Megjelent a Szombat októberi száma!

Írta: Szombat - 2015-10-05 Rovat: Kiemelt, Szombat magazin

Polkorrekt cenzúra? – Frölich Róbert, Nádasdy Ádám, Pécsi Katalin, Ruff Tibor és Tatár György írásai; A menekültek és a holokauszt képe; Dés Mihály, Hegedűs D. Géza, Ungvári Tamás írásai; interjú Szántó Erika filmrendezővel; Zsidó fesztiválok itthon és külföldön.

Polkorrekt cenzúra?
A brutális 20. század totalitárius rendszerei illetve ideológusai maguknak tartották fenn a jogot, hogy egyes – származás, életmód vagy társadalmi helyzet alapján meghatározott – embercsoportok jogait korlátozzák vagy teljesen megvonják. A nyugati civilizáció, amely e borzalmak nagy részét kitermelte, 1968 után önvizsgálatba kezdett, ami a politikai korrektség nyelvének kialakulásához vezetett az (etnikai, vallási, szexuális és egyéb életmódbeli) kisebbségekkel kapcsolatos kommunikációban. E nyelvhasználat rigorózus volta következtében a mai demokratikus nyugati kultúra nehezen tudja artikulálni, esetenként bírálni a különböző embercsoportok eltérő szokásait, hagyományait, amennyiben ezek együttélési gondok okozói lehetnek. Sőt: a kisebbségek puszta másságának megfogalmazása is gyakran tilalmasnak minősül. Sokak szerint a politikai korrektség egyre inkább gúzsba köti a szabad vitát.

Pécsi-Pollner Katalin: „Nem tudok okos válaszokat adni…”
Égetően fontos ez a probléma, ugyanakkor úgy érzem, képtelen vagyok megválaszolni ezeket a kérdéseket. Ambivalens, vagyok, nagyon is.

Nádasdy Ádám: Mindent szabad bírálni
…Aki valahova bevándorolt, alkalmazkodjon. Tény, hogy nekünk jobbaknak kell lennünk, emberségből jobb példát mutatni, többet eltűrni és megengedni, hiszen azért vagyunk büszkék az Ó- és Újtestamentumra, melyek ilyesmit tanítanak.

Frölich Róbert: A polkorrektség tündöklése és nyomorúsága
Véleményem szerint nem az a legfontosabb kérdés, hogy szabad-e bírálatot mondani valami fölött, ami más, ami nem a megszokott. Bírálat és bírálat között szignifikáns különbség lehet. A legfontosabb kérdés, hogy milyen intencióval hangzik el a bírálat.

Tatár György: A civitas Dei nyelve
(Észrevételek a politikai korrektség fogalmához)
A politikailag korrekt nyelvhasználat– bár a szabad vitát nem esetlegesen, hanem céltudatosan akadályozza – egyben átfogó világszemléletet is jelent. E világszemlélet központi vonása, hogy mindazon kérdéseket, amelyeknek szabad megvitatását, sőt puszta tisztázó végiggondolását is tiltja, egyöntetűen politikai kérdéseknek tekinti.

Ruff Tibor: Morális diktatúrához vezethet
A szólásszabadság jegyében meg kell őrizni az őszinte, egyenes, szabad kommunikáció és vita gyakorlatát, miközben a többségi – és a kisebbségi – vélemény képviselőinek – egyaránt – ügyelniük kell(ene) az indulatmentességre, a hangulatkeltés és sértegetés mellőzésére, a kiegyensúlyozott, árnyalt, igazságosságra és jogszerűségre törekvő és barátságos, humánus véleménynyilvánításra.

Gadó János: A menekültek és a Holokauszt
Noha a Németország felé igyekvő menekülteket Európában egyetlen ország hatóságai sem akarják üldözni vagy megölni (már Törökországban sem fenyegeti őket komoly veszély), a médiában mégis rendkívül gyakran társul hozzájuk a Holokauszt képzete.

