Megjelent a Szombat októberi száma!

Írta: Szombat - 2015-10-05 Rovat: Kiemelt, Szombat magazin

Polkorrekt cenzúra? – Frölich Róbert, Nádasdy Ádám, Pécsi Katalin, Ruff Tibor és Tatár György írásai; A menekültek és a holokauszt képe; Dés Mihály, Hegedűs D. Géza, Ungvári Tamás írásai; interjú Szántó Erika filmrendezővel; Zsidó fesztiválok itthon és külföldön.

Polkorrekt cenzúra?
A brutális 20. század totalitárius rendszerei illetve ideológusai maguknak tartották fenn a jogot, hogy egyes – származás, életmód vagy társadalmi helyzet alapján meghatározott – embercsoportok jogait korlátozzák vagy teljesen megvonják. A nyugati civilizáció, amely e borzalmak nagy részét kitermelte, 1968 után önvizsgálatba kezdett, ami a politikai korrektség nyelvének kialakulásához vezetett az (etnikai, vallási, szexuális és egyéb életmódbeli) kisebbségekkel kapcsolatos kommunikációban. E nyelvhasználat rigorózus volta következtében a mai demokratikus nyugati kultúra nehezen tudja artikulálni, esetenként bírálni a különböző embercsoportok eltérő szokásait, hagyományait, amennyiben ezek együttélési gondok okozói lehetnek. Sőt: a kisebbségek puszta másságának megfogalmazása is gyakran tilalmasnak minősül. Sokak szerint a politikai korrektség egyre inkább gúzsba köti a szabad vitát.

Pécsi-Pollner Katalin: „Nem tudok okos válaszokat adni…”
Égetően fontos ez a probléma, ugyanakkor úgy érzem, képtelen vagyok megválaszolni ezeket a kérdéseket. Ambivalens, vagyok, nagyon is.

Nádasdy Ádám: Mindent szabad bírálni
…Aki valahova bevándorolt, alkalmazkodjon. Tény, hogy nekünk jobbaknak kell lennünk, emberségből jobb példát mutatni, többet eltűrni és megengedni, hiszen azért vagyunk büszkék az Ó- és Újtestamentumra, melyek ilyesmit tanítanak.

Frölich Róbert: A polkorrektség tündöklése és nyomorúsága
Véleményem szerint nem az a legfontosabb kérdés, hogy szabad-e bírálatot mondani valami fölött, ami más, ami nem a megszokott. Bírálat és bírálat között szignifikáns különbség lehet. A legfontosabb kérdés, hogy milyen intencióval hangzik el a bírálat.

Tatár György: A civitas Dei nyelve
(Észrevételek a politikai korrektség fogalmához)
A politikailag korrekt nyelvhasználat– bár a szabad vitát nem esetlegesen, hanem céltudatosan akadályozza – egyben átfogó világszemléletet is jelent. E világszemlélet központi vonása, hogy mindazon kérdéseket, amelyeknek szabad megvitatását, sőt puszta tisztázó végiggondolását is tiltja, egyöntetűen politikai kérdéseknek tekinti.

Ruff Tibor: Morális diktatúrához vezethet
A szólásszabadság jegyében meg kell őrizni az őszinte, egyenes, szabad kommunikáció és vita gyakorlatát, miközben a többségi – és a kisebbségi – vélemény képviselőinek – egyaránt – ügyelniük kell(ene) az indulatmentességre, a hangulatkeltés és sértegetés mellőzésére, a kiegyensúlyozott, árnyalt, igazságosságra és jogszerűségre törekvő és barátságos, humánus véleménynyilvánításra.

Gadó János: A menekültek és a Holokauszt
Noha a Németország felé igyekvő menekülteket Európában egyetlen ország hatóságai sem akarják üldözni vagy megölni (már Törökországban sem fenyegeti őket komoly veszély), a médiában mégis rendkívül gyakran társul hozzájuk a Holokauszt képzete.

„Nem hiszek a kollektív bűnösségben” – Szántó Erika filmrendezővel beszélget Várnai Pál
Szántó Erika film- és színházrendező, dramaturg, forgatókönyvíró. Vegyipari technikumban érettségizett, az egyetemen mégis magyar- és filozófia szakon végzett, nem vették fel a Színház és Filmművészeti Főiskolára, ahol később adjunktusként mégis tanított. Évtizedeken át dolgozott a tévében, nagyjátékfilmeket rendezett, megjelent egy regénye és egy novelláskötete, majd húsz évvel később egy önéletrajzi esszéje. 1990-ben fogta magát és elment Kaliforniába, ahol filmdramaturgiát tanított.

Hegedűs D. Géza: Ungvári Tamás 85 éves!
Ungvári Tamást barátai, tisztelői ünnepelték szeptemberben az Ódry Színpadon születésnapja alkalmából, köztük Hegedűs D. Géza, akinek köszöntőjét itt olvashatják.

Ungvári Tamás: Rákosi Jenő és a zsidóság
Beöthy irodalomtörténeti magyarsága kevés volt Rákosi Jenőnek. Ő egy hatalmas nemzetről álmodott, a mindenben kiváló magyarság egyesítésében. Szülessék meg végre az a nép, amelyik „kérlelhetetlenül magyar”.

Szarka Zsuzsanna: Mitől zsidó egy fesztivál? – Krakkó, Bánk, „Zsidó Kulturális” és Spinoza
Zsidó reneszánsz zsidók nélkül? Hová tűnt az irodalom a programok közül?

Dés Mihály: Lehet-e jól írni a Rosszról? – A Holokauszt szépirodalma
Bármilyen perverzül hangzik is, de így van: akárcsak minden más korszaknak vagy világraszóló eseménynek – legyen az a belle époque vagy a peloponnészoszi háború –, a holokausztnak is van egy pozitívként elkönyvelhető kulturális hozadéka. Még ennél is perverzebbül hat az, hogy a borzalom e gazdag kultúrtára – emlékiratok, tanulmányok, regények, filmek, festmények, zeneművek… – ugyanazokkal a szakmai, piaci és esztétikai mércével mérettetik meg, mint mondjuk a szerelem, vagy a világfájdalom ihlette művek.

Deutsch Tibor: A Gólem-legenda
Mesterségesen létrehozott emberszerű lényekkel szinte valamennyi kultúrában találkozunk. Ezek közül talán a legismertebb és legnagyobb hatású a zsidó gólem legenda. A magyar értelmező szótár szerint a gólem a középkori prágai zsidó misztikában életre keltett óriási agyagszobrot jelöli. Noha a prágai gólem valóban a legismertebb, a történet jóval távolabbra nyúlik vissza.

Szarka Zsuzsanna: Nem fantomnép
Szunyogh Szabolcs Jákób csillaga / Zsidóság – vallás, hagyomány, kultúra című művéről

Szarka Zsuzsanna: Népsirató
Jichak Katzenelson Ének a kiirtott zsidó népről / Halasi Zoltán Út az üres éghez című művéről

Keresse a jobb könyvesboltokban és a nagyobb újságos standokon, vagy válassza a könnyebb megoldást: Fizessen elő a Szombatra! Vagy olvassa digitálisan!

A Szombat megvásárolható a Relay nagyobb újságos standjain, valamint az alábbi könyvesboltokban:

Láng Téka (XIII. ker., Pozsonyi út 5.)
Írók Boltja (VI. ker. Andrássy út 45.)

Telefon/Fax (munkanapokon délután): 311-6665
E-mail: info@szombat.org
Facebook oldalunk eléréséhez kattintson ide

2015. október / XXVII. évfolyam 8. szám