Van valami elementáris közvetlenség Etgar Keret novellanyitányaiban. Úgy szólít meg az első mondat, mintha a haverod hívna fel és kezdene panaszkodni, hogy aztán nem tudod letenni a telefont. Ahogy a könyvet sem. 

A zsidó zenét gyakran azonosítják a klarinéttal, a jiddis nyelvvel és a klezmer muzsikával, vagyis a közép-európai zsidóság kultúrájával. Célunk, hogy bemutassuk a az arab, balkáni, spanyol és indiai hatások által gazdagított, változatos hangzásvilágú zsidó zenét, hiszen a zsidóság évszázadokon keresztül, a világ minden táján szétszóródtatott.

Úristen, már megint a Közel-Kelet [1]. Jövő héten mi lesz
nem menő? A gazdasági világválság? A budapesti tömegközlekedés? Az időjárás?
Megértem én a fanyalgókat, mégis arra kérnék most mindenkit, hogy legalább egy
cikk erejéig figyeljen egy kicsit a világ legagyzsibbasztóbb régiójára. Nem
azért, mert nincs jobb program egy szép augusztusi napon, hanem mert Izraeltől
elég sokat lehet tanulni. Már úgy értve, hogy az ő kárukon, kedves náci
olvasók, nem kell mindjárt megijedni.  

Az ultrajobb pozitív hallucinációira (hogy olyat látnak, ami nincs, pl. zsidó világkonspiráció), nem felelet, hogy olyat sem akarunk látni, ami van: jobbszélső kihívás a pluralista többpártrendszernek.
 

A középjobb számára alaposan fel van adva a lecke, hogy szembenézzen a magyar társadalom (benne a cigányság, cigány-nem cigány együttélés) alapvető problémáival.
 

Az Európai Néppárt, így a konzervatív vonal további megerősödését hozta az európai parlamenti választás. A győztesek közé sorolhatja magát a Zöld párt és a liberálisok is, ha utóbbiak nem is tudták növelni mandátumaik számát. Európai trendnek tűnik továbbá, hogy a szocialista, szociáldemokrata vonal nem tudott profitálni a gazdasági válság „kínálta” lehetőségekből.

Semmilyen valós alapja sincs annak az állításnak, hogy a jelenlegi gazdasági válság a legnagyobb volna az 1929-33-as világválság óta; ez egy sokak által szajkózott mítosz – állapítja meg Peter Zeihan tanulmánya, melyet az amerikai biztonságpolitikai elemzőközpont, a Stratfor tett közzé. 

Sztálin kilenc szökött szovjet állampolgárra akarta kicserélni Raoul Wallenberget, de a svéd hatóságok ezt értetlenül fogadták, ami megpecsételte a több ezer magyarországi zsidó életét megmentő svéd diplomata sorsát – állítja egy izraeli parlamenti képviselő jól értesült orosz forrásokra hivatkozva.
 

A zsidó állan lakosságának 57 százaléka úgy gondolja, Netanjahunak fel kellene adnia eddigi álláspontját.
 

Az amerikai zsidók valóban szamarak, akik könyveket cipelnek. Miközben hangosan hirdetik identitásukat, (Modena szavaival élve) elvétve hallunk tőlünk egy-egy töredékes héber szót. Erre nincs mentség. Ez a közösség hihetetlen felelőtlenségét reprezentálja.
 

Tony Curtis dedikált, Esterházy és Parti Nagy beszélgetett jeles román írókkal. Bemutatkoztak európai sokadik könyvesek és elsőkötetesek, megjelent étteremajánló, huszonnégy kötetes történelmi munka indítókötete s népszerű képregény-sorozat új darabja. Sőt A butaság enciklopédiája is olvasható immár magyarul. 

Mozgalmas napja volt csütörtökön Avigdor Lieberman izraeli külügyminiszternek. Újabb kijelentéseivel ismét vihart kavart, majd a rendőrség megvesztegetés és pénzmosás gyanúja miatt hét órán át kihallgatta.

Bemutatta a Magyar Fórum múlt héten megjelent, hatalmas Dávid-csillagot és Surányi Györgyöt ábrázoló antiszemita címlapját tegnap Brüsszelben, az antiszemitizmusról rendezett nemzetközi konferencián Feldmájer Péter. 

Sokan vannak, akik évről-évre úgy nézik végig az izraeli filmhét kínálatát, hogy a primer mozi-élményen túl, egy másik élet lehetséges képeiben is megmerítkeznek, amiben nincs részük. A héberül tudókra a nyelv, másokra az ismerős dallamok, az ábrázolt vallási szokások, a tájképek hatnak, és olyan érzéseket ébresztenek, amiket évente csupán egy héten élnek át. 

Benjamin Netanjahunak még három hete van, hogy összerakjon egy kormánykoalíciót Izraelben. Úgy tűnik, közel a megállapodás a szélsőjobboldali Jiszrael Beitejnuval, a nekik ígért miniszteri posztokkal a pártvezér és a külügyminiszteri poszt várományosán, Avigdor Liebermanon kívül azonban nem sokan elégedettek. A kérdés, hogy Bibi kinek akar megfelelni: a választóknak, az Egyesült Államoknak, párttársainak, kormányalakítási megbízatásának, vagy mégis békét akar?

RUTH FAINLIGHT

Lilit

Lilit, Ádám első társa
Feltételezte egyenjogúságát
Ezért elátkoztatott.

Isten ugyanabból a földből
Teremtette őt, mint Ádámot.
Lilit helytállt, ámulva
A különbség ötletén.

Ádám és Isten zavarban,
Megalázva. Igaza volt –
Egy … Tovább »

A 2006-os izraeli választások után nem sokkal világossá vált, hogy új választásokat kell kiírni Izraelben, ahol a libanoni fiaskó, de főleg Ehud Olmert volt miniszterelnök Moshe Talansky amerikai zsidó üzletemberhez fűződő anyagi „viszonya” után, majd Olmert lemondása után Cipi … Tovább »

A magyar antiszemitizmus története, múltja és jelene minden bizonnyal fehér, de legalábbis nagyon világos, mondjuk, halványszürke foltként tartja nyilván Erdélyt. A közhiedelem úgy tartja, hogy bezzeg Erdélyben ma nincs antiszemitizmus (?!), nem is volt (??), ha volt is, egészen másképpen volt, mint az anyaországban (!). Erdéllyel nem köthető össze az antiszemitizmus…

– Nem a föld a kérdés – mondja az Izrael az Otthonunk egyik vezetője, aki óvná az amerikai elnököt az Iránnal való tárgyalástól.

Esterházy: „itt európaiként, vagy éppen Európából nem érdemes gyors ítéletet alkotni”. Konrád: „1986-ban gondoltam arra, hogy felvegyem az izraeli állampolgárságot. Kettős állampolgár akartam lenni szimbolikusan”. Spiró: „…ha Angliában születtem volna, már két Nobel-díjam lenne”.