Megjelent a Szombat márciusi száma

Írta: Szombat - 2013-03-07 Rovat: Szombat magazin

A Horthy-korszak – Ungváry Krisztiánnal beszélget Várnai Pál

– Könyvében idézi Horthyt és Darányi miniszterelnököt is, akik azt mondják, a zsidókat nem lehet eltávolítani az országból, mert akkor mi lenne a gazdasággal.

– Magyarországon a polgári fejlődés alapvetően két, nem magyar származású réteg sikertörténete volt, a zsidóké és a németeké, akik e téren maximálisan felülreprezentáltak voltak. Ebből adódik, hogy a polgárosodással összefüggő minden negatív tapasztalat az ő vállukra hullott vissza, őket – elsősorban a zsidókat – bélyegezték meg. Így ez nemcsak a magyar zsidóság története, hanem jól vonatkoztatható más etnikai csoportokra is, amint ma is sok helyen alkalmazzák a negatív diszkriminációt.

Emlékezetközösség – a Szombat körkérdése

Erős Ferenc válaszából:

A történészek és más rokon társadalomtudományok művelői gyakran használják manapság a „trauma” kifejezést különféle válságok vagy súlyosan megrázkódtató események jellemzésére. Szó van „történelmi traumákról” (például a „Trianon-trauma”), vagy kulturális, gazdasági és szociális traumákról (például a „rendszerváltás traumái”). Gyakran azonban az ilyen kontextusokban a „trauma” kifejezés mint metafora nem egyéb, mint a sérelem szinonimája.

Granasztói György válaszából:

– A magyar értelmiségi közgondolkodás egyik fogyatékossága, hogy abból indul ki, az igazság mindig egy és oszthatatlan. A szembenállónak gondolt fél iránt érzett indulat emiatt válhat elemien erőssé. Eközben a társadalmakról, közösségekről szerzett ismereteink mind azt jelzik, hogy az igazsággal kapcsolatban többféle meggyőződés élhet párhuzamosan. Elég, ha a két legkirívóbb, szélsőséges meggyőződést említjük. A mai magyar közgondolkodásban, megfelelő jogi és rendfenntartó keretek között jelen van a fasiszta és a kommunista gondolkodásmód nihilizmusa.

HATÁRTALAN KELET

Kiss Noémi: Bukovina, a metaforavidék

Bukovina egykori központjának huszonhárom zsinagógájából ma mozik, áruházak, kínai butik és romos kőfalak maradtak. Tyúkólak, kutyafuttatók. Czernowitz,Cernãuþi, Czerniowce. Mondhatjuk ukránul, németül, románul, lengyelül, mert rutének, huculok, ukránok, románok, örmények, lipovánok, magyarok, németek, zsidók éltek itt, s közös nyelvük a német lett. Csernovic határozottabb létezéssel bírt, mint más bukovinai városok, mert a régió központja volt, ráadásul nyugat és kelet határán áll. Ha valaki írásokból, emlékekből ismeri, akkor még nagyobbnak tűnhet, mint amilyen valójában.

Határtalan Kelet: Csernovic, Odessza, Kamenyec-Podolszk – ahogy dédapáink láthatták

Kulturális zarándoklat térben és időben, népek, kultúrák és vallások között történelmi századokon át a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület és a Wang folyó versei szervezésében, a Szombat folyóirat kulturális bédekkerként szolgáló, itt ismertetett lapszámával. Utazás légkondicionált, komfortos autóbusszal, szállások 4 csillagos szállodákban. Irodalom, zene, építészet, emlékezet, gasztronómia, beszélgetések és kaland minden mennyiségben. Tervezett dátum: 2013. április 4-11. között.

További információk: www.mazsike.hu, www.facebook.com/mazsike1988

Deportálás Transznyisztriába – beszélgetés a csernovici születésű Erdélyi Lajosné, Annival

Egy Szulica nevű faluban laktunk. Apám egy fakitermelő cégnél dolgozott. A favágókkal járta az erdőt, sokszor napokig. A felszereléséhez egy pisztoly is hozzátartozott, mert a favágók ittak és gyakran agresszívek voltak. Mikor én születtem, anyám fölment Csernovicba, mert ott voltak a szülei, és az egész családja. Anyám egyébként Bécsben érettségizett, szeretett volna egyetemre járni, de férjhez adták, a hagyományos módon, egy sadhen segítségével. Én Csernovicban születtem, de egy idő múlva visszamentünk a faluba apámhoz. Amikor hétéves lettem, anyám a városba költözött, hogy én ott járhassak iskolába. Ott kezdtem a román elemi iskolát, de otthon németül beszéltünk. A városban volt egy kétemeletes házunk, elég jómódúak voltunk.

