Megjelent a Szombat februári száma
CSAK CSAJOK… – NŐK A POLITIKÁBAN, KULTÚRÁBAN, KÖZÖSSÉGBEN.
Purim hónapjában, Eszter ünnepe előtt megjelent a Szombat februári száma.
Izrael: Három női pártvezér – Shiri Zsuzsa
Mitől lesz Izraelben sikeres egy nő, ha a közélet alakításának szenteli életet? A három pártvezérnő életrajzából úgy tűnik, nagy szükség van egy háttérből támogató férjre, biztos egzisztenciára, lehetőleg lengyel-litván askenázi származásra, továbbá arra, hogy az izraeli hármas átlaggal szemben csak két gyermeket vállaljon. Legalábbis Seli Jehimovics, Cipi Livni és Zahava Gal-On életrajzából ez következik.
Izraelben a törvény 1949 óta írja elő a nők katonai szolgálatát, és azóta számos jogszabály nyitott meg számukra újabb és újabb lehetőségeket. 16 évvel ezelőtt Alice Miller, egy polgári pilóta pert nyert a hadsereggel szemben, mely addig a harci gépek pilótái közé nem engedett nőket. Ma már a tüzérségnél, a légelhárításnál és a légierőnél is szolgálnak nők. Az összes katonai pozíciók 92 százaléka elérhető a számukra.
„57-en szavaztak a törvény ellen” – Kovács M. Máriával beszélget Várnai Pál
…A magyar történetírás fősodrában ma is az az álláspont az uralkodó, hogy a nemzetiségi kvóta el-törlésével megszűnt a zsidóság diszkriminációjának intézményes háttere. Ezt a könyvemben cáfolom. Bemutatom, hogy a nemzetiségi kvóta helyét elfoglaló ú.n. foglalkozási kvóta is antiszemita intézkedés volt, mert olyan foglalkozási statisztikákra alapozva dolgozták ki, amely a foglalkozások felekezeti összetételét vette figyelembe oly módon, hogy a zsidók arányát korlátozza. A felvételi bizottságok összetételén pedig nem változtattak, tehát a diszkrimináció foka továbbra is tőlük függött. A hátrányos megkülönböztetésnek a következő három-négy évben történő bizonyos, évente egy-két százalékos enyhítése, majd 1932 után újbóli megszorítása közvetlen miniszteri utasításra történt.
Nők a zsidó közéletben – körkérdés
Számos női vezető és szervező vesz részt a zsidó közéletben, de a politikai döntéshozatalban, a nyilvánosság előtti közszereplések során szinte egyáltalán nem találkozunk velük. A zsidó közéletben aktív nőkhöz fordultunk kérdéseinkkel: mit gondolnak, mi ennek az oka? Elégedettek-e a jelen helyzettel, vagy változtatnának rajta? Végül azt tudakoltuk tőlük, ha több nő jelenne meg és hallatná a szavát, változna-e a zsidó közélet, s ha igen, miben?
Fritz Zsuzsa, a Bálint Ház igazgatója, Kisvári Kinga pszichológia szakos egyetemi hallgató, Kelemen Katalin rabbi, Vadász Magda szinkrontolmács, fordító, az Élet Menete és több szervezet önkéntese valamint Deák Andrea, a Mazsike ügyvezetője, a Mazsihisz sajtómunkatársa válaszolt kérdéseinkre.
„Ha a szabadság veszélybe kerül…” – Standeisky Éva történésszel beszélget Várnai Pál
– A demokrácia és a szocializmus is nehezen definiálható fogalom. 56-ban a szocializmus, mint idea, öszszefonódott a demokráciával, és sokan reménykedtek abban, hogy létrehozható az egyenlőség felé vezető társadalom. A forradalom nemcsak gyönyörű, magasztos esemény, hanem káosz, összevisszaság is. ’56 a lehetőségek két hete volt. (…) Nagy felfordulások idején a félelem jogos. A forradalomban megbénulnak, feloszlanak a régi erőszak-szervezetek, nem működik a közigazgatás. A zsidóknak különösen volt félnivalójuk, mert a kaotikus helyzet kedvezett a lefojtott ösztönök kiélésének, s beindult a bűnbakkereső mechanizmus. A Horthy-korra, s különösen 1944-re emlékezve sokan retteghettek a szélsőjobboldal előretörésétől is. A disszidáltak között, a lakosságon belüli számukhoz képest, aránytalanul magas volt a zsidók aránya. Rákosiék 1948 után leállították a kivándorlást, de most ők is elmehettek.
„…a klasszikus irodalom nagy nőalakjai férfiésszel vannak ábrázolva. Van egy csomó olyan téma is, testtel, lélekkel egyaránt kapcsolatosak, melyeket férfi író egyszerűen nem tudhat úgy ábrázolni, mint a nő. Egy nő szenvedéllyel képes írni meddőségről, a nő testi-lelki érzéseiről, szülésről, a férfihoz, anyasághoz való egyértelműen női ragaszkodásról.”
