Lehet-e valaki antiszemita, aki kisebbségvédőnek, az emberi jogok hívének mondja magát?

A válasz: igen.

A Szombat Online és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások adatrögzítési elvei

Felhasználói szempontból

A Szombat Online és az ehhez kapcsolódó összes szolgáltatás az ingyenes regisztrációhoz nem kér be kötelező jelleggel személyes adatokat a felhasználótól. A személyes … Tovább »

SZERKESZTŐSÉG

CÍM

1063. Budapest, Munkácsy Mihály u. 25.

ELÉRHETŐSÉGEK

+36 (1) 311-6665

Címlap

KAPCSOLAT ŰRLAP
… Tovább »

Nem könnyű olvasmányok…

Az antiszemitizmus visszaszorítása érdekében Köves Slomó által meghirdetett konzultáció egyik első állomásaként az Egyesült Államokban tárgyaltak az EMIH és a MAZSIHISZ civil vezetőségi tagjai.

Fontos, hogy a magyar miniszterelnök kérésének megfelelően Magyarország segítséget kapjon az Egyesült Államoktól az antiszemitizmus elleni küzdelemben. Mint ahogy az is fontos lenne, hogy más pontokon Magyarország is arányosan kivegye a részét e küzdelemből. Tudósítás és szerkesztőségünk kommentárja.

„Igazságtalannak és méltánytalannak, ezért elfogadhatatlannak tartom azon szavait, melyek szerint „a magyar hatóságok bátorítják a múltban történt tragikus helyzetek és bűnügyek tisztára mosását”. Az alábbiakban közöljük a Magyar Országgyűlés elnökének válaszát, és tudósítunk a Béke Nobel-díjas író viszontválaszáról.

A Béke Nobel-díjas író levélben ítélte el a Magyar Országgyűlés elnökének részvételét Nyírő József temetésén, és élesen szólalt fel szélsőjobboldali írók beemelése ellen a Nemzeti Alaptantervbe. A levél és a Szombat szerkesztőségének kommentárja.

Till Attila eddig is számos zsidó rendezvényen vállalt feladatot. Az elmúlt évben a Bálint Ház A rabbi, a pap, meg többiek című programjának volt állandó műsorvezetője. Arról kérdeztük, hogy érezte magát ebben a közegben és milyen a kapcsolata a zsidósággal.

 
Megjelent a Szombat áprilisi száma
Szombat, a 21. század magyar-zsidó folyóirata
Márciusi „Esküvő, házasság” összeállításunk után, áprilisi lapunk „A gyerek” címmel közöl tematikus mellékletet. Zsidó demográfia, gyereknevelés, gyereklélektan mellett e számunkban … Tovább »

Barbie-n nem fog az idő, pedig túl van már az ötvenedik születésnapján. Ráncfelvarrás nélkül is állja a sarat, még csak nem is őszül! Kire ütött ez a nő?

Barbie ősanyja, Bild Lilli

Barbie egy német újságnak, a Bildnek köszönheti születését. 1952. június 24-én az … Tovább »

Szőnyei Tamás új könyvéről
A szocialista pártállam nemcsak a gyárakat vagy a sajtót, hanem az irodalmi életet is irányítani akarta, és ez nem csekély mértékben sikerült is – derül ki Szőnyei Tamás Titkos írás című, a rendszerváltás előtti magyar irodalom és az állambiztonsági szolgálatok viszonyát feltáró kétkötetes könyvében.

Szerkesztőségünk – a hozzátartozók és szimpatizánsok kérésére – az alábbi felhívást teszi közzé:

Szombat – A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület folyóirata

A szabad sajtó és a magyar zsidó kultúra meghatározó intézményét Ön is támogathatja előfizetésével, és kézhez kapja a lap minden számát.

Tisztelt Olvasónk! Fizessen elő a Szombatra, ezzel is támogathatja a szabad sajtót és a zsidó kultúrát! 

2023-ra minden … Tovább »

„Közel 50 évig tartó tevékenységével rászolgált, hogy a hírszerzés legnagyobb alakjainak Panteonjában legyen a helye.” Ezt a CIA tanulmánya írta Radó Sándorról. Nemrég múlt harminc éve, hogy elhunyt a Vörös Hadsereg katonai hírszerző szolgálatának (GRU) legendás ügynöke, térképész és földrajztudós. 

A Kalligram kiadónál jelenik meg rövidesen Komoróczy Géza: A zsidók története Magyarországon című, két kötetes opus magnuma, mely a zsidók magyarországi történelmének közel ezer évét próbálja áttekinteni. A magyar társadalomban, a polgári nemzetben sok száz éve van félreismerhetetlen zsidó komponens. Ezt a kettősséget írja le a könyv: a zsidók nemzetköziségét és részüket a magyar társadalomban.

Van-e valóságalapja az antiszemitizmus általa vázolt koncepciójának,
vagy a szerző önsorsrontóan – az 1930-as évek zsidóellenes szellemétől
befolyásolva – bírálja a zsidóságot? Mennyiben lehet érvényes Tábor Béla
kritikája a mai (magyar) zsidóságra? Mennyiben
változtatja meg a holokauszt és a zsidó állam megalakulása az általa
felvázolt gondolati kereteket?

Tóth – Balogh II, Laborcz, Kirádi, Szűcs Sándor, Balogh I, Suhai,
Szusza, Zsengellér, Sárdi, Várnai… Emlékszik még valaki erre a csapatra?
Ők hódították el az első helyet 1945-ben a “Budapest” bajnokságnak
nevezett vetélkedőn, majd az 1945-46-os országos ill. az 1946-47. évi
Nemzeti Bajnokságon.