A halál nyelvének költője – Kiss Noémi írása Paul Celanról

Több monográfia említi, hogy Celant magyar parasztok segítették a román határon. Sőt lehetséges, hogy a költő egy egész hónapot Budapesten töltött december táján. (Szabolcsi Miklós személyes közlése alapján.) Felmerült az is, hogy más zsidó kivándorlókhoz csatlakozva sikerült kijutnia Bécsbe. Ebben az időben ismerkedett meg Ingeborg Bachmannal, a később ünnepelt osztrák költőnővel. Bachmann néhány forrás szerint egy bécsi nyilvántartó hivatalban dolgozott és Celan mint emigráns épp itt jelentkezett be. A 20. század német irodalmának egyik legérdekesebb poétikai és személyes kapcsolata veszi kezdetét találkozásukkal. Verseik, gondolataik szoros rokonságot mutatnak, idézik és követik egymást.

Odessza szelleme – Sajó Tamás

Voroncov-világítótorony karcsú, fehér sziluettje – vékony gyertya, hajnalban kialvó, amilyennek Vera Imber látta ablakából – volt az, amit Hayim Nahman Bialik utoljára látott Odesszából. A Ruszlan gőzös, amely 1919-ben már elvitte Jaffába a zsidó értelmiség krémjét, most, két év után Gorkij közbenjárására még egyszer, utoljára kifuthatott Palesztina felé, fedélzetén az odesszai zsidó irodalmi élet utóvédjével, írókkal, lapszerkesztőkkel, tankönyvszerzőkkel, könyvkiadókkal. Bialik ládáiban is ott hevertek a nemrég alapított Dir könyvkiadó kéziratai, amely már csak odaát válik Dvir néven Palesztina vezető könyvkiadójává, alapítója pedig Izrael nemzeti költőjévé.

Polgár Lea: Félelmeink importja

A Halál Angyala akkor jött el hozzánk először, amikor megszületett a lányom, másodszor pedig amikor Apa el-költözött. Marcit ezután minden éjszaka meglátogatta a Halál Angyala. A hosszú virrasztások alatt kihámoztam a fiam elmondásából, hogy a nagyszüleitől hallotta az egyiptomi szabadulás történetét, és azóta sem tudja túltenni magát az egyiptomiakat ért legszörnyűbb csapáson, az elsőszülöttek halálán.

Verena von der Heyden-Rynsch utószava Piotr Rawitz Az ég vére című regényéhez

Piotr Rawicz gyermekkorát anyjának egy sikertelen magzatelhajtási kísérlete árnyékolta be. Életét az érzés határozta meg és tette gyötrelmessé, hogy neki nem kellett volna megszületnie és még kevésbé életben maradnia… Minthogy rendkívül tehetséges gyerek volt, gyorsan megtanult több idegen nyelvet, tizenhét évesen a szanszkritnak fogott neki. Gondolkodására a keleti és az ótestamentumi bölcsesség szimbiózisa nyomta rá a bélyegét, és ez a gondolkodás a megélt szörnyűségek ellenére, az emberi lét abszurd és lehetetlen voltának kényszerű fölismerése ellenére mindig egy hívő ember gondolkodása volt.

***

Keresse a jobb könyvesboltokban és a nagyobb újságos standokon, vagy válassza a könnyebb megoldást:

Fizessen elő a Szombatra!

A Szombat megvásárolható a Relay nagyobb újságosstandjain, valamint az alábbi könyvesboltokban:

, Láng Téka (XIII. ker., Pozsonyi út 5.), Makkabi Könyvesbolt (VII. ker. Wesselényi utca 13.), Kabbala bolt (XIII. ker., Hollán E. utca 25.), Klauzál 13 könyvesbolt (VII. ker. Klauzál tér 13.), Izraeli Kulturális Intézet (VI. ker., Paulay E. utca 1. ), Gondolat könyvesbolt (V. ker., Károlyi M. utca 16.), Olvasók boltja (V. ker., Váci utca 21.), Bálint Ház – porta, illetve Sabre kávézó (VI. ker., Révay utca 16.)

Internet: www.szombat.org

Telefon/Fax: 311-6665, 311-9214/137.

E-mail: [email protected]

2013. március / XXV. évfolyam 3. szám