Megjelent a Szombat februári száma

Írta: Szombat - 2014-02-05 Rovat: Kiemelt, Szombat magazin

Kovács András és Bodnár Dániel az antiszemitizmus-felmérésről, Király Júlia az izraeli gazdasági csodáról, zsidó nők a konyhában és a fürdőszobában, száz éve született Charlotte Delbo, interjú Tompa Andreával, Gergely Ágnessel és Berg Judittal, női művek tárháza: Czingel Szilvia, Hidas Judit, Clara Royer, Flóri Anna, Menyhért Anna, beszélgetés Jónás Verával.

„A magyar antiszemitizmus nem kirívó, de nincs ok a megnyugvásra” – Interjú Kovács Andrással a friss felmérésről
2006 és 2010 között jelentősen nőtt, azóta viszont valamelyest csökkent a zsidóellenes sztereotípiákat elfogadók és zsidóellenes érzületeket táplálók aránya. De ha azt az adatot említjük, hogy a zsidók elleni diszkriminációt a megkérdezettek 15-16 százaléka támogatná, koránt sincs ok a megnyugvásra.

Nemzetközi standardok, objektív felmérés – Bodnár Dániel az antiszemitizmus-felmérésről
Az indulatoktól átfűtött, erősen polarizált közegben folyamatosan szükség van a nemzetközi standardokon alapuló, objektíven elemezhető adatsorokra, amelyek a problémamegoldásra koncentráló eszmecsere kiindulópontjai és a jövőbeni adatokkal való összevetés alapjai lehetnek. Az antiszemitizmusról ugyanis rengeteg szó esik, nagy a félelem, de a fogalom pontos jelentése, tartalma és kiterjedése beszélőtől és beszédhelyzettől függően elasztikusan változik.

Király Júlia: Parancsra nem lehet kreatívvá válni
A Startra kész nemzet a fenti száraz számok mögötti világot kutatja: milyen elemekből áll össze a csoda. A szerzők 2010-ben megjelent könyvükben valójában megelőlegezték Acemoglu-Robinson elsöprő hatású 2012-es könyvének tanulságát: ha egy országban a politika nem „kisajátító”, nem a társadalom által előállított értékeket kizsákmányoló, a kreatív energiákat visszafogó intézményrendszert hoz létre, hanem „befogadó”, azaz a társadalom sokféle tagját integráló intézményeket hagy működni, akkor az a nép „sikerre van ítélve”.

Süveges Gréta: Miért éppen Izrael?
A repkedő műanyag zacskók, építkezési törmelékek, szmog és túlzsúfoltság ellenére is van valami, ami áttűnik ezen a káoszon. Valami, ami miatt nem mondhatom azt, hogy jó volt a gránátalmalé a Mahane Jehudán, finom volt a knafe az arab kávé mellé, és még a tel-avivi strand is állati, na de azért elég volt ebből.

Az élet szakácskönyve – Beszélgetés Czingel Szilviával
Öt éhező zsidó nő 1944-ben a lichtenwörthi lágerben képzeletben ismét a családi tűzhelynél állt és főzött. Az egyikük gondosan feljegyezte a többiektől hallott recepteket. Ezekre a különleges dokumentumokra bukkant rá a néprajzkutató Czingel Szilvia az egyik túlélő, Endreiné Weisz Hedvig polcának rejtekén. A nem mindennapi történetet a Szakácskönyv a túlélésért című könyvben olvashatjuk.

Czingel Szilvia: Zsidó nők a századelőn – Higiénia és tisztálkodás, hagyomány és modernitás
A szépségápolás és az egészségkultusz, az új tisztaságfelfogás elterjesztésében különösen fontos szerep jutott a zsidó családok nőtagjainak.

„Belaktam ezt a tágasabb teret” – Tompa Andreával beszélget Eszéki Erzsébet
Tompa Andrea Kolozsváron nőtt fel, ott kezdett egyetemre járni, az Utunkban több írása megjelent, majd 1990-ben Budapestre költözött. Az ELTE magyar–orosz szakán tanult. Színikritikus, szerkesztő, műfordító, tanulmányokat ír, négy éve vezeti a Színházi Kritikusok Céhét, mindeközben a kolozsvári színművészeti egyetemen tanít. Első regénye, A hóhér háza 2010-ben jelent meg, a második, Fejtől s lábtól címmel az idén. A két regényért megkapta – első díjazottként – a Békés Pál-díjat.

