A sydney-i születésű Markus Zusak a világ egyik legkiválóbb ifjúsági regényírója. Első könyve (The Underdog) – amely egy szegény tinédzser és szíve választottjának történetét meséli el – 1999-ben került a könyvesboltok polcaira. A megjelenés hét évet váratott magára, de a gyors sikert követően Zusak szinte azonnal piacra bocsáthatta az említett mű két folytatását, a Fighting Ruben Wolfe-ot és a When Dogs Cryt.

Avagy: egy kéretlen hozzászóló bátor szavai.

Lévai Júlia: A magam nevében írtam

A Tájkép emlékezetpolitikai csaták közben című írásból egyértelműen kiderül, hogy annak szerzője, Szántó T. Gábor azt tartaná jónak, ha a vészkorszak emlékezete a magyar emlékezetközösség szerves részévé válna. (Ez az óhaja a helyzet … Tovább »

A vészkorszak emlékévének méltóságát fenyegeti a szellemében és küllemében egyaránt méltatlan Szabadság téri emlékmű terve, és az elhamarkodott ötletet kísérő kommunikáció is.

Mint arról a Szombat is beszámolt, Randolph L. Braham, a magyar holokauszt legismertebb kutatója nyílt levélben kérte neve eltávolítását a Holokauszt Emlékközpont Téka és Információs Központjáról, valamint jelezte, hogy a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét is … Tovább »

A Köztársasági Elnöki Hivatal közleménye:

Az auschwitz-birkenaui haláltábort 1945. január 27-én szabadították fel az első ukrán front katonái. Az Egyesült Nemzetek Szervezete e napot a holokauszt nemzetközi emléknapjává nyilvánította.

Auschwitz, bár sok száz kilométerre … Tovább »

Barack Hussein Obamát kétszer választották meg az Egyesült Államok elnökévé, és az amerikaiak a mai napig kutatják családjának bonyolult történetét.

Konrád György esszé, L. Simon László és Mikecz Péter a Holokauszt-emlékévről, zsidó vezetők az adományozás kultúrájáról, Gyáni Gábor Trianonról és a Holokausztról, Hernádi Miklós 70, Itamar Rabinovitch az izraeli diplomácia kulisszatitkairól, Schüttler Tamás regényrészlete … Tovább »

2011 nyarát Los Angelesben, illetve az Egyesült Államok nyugati partján tölthettem. Rendkívüli klimatikus adottságok, az óceánpart közelsége, hatalmas távolságok, a könyvtár gazdagsága, barátságos ismerősök vendégszeretete – és egy megjelenés előtt álló regény ott írt első fele emlékeztet azokra a hónapokra, melyek naplófeljegyzéseiből válogattam. 

A magyarországi olvasók előtt kevéssé ismert történelmi családregény – nevezhetnénk család- és közösségtörténeti regénynek is –, Kaczér Illés tetralógiája, melynek második részében a reformkori pesti zsidó közösségi élet rajzát nyújtja. A négykötetes mű azt a 19. … Tovább »

Kommentár a hetiszakaszhoz

Heisler András is csak a hírekből értesült a német megszállásnak emléket állító Szabadság téri emlékmű tervéről. A Mazsihisz tiltakozik, a kormány nem érti, mi a baj.

Hosszantartó, súlyos betegség után 71 éves korában meghalt csütörtökön Iris Wagner, a zeneszerző, Richard Wagner képzőművészként, műfordítóként ismert dédunokája, akit „az ész hangjaként” méltatott cikkében a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című tekintélyes német napilap.

A köztelevízió év elején egy háromórás dokumentumfilmet mutatott be a kommunista korszak bűneiről, és az elmaradt igazságtételről.
A film elkészültét a médiahatóság tízmillió forinttal támogatta.
Jogos kérdésfelvetések mellé zavaros, ostoba ámokfutást kaptunk.

Az … Tovább »

Egy újonnan lefordított héber írás felfedi, kik rejthették el a Salamon király templomából származó kincseket, s megvilágítja a frigyláda további sorsát is. A felbecsülhetetlen értékek hollétéről azonban nem szól.

Német emigráció Kaliforniában

A Szombat folyóirat szervezésében, Szántó T. Gábor vezetésével zajlott irodalmi szeminárium-sorozat a Bálint Házban. A szeminárium kiemelt témája a vészkorszak és annak nemzedékeken átnyúló utóhatása megjelenése volt az irodalomban. 

A zsidóságot sokan nevezik a matriarchális szubkultúrának, ám ez a megállapítás rendszerint a vallási és a származást illető hagyományokra vonatkozik. Pedig Izraelben a hipermodern felhőkarcolókban berendezkedett high-tech irodákban, a kormányzati kutatóközpontokban, sőt a parlamentben is legalább olyan komoly szerephez jutnak a nők, mint a Tóra történeteiben.

Balázs Péter nem indul a Vígszínház vezetésére kiírt új pályázaton, ezt a szolnoki Szigligeti Színház igazgatója közleményben tudatta az MTI-vel.

Magyar repülőtisztek is voltak az egyiptomi front túloldalán a hatnapos háború idején – állítja egy Budapestről elszármazott volt izraeli katona az MTI-nek nyilatkozva.

Az 1967-es hatnapos háború idején a Beér-Seván élő Móse (Tomi) Schweitzer rádiósként sorkatonai szolgálatát … Tovább »