községbe helyezték. Az út két hétig tartott, de Öcsi szerencsésnek érezte magát, mert Budapesten kaptak két szabad napot . Ugyan ötvenen voltak egy … Tovább »
A Fischer családot összefogó másik zsidó anya Fried Mórné, Fischer Mina volt. Mina néni 1924-ben kötött házasságot Fried Mórral. Szerelmükből három gyermek született.
1925-ben Piroska, 27-ben Márta és végül 28- ban megérkezett a várva várt fiú, Iván. Anyja amúgy csak … Tovább »
I. rész
A Fischerek kiterjedt családja bonyhádi, neológ zsidó volt. Szegény, ronggyal-tollal- ócskavassal házalók, vásározó kereskedők, fuvarosok, földművesek, gyári cipészek.
A nők a háztartás és gyermeknevelés mellett fodrászok, paróka gondozók, manikűrösök, lámpaernyő … Tovább »