„Nem hiszek a kollektív bűnösségben” – Szántó Erika filmrendezővel beszélget Várnai Pál
Szántó Erika film- és színházrendező, dramaturg, forgatókönyvíró. Vegyipari technikumban érettségizett, az egyetemen mégis magyar- és filozófia szakon végzett, nem vették fel a Színház és Filmművészeti Főiskolára, ahol később adjunktusként mégis tanított. Évtizedeken át dolgozott a tévében, nagyjátékfilmeket rendezett, megjelent egy regénye és egy novelláskötete, majd húsz évvel később egy önéletrajzi esszéje. 1990-ben fogta magát és elment Kaliforniába, ahol filmdramaturgiát tanított.

Hegedűs D. Géza: Ungvári Tamás 85 éves!
Ungvári Tamást barátai, tisztelői ünnepelték szeptemberben az Ódry Színpadon születésnapja alkalmából, köztük Hegedűs D. Géza, akinek köszöntőjét itt olvashatják.

Ungvári Tamás: Rákosi Jenő és a zsidóság
Beöthy irodalomtörténeti magyarsága kevés volt Rákosi Jenőnek. Ő egy hatalmas nemzetről álmodott, a mindenben kiváló magyarság egyesítésében. Szülessék meg végre az a nép, amelyik „kérlelhetetlenül magyar”.

Szarka Zsuzsanna: Mitől zsidó egy fesztivál? – Krakkó, Bánk, „Zsidó Kulturális” és Spinoza
Zsidó reneszánsz zsidók nélkül? Hová tűnt az irodalom a programok közül?

Dés Mihály: Lehet-e jól írni a Rosszról? – A Holokauszt szépirodalma
Bármilyen perverzül hangzik is, de így van: akárcsak minden más korszaknak vagy világraszóló eseménynek – legyen az a belle époque vagy a peloponnészoszi háború –, a holokausztnak is van egy pozitívként elkönyvelhető kulturális hozadéka. Még ennél is perverzebbül hat az, hogy a borzalom e gazdag kultúrtára – emlékiratok, tanulmányok, regények, filmek, festmények, zeneművek… – ugyanazokkal a szakmai, piaci és esztétikai mércével mérettetik meg, mint mondjuk a szerelem, vagy a világfájdalom ihlette művek.

Deutsch Tibor: A Gólem-legenda
Mesterségesen létrehozott emberszerű lényekkel szinte valamennyi kultúrában találkozunk. Ezek közül talán a legismertebb és legnagyobb hatású a zsidó gólem legenda. A magyar értelmező szótár szerint a gólem a középkori prágai zsidó misztikában életre keltett óriási agyagszobrot jelöli. Noha a prágai gólem valóban a legismertebb, a történet jóval távolabbra nyúlik vissza.

Szarka Zsuzsanna: Nem fantomnép
Szunyogh Szabolcs Jákób csillaga / Zsidóság – vallás, hagyomány, kultúra című művéről

Szarka Zsuzsanna: Népsirató
Jichak Katzenelson Ének a kiirtott zsidó népről / Halasi Zoltán Út az üres éghez című művéről

Keresse a jobb könyvesboltokban és a nagyobb újságos standokon, vagy válassza a könnyebb megoldást: Fizessen elő a Szombatra! Vagy olvassa digitálisan!

A Szombat megvásárolható a Relay nagyobb újságos standjain, valamint az alábbi könyvesboltokban:

Láng Téka (XIII. ker., Pozsonyi út 5.)
Makkabi Könyvesbolt (VII. ker. Wesselényi utca 13.)
Kabbala bolt (XIII. ker., Hollán E. utca 25.)
Klauzál 13 könyvesbolt (VII. ker. Klauzál tér 13.)
Izraeli Kulturális Intézet (VI. ker., Paulay E. utca 1. )
Gondolat könyvesbolt (V. ker., Károlyi M. utca 16.)
Olvasók boltja (XIII. ker. Pannónia u. 35-37.)
Fröchlich Cukrászda (VII. ker. Dob u. 22.)
Concerto Hanglemezbolt (VII. ker. Dob u. 31/B.)
Nyitott Műhely (XII. ker, Ráth György utca 4.)
Bálint Ház – porta, illetve Sabre kávézó (VI. ker., Révay utca 16.)

Telefon/Fax (munkanapokon délután): 311-6665
E-mail: [email protected]
Facebook oldalunk eléréséhez kattintson ide

2015. október / XXVII. évfolyam 8. szám