Összesen 105 találat (1 - 20) : Tamás Gáspár Miklós.
A 19. és 20. század fordulóján Európában egy új művészeti áramlat bontakozott ki, a szecesszió. A képző- és iparművészetben gyökerező stílus az irodalomra és az építészetre is nagy hatást gyakorolt. Hazánkban Lechner Ödön építész a magyar díszítőművészet és népi építészet … Tovább »
A 75 éves Balla Zsófia költővel beszélgettünk a késő ’70-es évekbeli Erdélyről és Kolozsvárról, az állandó hidegről és a nagy barátságokról, egy szétszóródott nemzedékről, hászid felmenőkről, magyar és zsidó kisebbségiségről, valamint egy megmaradt kiddus-serleg útjáról … Tovább »
Budapesten született 1956-ban. Édesanyját Lichtenwörth-be deportálták, onnan jött vissza, apja a munkaszolgálatot élte túl. Pulitzer-emlékdíjas újságíró, történész. A Beszélő, majd a Népszabadság szerkesztője, jelenleg a HVG munkatársa, a Mozgó Világ kolumnistája. Több … Tovább »
Bartók Éva élettörténete meglepő és ellentmondásos – alapjában a magyar Holokauszt traumája határozta meg. Ambiciózus, önmagát kereső, tehetséges és szépséges filmcsillag volt, akinek kálváriájáról egyszer talán majd film is készül.
1997-ben Londonban egy utcán botorkáló, … Tovább »
Duray Miklós halálhíre persze eljutott Amerikába is, és meglepett, amikor azt olvastam, hogy a losonci zsinagógában búcsúztatták. Annyiban persze érthető ez, hogy Duray, a szlovákiai magyar politikus, író és egyetemi tanár Losoncon született.
Ahogy olvastam, a „közösségi … Tovább »
Tamás Gáspár Miklós Kolozsváron született, egyetlen, kései fia volt Krausz Erzsébet műtősnőnek és Tamás Gáspár írónak, a Kolozsvári Állami Magyar Színház későbbi igazgatójának. A szülei börtönt is megjárt kommunista aktivisták voltak: a zsidó anyára kiszabott egyik börtönbüntetés … Tovább »
A vezető kormánypárti napilap weboldalán virtigli, dehumanizáló, náci stílusú kirohanás olvasható, egy vélhetően álnév mögé bújó szerző tollából.
A cikkre Tamás Gáspár Miklós hívja fel a figyelmet. A fröcsögés céltáblája Szabó Timea, a Párbeszéd parlamenti képviselője, … Tovább »
„…visszakanyarodtam az elsőhöz, A dolgok emlékezetéhez, annak a hangjához, persze másképp, talán teltebben.”
Ilyenkor kellene fejlődésről beszélni. Csakhogy Balla Zsófia kapcsán nem olyan egyszerű. Ez a „teltebben” a legjobb szó, amit használni lehet, hiszen kevés … Tovább »
A posztmodern szellemi közegében, ahol egyedül a pillanat számít, minden álláspont szükségszerűen radikalizálódik. Abban a médiatérben, ahol nap, mint nap álhírek, konteók, reklámok és semmitmondó bulvárpletykák züllesztik el a közbeszédet, a pillanat csak nagyon egyszerű, jól … Tovább »
Sinkó Ervin halálának 50. évfordulóján kétnapos emlékkonferenciát rendez a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara
Időpont: 2016. március 27-28.
Helyszín: ELTE-BTK Kari Tanácsterem
Pontos cím: … Tovább »
Medgyessy Pétertől Kőszeg Ferencen át Haraszti Miklósig több közéleti szereplő érvel amellett, hogy a Fidesz csak akkor buktatható meg, ha a baloldal összefog a Jobbikkal. A megoldást többen az úgynevezett technikai koalícióban látják. Összeállításunkban az olykor királycsinálóként … Tovább »
Múlt héten közöltük Tamás Gáspár Miklós írását arról, hogy a baloldalinak tartott magyar sajtóorgánumok konzervatív egyházi csoportok tulajdonába kerülnek, majd Pajor Tamás kereste meg a szerkesztőségünket egy „nyílt válaszlevéllel”. Ezt a szöveget a szerkesztőség nem … Tovább »
Az emberiség problémáira érzékeny értelmiségieknek Izrael esetében kihagy az empátiájuk – írja Pajor Tamás TGM-nek és arra kéri, szálljon magába, nehogy egy nagyon rossz táborban találja magát.
Kedves Gazsi!
Irtóra tisztellek műveltséged és nyelvi attraktivitásba oltott … Tovább »
Kapedli és kokárda – a nemzeti ünnep alkalmából a magyar-zsidó identitással foglalkozó különszámunk néhány cikkét ajánljuk újraolvasásra.
Kapedli és kokárda – a nemzeti ünnep alkalmából a magyar-zsidó identitással foglalkozó különszámunk néhány cikkét ajánljuk újraolvasásra.
A Szombat körkérdése a 21. századi magyar-zsidó identitásról.
Kapedli és kokárda – a nemzeti ünnep alkalmából a magyar-zsidó identitással foglalkozó különszámunk néhány cikkét ajánljuk újraolvasásra.
Dühös, szekuláris prédikáció
„Nem lehetséges az Édenkert olyan átrendezése, ahol a kígyó nem jelenik meg benne”[1]
Részlet a szerzőpáros Ki! címmel a L’Harmattan kiadónál megjelent könyvéből.
Kapedli és kokárda
A Szombat körkérdése a 21. századi magyar-zsidó identitásról.