Megjelent a Szombat áprilisi száma!

Írta: Szombat - 2015-04-02 Rovat: Kiemelt, Szombat magazin

Hann Endre – Róna Dániel: Antiszemitizmus Magyarországon, 2014
Ebben a cikkben összefoglaljuk a 2014-es kutatás legfontosabb eredményeit – különösen az antiszemitizmus mértékére és a 2014-es év ügyeinek hatására koncentrálva.

HONNAN – HOVÁ?
A magyar zsidóság 25 éve

A Szombat az alábbi körkérdését intézte a zsidó közélettel foglalkozó szakembereknek

1. Milyen folyamatok zajlottak le a magyarországi zsidóság körében a rendszerváltás óta, milyen eredményeket könyvelhet el, és milyen kudarcok érték? 2. Változott-e a közösség identitása, mentalitása, közérzete, intézményei, önszerveződési képessége, érdekképviseletének hatékonysága? 3. Miben bíztak negyedszázada, milyen vízióik voltak, mi valósult meg, és mi az, ami ma is hiányzik? 4. Milyen perspektívákat lát ma a magyarországi zsidóság előtt? Lesz-e, s ha igen, milyen lesz a magyarországi zsidó közösség negyedszázad múlva?

Ízelítő a válaszokból:

Heisler András: A „Síp utca” monopóliuma megszűnt
A nagyobb hitközségek az elmúlt évtizedben hibásan, egy-egy politikai párt közelébe pozícionálták magukat és ezzel az egymással való – egyébiránt sem problémamentes – kooperáció lehetőségét drasztikusan csökkentették.

Hernádi Miklós: Kilökődés
Kissé idealisztikusak voltunk, hiszen minden egyenlőtlenség és diszkrimináció ellenzőinek akartuk hinni magunkat; nem akartunk különbséget tenni tagságunk vallásos és nem vallásos zsidói, egészleges vagy csak részleges, kikeresztelkedett vagy ki nem keresztelkedett zsidói között.

Kirschner Péter: „A zsidóság a közélet és a közbeszéd része lett”
A legfontosabb változásnak azt tartom, hogy a zsidóság – nagyon általánosan fogalmazva – a közélet és a közbeszéd része lett, annak minden pozitív és negatív hatásával együtt.

Kovács András: Tájkép felülnézetből
1989-ben a zsidó intézményrendszer a teljes bénultság állapotában fogadta a rendszerváltozást. (…) Ehhez képest a mai állapotok aranykorinak tűnnek. (…) Mi hát akkor a baj?

Mezei Márk: Számvetés
Éjszakai galerimben olyanokkal szórakoztam, akiknek nem csak a héber volt holt nyelv, de a vallás is annak számított. És mégis, valami megcsendült a pesti éjszakában: néhányunkról kiderült a Tilos az Á-ban, a Fekete Lyukban és a Hunnia Moziban, hogy valami megmagyarázhatatlanul közös bennünk és egy apró, de annál erősebb mágnes kezdett el húzni bennünket Magához.

Oberlander Báruch rabbi: Kezd kialakulni a hatékony érdekképviselet
Negyed évszázad alatt komoly fejlődésről beszélhetünk, visszatért az élet a vallási intézményekbe és a zsidóság nyíltan, vállaltan zsidóként kapcsolódik be a közéletbe.

Olti Ferenc: A Mazsihisz monopolhelyzete
A Mazsihisznek juttatott állami eredetű források az egész zsidó közösséget illetnék, miközben felhasználásáról egy nagyon csekély számú kisebbség dönt, belső és nem közösségi érdekek mentén.

Zsidó téma tuti téma?

Hogy jelent meg zsidó téma, karakter, vagy karakterek a művében? Miért tartotta fontosnak a témát, vagy, hogy zsidó karaktert szerepeltessen? Milyen szerepet töltenek be könyveiben e karakterek, ha a téma nem közvetlenül érinti a zsidóságot, mi a dramaturgiai jelentősége figurájuknak, illetve zsidóságuknak a művekben? Miben látja e figurák sajátosságait, és hogyan próbálta érzékeltetni? – kérdeztünk három írót.

„Gyerekkorom óta sokat hallottam üldöztetésekről” – Csaplár Vilmossal beszélget Ayhan Gökhan
Már a második, az 1972-ben kiadott Két nap, amikor összevesztünk, vagyis a történetírás nehézségei című kötetemben megvillan a téma érintőlegesen. Valaki, amikor a „zsidó” szót kiejti, lehalkítja a hangját.

Csobánka Zsuzsa: Azt járom körbe, mit jelent az idegenség…
Azzal szembesültem, hogy a koncentrációs tábor rettenete az ember és ember közti végtelen űrnek lett a szimbolikus tere és metaforikus nyelve, amikor férfi és nő képtelenek találkozni, figyelni egymásra, mert az őket felőrlő múlt és fájdalom lehetetlenné teszi a jelenlétet.

Zsidó téma tuti téma? – Ménes Attilát kérdezte Ayhan Gökhan
Ha az embert gyakran foglalkoztatja egy olyan szenzitív kérdés, mint a kisebbségek helyzete, akkor feltételezhetően érintett a dologban. (…) Az én érintettségem a zsidó tematikával kapcsolatban viszont eléggé légies.

A világzene hullámain – Idan Raichellel beszélget Schranez Rebeka
Mikor Izraelben játszom, a közönség úgy gondolja, hogy igazi izraeli zenét hallanak, mikor külföldön turnézom, pedig azt gondolják, hogy világzenét.

Gadó János: Izrael jó hely, de „bűnös” is
Ari Shavit: Hazám, az ígéret földje című könyvéről
Felkészültség, elkötelezettség, lendület – és nagyfokú politikai korrektség jellemzi a szerzőt és művét.

Szarka Zsuzsanna: Fallal határolt világ
Bogdan Wojdowski A holtaknak vetett kenyér című könyvéről
A könyv egyszerre dokumentarista mű és fikció, jelenetekre tördelt, belső monológokkal tagolt pokolbéli tabló, egzisztencialista és modern terápiás írás, mely azonban nem hozott gyógyulást: az író 1994-ben öngyilkos lett.

***

Keresse a jobb könyvesboltokban és a nagyobb újságos standokon, vagy válassza a könnyebb megoldást: Fizessen elő a Szombatra! Vagy olvassa digitálisan!

A Szombat megvásárolható a Relay nagyobb újságos standjain, valamint az alábbi könyvesboltokban:

Láng Téka (XIII. ker., Pozsonyi út 5.)
Makkabi Könyvesbolt (VII. ker. Wesselényi utca 13.)
Kabbala bolt (XIII. ker., Hollán E. utca 25.)
Klauzál 13 könyvesbolt (VII. ker. Klauzál tér 13.)
Izraeli Kulturális Intézet (VI. ker., Paulay E. utca 1. )
Gondolat könyvesbolt (V. ker., Károlyi M. utca 16.)
Olvasók boltja (XIII. ker. Pannónia u. 35-37.)
Fröchlich Cukrászda (VII. ker. Dob u. 22.)
Concerto Hanglemezbolt (VII. ker. Dob u. 31/B.)
Nyitott Műhely (XII. ker, Ráth György utca 4.)
Bálint Ház – porta, illetve Sabre kávézó (VI. ker., Révay utca 16.)

Telefon/Fax (munkanapokon délután): 311-6665
E-mail: [email protected]
Facebook oldalunk eléréséhez kattintson ide

2015. április / XXVII. évfolyam 4. szám