Egy kelet-európai stetl amerikai amatőr kamerával

A Herzog-gyűjtemény hosszú idő után Magyarországra visszakerült, 32 erdélyi ötvösműből álló részét mutatja be a Magyar Nemzeti Múzeum pénteken megnyílt kiállítása.

Tompa Andreával beszélget Eszéki Erzsébet

Efraim Zuroff, a jeruzsálemi Simon Wiesenthal központ igazgatója, aki egykori nácikat kutat fel, elítélően írt arról, hogy szombaton Lettországban egy olyan musical bemutatóját tartják, amely egy második világháborús náci kollaboránsról szól.

Részlet a friss Nobel-díjas francia író regényéből

Hajlandó vagyok valamiért bocsánatot kérni Öntől, ha megküldi nekem ezt a bizonyító erejű levelezést. Látni szeretném, mi történt pontosan.

A salgótarjáni gettóban volt iskolaigazgatója, földrajztanára vette le a lány kezéről az órát. Közben ezt mondta: „Zsuzsám, rendelet van. Zsidónak nem lehet karórája. Nem is lesz már rá szükséged!”

Máramarossziget egykor és ma: Szerdócz Ervin, Szántó T. Gábor. „Progresszív” antiszemitizmus Európában. Egy példa: a Holocaust 70. évfordulója Pécsett, Salamon Maimon, egy modernizálódó zsidó a 18. században, Interjúk: Berkovits György, Pier Marton, Debra Winger.

Schiff András a jelenleg világszerte hangversenyező magyar zongoraművészek egyik legkiválóbbja, a világ híres hangversenytermeiben újabb és újabb sikereket arat. Amerikától Olaszországig, Kanadától Japánig mindenhol korunk egyik legnagyobb – egyben legnagyobb magyar – művészeként ünneplik. A Népszava kérdéseire válaszolva közölte, hogy mivel a magyarországi politikai viszonyok a 2014-es választások után nem, hogy javultak volna, hanem romlottak, hogy az ország legrosszabb “hagyományait” követve Magyarországon tovább pusztít a romaellenesség és az antiszemitizmus, valamint hogy jóformán megsemmisült az európai értelembe vett demokrácia – mindezek elleni tiltakozásként továbbra sem jön Magyarországra. 

A friss Heti Válasz hasábjain a lassan állandó külső munkatárssá váló Schmidt Mária újabb óriásesszével gazdagítja az egyetemes kultúrtörténetet. A látszólag a Sorsok Házát és a magyar holokausztemlékezetet tárgyaló nekifutás egyfelől szívet tépő tónusban és kíméletlen részletességgel számol be ismét, menetrendszerűen, az üldöztetésről, amelyet a Főigazgatónak a honi és nemzetközi balliberálisok gyűlöletorgiái miatt bő másfél évtizede el kell szenvednie, amiért merő hazafiságból eligazgat például egy tekintélyes méretű állami intézményhálózatot.

Az Orbán-rezsimen a jogállamiságot számon kérő ballib tábort egyáltalán nem érdekelte, milyen eszközökkel akadályozza meg az állam néhány amerikai és eurázsiai bolond szólás- és gyülekezési szabadságát. Fő az antifasiszta látszat.

Avagy: higiénia és tisztálkodás, mint  a polgári világ vívmányai 

Mágia, babona, diktatúra – egy tőről fakadnak, a valóságot szeretnék megváltoztatni egy sajátos szabályrendszerrel.

– A történelem pusztán fikció, a történészek hazudnak.
– Létezik-e a múlt, és képesek vagyunk-e emlékezni? – többek közt erről beszélgettünk Dragomán … Tovább »

Dés Mihállyal beszélget Várnai Pál

Emlékezetközösség – a Szombat körkérdése

„Ha nem táncolhatok rá, nem az én forradalmam.”

(Emma Goldmannak tulajdonított mondás)

„Itt táncoltunk”

(Tábla a lerombolt Bastille helyén)

Interjú egy kiugrott ISIS-harcossal

Zsidók a békeidők fürdőéletében

Szaid Murat már akkor sejtette, hogy baj van, amikor az ISIS fegyveresei megparancsolták a falu lakosainak, váljanak szét férfi és női csoportokba. De akkor ijedt csak meg igazán, amikor a kisteherautók, amelyeknek a Szindzsár-hegyre kellett volna őket vinniük, lerakták a férfiakat a falu végén egy öntözőcsatorna mellett.