Marczisovszky Anna: Színevesztett tengeri rózsa a havon – Charlotte Delbo Egyikünk sem jön vissza című művének részletei elé
Száz éve született Charlotte Delbo francia írónő, egykori kommunista ellenálló, a híres francia színész-rendező, Louis Jouvet asszisztense, akit férjével együtt 1942-ben – mozgalmi tevékenységük miatt – tartóztattak le Párizsban. Miután férjét kivégzik, ő Romainville-be, majd Compiègne-be kerül. A többségében kommunista, ellenálló nők transzportját 1943 januárjában – vélhetően adminisztratív hiba miatt – Auschwitzba deportálják (mintegy nyolc héttel később a 230 nő közül több mint 150-en halottak). Augusztusban néhány társával Raiskóba kerül, ahol egy laboratóriumban, emberibb körülmények között dolgozhatnak. 1944 januárjában Ravensbrückbe viszik őket, majd 1945 áprilisában szabadulnak.
Charlotte Delbo: A próbababák és Alice lába

„Tizenhét évesen felvettek a mozdonygyárba” – Gergely Ágnessel beszélget Várnai Pál
– A kettős identitásról gyönyörűen vall a 137. zsoltárban.„Hát kihűlt jobbom legyen rá az ámen, / ha elfeledlek egyszer, Jeruzsálem….” „És fájó orcám rángjon majd a számhoz, / ha elfeledlek egyszer, Arany János.”
– Számomra nem létezik kettős identitás, a kettő egy és ugyanaz. Ragaszkodom mindkét hagyományhoz. Nem érzem, hogy a kettő elválasztható, a kettő összeforrt bennem. A zsidó vallás és a magyar nyelv egyformán boldoggá tesz.

A fantázia szabad utazása – Berg Judittal beszélget Németh Ványi Klári
Az író anyai és apai ágon is rendelkezik zsidó gyökerekkel, de erdélyi, sváb, sőt svéd felmenői is akadnak. Nyári egyetemi kaland keretében, hebraisztika szakos barátnője vezetésével bejárta Izraelt. Bár azt nem tudja, hogyan kell mesélni, mert szerinte mindenki saját lelke, tapasztalata és vérmérséklete szerint mesél, arról meg van győződve, hogy rosszkedvvel, félszívvel nem szabad belevágni a mesemondásba.

Németh Ványi Klári: Nevetés, sírás, írás – Nicole Krauss könyvei
Nicole Krauss örvénylő világától nehéz szabadulni. Igaz, meg kell küzdeni azért, hogy sorai magába szippanthassanak. A mítosz, a történelem, az emlékezet és az emberi lélek legmélyebb rejtekeiből építkezik.

Női művek tárháza
Hidas Judit, Clara Royer, Flóri Anna és Menyhért Anna könyveiről

„Az nekem kínaiul van, hogy igyunk meg munka egy után sört” – Jónás Verával a lemezről, zsidóságról, külföldről, származásról beszélgettünk.
– Milyen érzés, hogy van egy igazi, színes-szagos, egész estés stúdióalbumotok?
– Nagy dolog. Határozott lépés a karrieremben és a felnőtté válásomban is. Ez az első nagylemezem, volt ezelőtt két kislemez, ami teljesen más történet. Ez egy egységes koncepció alapján lett összerakva, és sokkal nagyobb hangsúly került a részletekre.

Szarka Zsuzsanna: „Nincs egy gyerekkori fotó, nincs egy csorba bögre…”
recenzió a Lányok, anyák – Elmeséletlen női történetek II. című kötetről

***

Keresse a jobb könyvesboltokban és a nagyobb újságos standokon, vagy válassza a könnyebb megoldást: Fizessen elő a Szombatra! Vagy olvassa digitálisan!

A Szombat megvásárolható a Relay nagyobb újságosstandjain, valamint az alábbi könyvesboltokban:

Láng Téka (XIII. ker., Pozsonyi út 5.)
Makkabi Könyvesbolt (VII. ker. Wesselényi utca 13.)
Kabbala bolt (XIII. ker., Hollán E. utca 25.)
Klauzál 13 könyvesbolt (VII. ker. Klauzál tér 13.)
Izraeli Kulturális Intézet (VI. ker., Paulay E. utca 1. )
Gondolat könyvesbolt (V. ker., Károlyi M. utca 16.)
Olvasók boltja (XIII. ker. Pannónia u. 35-37.)
Fröchlich Cukrászda (VII. ker. Dob u. 22.)
Concerto Hanglemezbolt (VII. ker. Dob u. 31/B.)
Bálint Ház – porta, illetve Sabre kávézó (VI. ker., Révay utca 16.)

Telefon/Fax: 311-6665, 311-9214/137.
E-mail: [email protected]
Facebook oldalunk eléréséhez kattintson ide

2014. február / XXVI. évfolyam 2. szám