avagy: lehetséges és lehetetlen választások

Mindennél többet ér a jó hírnév koronája

Az Orbán-rezsimen a jogállamiságot számon kérő ballib tábort egyáltalán nem érdekelte, milyen eszközökkel akadályozza meg az állam néhány amerikai és eurázsiai bolond szólás- és gyülekezési szabadságát. Fő az antifasiszta látszat.

Előadások helyett sörözéssel és városnézéssel kellett beérniük azoknak a külföldieknek, akik a National Policy Institute (NPI) által meghirdetett fajvédő konferenciára érkeztek Budapestre. Az eseményt a hatóságok szabotálták el, pénteken az amerikai főszervezőt és egy francia társát lekapcsolták, de a többiek itt tartózkodását is megkeserítették. A csalódott résztvevőkre a búcsúbulijukon, egy belvárosi pubban találtam rá vasárnap este.

– őszi tűnődés halottról és élőről –

A magyar és izraeli állampolgársággal is rendelkező orosz rendező, a moszkvai Taganka színház alapítója kedden töltötte be 97. életévét.

Alább néhány olyan könyvet szemlézünk, amelyek elsősorban nőkről szólnak.

Svédország arra készül, hogy az Európai Unió “régi” tagjai közül elsőként elismerje a palesztin államot. A szándékot Stefan Löfven kormányfő pénteken, kabinetje és programja ismertetése alkalmával jelentette be.

A magyar állam vezetői tragikus intézkedéseket hoztak 1941 nyarán. Embereket deportáltak a Szovjetunió megtámadása után megszállt – ma Ukrajnához tartozó – területekre, anélkül, hogy bármiképpen is gondoskodtak volna róluk. Ezzel hozzájárultak a Holokauszt első olyan mészárlásához, ahol öt számjegyű volt az áldozatok száma. A magyar vezetők, amikor értesültek a tömeggyilkosságokról, a menekülőket nem engedték vissza az országba. A kamenyec-podolszkiji mészárlást pénteken az Örkény Színház ősbemutatója idézi fel, a hvg.hu pedig egy szintén októberi konferencia előadóit, egy nemrég megjelent, a témát részleteiben feltáró tanulmány szerzőit kérdezte a történelmi háttérről.

Nem foglalkozik Schmidt Mária kritikájával Lázár János. A Terror Háza Múzeum főigazgatója a csütörtöki Heti Válaszban is bírálta a minisztert, amiért tanácsadónak nevezte ki Zoltai Gusztávot, a Mazsihisz volt ügyvezető igazgatóját.

Schmidt Mária szerint a kinevezéssel Lázár … Tovább »

Leleplezi, miként gyakoroltak rá nyomást külföldi kormányok, és megkérdőjelezi a Mazsihisz kompetenciáját a Sorsok Háza-ügyében, emellett élesen bírálja Lázár Jánost, amiért megtette tanácsadójának Zoltai Gusztávot. Amiről a határon túl is beszélni fognak – Schmidt Mária … Tovább »

Rubik Ernő, Szabó István, Kertész Imre és az On the spot alkotói a legszámontartottabb magyarok a világban a Bridge Budapest rangsora szerint. A toplistát külföldi újságírók állítottak össze és a Forbes magazinban jelent meg. Az élvonalban egyetlen nő van.

Moszulban, illetve a ninivei fennsíkon gyakorlatilag megszűnt a keresztények jelenléte

Már a rendszerváltáskor feltették e kérdést azok, akiknek elegük volt a MIOK (Magyar Izraeliták Országos Képviselete) kollaborációjából a diktatúrával. Az antiszemitizmus azonban az 1990-es években egy táborba lökte a zsidó szerveződéseket, a MIOK-ból lett Mazsihisz (Magyarországi … Tovább »

Az önazonosság magától értetődőségének elvesztése ismerős trauma azok számára, akik nemcsak osztályt, vallást, de országot is váltanak – önként vagy kényszerből, asszimilációjuk reményében, túlélésük érdekében. Másként történik ugyanez mindazokkal, akik saját … Tovább »

A nagyhatalmak határozták meg Magyarország sorsát a 20. században – mondta Romsics Ignác történész, akadémikus a Megszállástól megszállásig, Magyarország a nagyhatalmak szorításában 1944-1949 című konferencián a Parlamentben hétfőn. A szakember kiemelte: a két világháború … Tovább »

“Auschwitzban nem a zsidóság, hanem a kereszténység halt meg” 

A francia miniszterelnök szerint viszont  az Izrael-ellenesség az antiszemitizmus előszobája.

Mágia, babona, diktatúra – egy tőről fakadnak, a valóságot szeretnék megváltoztatni egy sajátos szabályrendszerrel.

– A történelem pusztán fikció, a történészek hazudnak.
– Létezik-e a múlt, és képesek vagyunk-e emlékezni? – többek közt erről beszélgettünk Dragomán … Tovább »

Dés Mihállyal beszélget Várnai Pál