Összesen 3,882 találat (1641 - 1660) : Szabadság.
Famíliájából majdnem mindenki a holokauszt áldozata lett, nagymamái nevelték, mégis a családról, a közös étkezésekről szól a 71 éves Rosenstein Tibor gasztrofilozófiája. Nemrég jelent meg harmadik szakácskönyve az elmúlt tíz évben titkolt receptekkel. Könyvbemutatója után vendéglátásról, ízvilágról és titkos telefonszámról is beszélgettünk.
Kapedli és kokárda
A Szombat körkérdése a 21. századi magyar-zsidó identitásról.
A 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb negatív alakjáról, Rákosi Mátyásról viszonylag sok információ áll a rendelkezésünkre, ám jóval kevesebbet tudunk Szabadkán maradt családtagjairól. A Szerbiához tartozó magyar város világháborús áldozatainak névjegyzékében talált információ szerint a néhai főtitkár apja, bátyja és húga egy auschwitzi gázkamrában hunyt el, tudható meg Molnár Tibornak az ArchívNet számában megjelent cikkéből.
A III. Zsidó Filmfesztivál kontinenseken és történeti korokon átívelő, változatos műfajú játékfilmjeiben éppen a zsidóság okozta belső konfliktusok, identitásproblémák kerültek háttérbe.
Két forrásunk is cáfolta a Magyar Nemzet online kiadásának cikkét, mely szerint a rabbik megdorgálták volna Heisler Andrást, a Mazsihisz elnökét.
Fröhlich Róbert a rabbik és Heisler András találkozójáról az alábbiakat közölte facebook oldalán:
Heisler András, a Mazsihisz … Tovább »
A Népszabadság birtokába került a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) elhíresült átvilágításának a Zsidó Nyári Fesztiválra vonatkozó része, amely feltárja Zoltai Gusztáv egykori ügyvezető igazgató felelősségét a fesztivált működtető szervezettel kapcsolatos jogi és gazdasági … Tovább »
Kapedli és kokárda
A Szombat körkérdése a 21. századi magyar-zsidó identitásról.
Rég nem látott és hallott jobboldali újságírók kaptak mikrofont szerda este egy könyvbemutatón, és Kondor Katalin, illetve Chrudinák Alajos bátran élt is a lehetőséggel. Zsidózva, buzizva, hazaárulózva siránkoztak a rendszerváltás kudarcán és a sajtó jelenlegi helyzetén. Nosztalgiaest a szocializmus emblematikus újságíróival.
Zoltai Gusztáv sokszorosan megszolgálja a ráköltött havi egymilliót – ez most már világos.
Kertész Imre állítása szerint a The New York Times azért nem publikált egy vele készült interjút, mert nem kritizálta eléggé a magyarországi közállapotokat. Az amerikai újságíró a Népszabadságnak azt állította: nem ezért volt közlésre alkalmatlan a beszélgetésük. Az esetet egyébként a The Hungarian Quarterly robantotta azzal, hogy interjút közölt a Nobel-díjas íróval a “cenzúrázott” cikkről. Bonyolítja az ügyet, hogy ennek a megjelent interjúnak a szerzője a meghiúsult NYT-cikk tolmácsa volt.
Az immáron ciklikusan ismétlődő gázai hadműveletek ugyancsak ciklikusan ismétlődő Izrael- és zsidóellenes agresszióhullámokat váltanak ki Európában. Kialakultak bizonyos érzékelhető mechanizmusok, miközben folyamatos újításnak, „progressziónak” is tanúi vagyunk.
Mindössze egy centiméter vékony, de kétszáznyolcvan méter hosszú bronzcsík alkotja majd a Trefort-kerten végigfutó holokauszt- és második világháborús emlékművet. Az egyetemi emlékezet hiányairól és a láthatóvá tett nevekről György Péter egyetemi tanárral, a Bölcsészettudományi Kar Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet vezetőjével, a Trefort-kerti Emlékműpályázat bírálóbizottságának tagjával beszélgettünk.
Fischer Ivánt, a Budapesti Fesztiválzenekar (BFZ) és a berlini Konzerthaus zeneigazgatóját kérte fel a német kormány, hogy a berlini fal leomlásának 25. évfordulója alkalmából tervezze meg és vezényelje le a november 9-i ünnepélyes megemlékezést a berlini Konzerthaus nagytermében – közölte hétfőn a fesztiválzenekar.
Kovács Mónika szerint a holokauszt feldolgozása azért olyan nehéz, mert egy asszimetrikus agresszió zajlott le, ahol az egyik oldalon csak áldozatok, a másikon pedig csak elkövetők szerepelnek. Embermentők, elkövetők, be nem avatkozók és a kollektív emlékezet című előadásában azonban arra is rávilágított, hogy a két oldal kollektív emlékezetét közös nevezőre lehet hozni, amelyben fontos szerepe juthat az embermentőknek is. A “Megismerni és felismerni” – embermentő magyarok üzenete a 21. századnak című konferencián járt a Kibic.
– Megyek Jaffo-ba a TED-re. Egész napos lesz, képzeld!
– Mi van? Mi az a TED?
– Ja, hogy te még ’90-ben is megkérdezted, hogy a C.C. Catch fiú-e vagy lány? Na, az Internetbe pöntyögd be, hogy tedpontkom, válassz ki egy szimpatikus címet és nézd meg a videót. 18 perces előadások … Tovább »
Kapedli és kokárda
A Szombat körkérdése a 21. századi magyar-zsidó identitásról.
Barátságos beszélgetések és több milliárd forintos állami támogatás – mára ez jellemzi a Mazsihisz és a kormány kapcsolatát. A zsidó szervezet szinte az egész évet végigharcolta a kormánnyal, és bár az emlékmű ennek ellenére ott áll a Szabadság téren, a szervezet elnöke mégis sikeresnek tartja a küzdelmüket. Heisler András szerint a Mazsihisz mára megkerülhetetetlenné vált, csak egyes zsidó vezetők hataloméhésége mérgezi a békés együttélést. Zoltairól továbbra is meg van a véleménye, de most sokkal jobban idegesíti Schwezoff Dávid. Interjú Heisler Andrással.
Tel-Avivban a magyar származású Jaír Lapid pénzügyminiszter képviselte az izraeli kormányt a magyar nagykövetség ünnepi fogadásán. Az eseményen megemlékeztek a diplomáciai kapcsolatok újrafelvételének 25. évfordulójáról is.
A tel-avivi nagykövet herzliai rezidenciáján … Tovább »
A nyugati országokban élő iszlámisták egyszemélyes terrorsejtként léphetnek működésbe.
A Göteborgs Posten október 21-i számában jelent meg Bo Rothsteinnek, a Göteborgi Egyetem államtudományi professzorának nyílt levele, amelynek címzettje Magyarország stockholmi nagykövete, Makkay Lilla.*
A professzor nemrég Budapesten járva megszemlélte a magyar kormány által … Tovább »