Fromet azt hitte, hogy Mendelssonhoz, a filozófushoz ment feleségül, de hétköznapi életét az üzletember Mendelssohn feleségeként élte. Kutatásaim alapján a házasságuk közelebb állt a hagyományos zsidó élethez, mint azt Mendelssohn biográfusai lefestik. Mint sokan mások, akkoriban a módosabb zsidók is csak házasságközvetítő útján kötöttek házasságot. Állítólag a Mendelssohn frigy spontánul kezdődött, de a könyvemben megmutatom, hogy ők is közvetítőn keresztül (ebben az esetben baráti közvetítéssel) találkoztak. A gyerekeiket viszont egy „házassági szövetség” útján adták férjhez. Ehhez több család tartozott, abból a célból, hogy leánygyermekeiknek ne kelljen nagy hozományt adni. Vagyis, szülői szerepükben a Mendelssohn házaspár támogatta az előre megszervezett és nem szerelmen alapuló családalapítást.
Magyar cionista nők – Pécsi Pollner Katalin írása
Mindig is izgatta a fantáziámat a háború előtti és alatti magyarországi cionizmus históriája – attól kezdve, hogy már felnőttként megtudtam: anyám fiatal lány korában, egy alijázásra készülő Hasomér Hacair csoport tagja volt. A 10-12 fiatal egy közös bérlakásban élt, az Aradi utcában. Nem véletlenül számított ez az epizód hétpecsétes titoknak a családunkban: a kommunista felfogás szerint a cionizmus súlyos megtévelyedés volt. Engem nem is annyira a történelmi tények érdekeltek, mint inkább az életforma. Hogyan tudtak 1936-ban, Magyarországon közös lakást bérelni zsidó fiatalok? Mit tudhatott róluk a házmester? Mit szólhattak a gangos, pesti bérházban a szomszédok, amikor hallották és látták ifjú szomszédaikat, ahogy teli torokból énekelik a héber dalokat, és ropják a hórát?
Hegedűregény – Polgár Lea A damaszkuszi mester című könyvéről beszélget Németh Ványi Klárival
Régen mozdítható tárgyakkal menekültek a zsidók, például ékszerekkel, drága hangszerrel. A hegedű toposz, jelkép. Nem is a muzsikáláshoz, hanem inkább a valláshoz és a zsidó identitáshoz kötötten választottam a hegedűt. A hangszer gyakorlatilag a kultúra működtetése a személyes életünkben. Nem mellékes az sem, hogy a zene tudja leginkább közvetíteni a spiritualitást.
Forgács Zsuzsa Bruria: Purim a sorsvetés csele?
Tizenhárom év egy hárommilliós zsidó világvárosban se volt elegendő ahhoz, hogy képes legyek megjegyezni, melyik zsidó ünnep miről is szól pontosan, és mikor tartják, illetve hát vannak nagyon halovány elképzeléseim, amelyek újra meg újra összekutyulódnak bennem, de remélem, azért a Purimot most végre megjegyzem, viszont nem másolom ide a wikipédiából, hanem kattintson rá a kedves olvasó maga, ígérem, jobban jár…
„Szerettem volna magamfajta budai zsidólány lenne” – Rubin Eszterrel beszélget Németh Ványi Klári
Azt hiszem, nem kellett volna kirúgatni magam az Apáczaiból, hogy inkább dolgozni kezdjek tizenhét éves koromban. Előbb egy kutatóintézet segédkönyvtárosaként, azután fiatal hajléktalanok átmeneti szállásán, tanácsadóként. Végül leérettségiztem és az egyetem elvégzésével visszatértem a szüleim járta útra. De megint jött egy elhajlás, a cukrász iskola. Persze most már büszke rám a családom, mint első generációs szakmunkásra. Nehezen találtam meg a helyem, néha az az érzésem, a zsinagógából is kilógok. Magamfajta budai zsidólányokkal nemigen találkozom péntek esténként.
***
Keresse a jobb könyvesboltokban és a nagyobb újságos standokon, vagy válassza a könnyebb megoldást:
A Szombat megvásárolható a Relay nagyobb újságosstandjain, valamint az alábbi könyvesboltokban:
, Láng Téka (XIII. ker., Pozsonyi út 5.), Makkabi Könyvesbolt (VII. ker. Wesselényi utca 13.), Kabbala bolt (XIII. ker., Hollán E. utca 25.), Klauzál 13 könyvesbolt (VII. ker. Klauzál tér 13.), Izraeli Kulturális Intézet (VI. ker., Paulay E. utca 1. ), Gondolat könyvesbolt (V. ker., Károlyi M. utca 16.), Olvasók boltja (V. ker., Váci utca 21.), Bálint Ház – porta, illetve Sabre kávézó (VI. ker., Révay utca 16.)
Internet: www.szombat.org
Telefon/Fax: 311-6665, 311-9214/137.
E-mail: [email protected] Internet: www.szombat.org
2013. február / XXV. évfolyam 2. szám
- Németh Ványi Klári: Hegedűregény
- Várnai Pál: „A teret Mosesnek engedte át”
- Pécsi Katalin: Magyar cionista nők
- „A kultúrák: kisebbségi lét-tapasztalatok”
- Németh Ványi Klári: „Szerettem volna magamfajta budai zsidólány lenni”
- Várnai Pál: „Ha a szabadság veszélybe kerül…”
- Várnai Pál: „57-en szavaztak a numerus clausus törvény mellett”
- Emancipált hadsereg
- Várnai Pál: „57-en szavaztak a törvény mellett”
- Németh Ványi Klári: „Aminek meg kell történnie, az megtörténik”
- Nők a zsidó közéletben
- Vadas János: Szépasszonyok a szőlőben
- Gadó János: Feljött a középjobb – korrekció az izraeli politikában
