Igencsak meglepődhettek a diákok, ugyanis a New York-i Yeshiva Egyetem professzora Jay Ladin az idei tanévben már nőként ment munkába.

A muzulmán keresztnév lehetett gyanús a Tel Aviv-i nemzetközi repülőtér biztonsági tisztjeinek, vagy egyszerűen csak gúnyolódni akartak a név viselőjén.

Ablonczy Balázs történésszel, a Kommentár főszerkesztőjével munkásságáról, a Kommentárról, a konzervativizmus és a jobboldali “underground” hazai helyzetéről, a hagyományról, a posztkommunizmusról, a jobb- és baloldali radikalizmusokról, és még sok minden másról.

A helyszínelő csütörtök délután a Nyári Zsidó Fesztivál keretében szcenírozott irodalmi beszélgetésre indult a Bajcsy Zsilinszky úti Alexandra Könyvesházba. Örömmel kelt útra, mert, nem tagadja, hozzá két különöst közelálló férfiút készült meghallgatni: Vári György látta vendégül Bán Zoltán Andrást a könyvpalota felső szintjén húzódó Irodalmi Kávézóban.

A divatvilág újabb izgalmas együttműködésének lehetünk szemtanúi. Ezúttal az izraeli születésű amerikai tervező, Yigal Azrouël a Proper Attire óvszergyártó céggel karöltve menő dizájnóvszerekkel örvendeztette meg a legelvetemültebb divatőrülteket. 

„Néha úgy érzem, hogy a zsidók jelenléte probléma nagyon sok európai számára. Nem tudnak mit kezdeni a holokauszttal. Megoldatlan ellenérzések kavarognak bennük. Izrael eszköz számukra, hogy ne csak Izraelt kritizálják, hanem a zsidókat is.”

Forrás: Népszabadság De ez valóban csak ürügy; köztünk, vagy legalábbis: köztem él, ír és persze hal évek óta szinte minden áldott napon. Nagyon jó ma őt olvasni, gondolni rá, róla írni. Erőt és hitet adó társ ma ő, támasz, kapaszkodó.A gyerekek miatt fújjuk gyorsan … Tovább »

„Egy ország a dackorszakban” címmel közölt elemzést az elmúlt napokban a magyarországi szélsőjobboldal térnyeréséről a müncheni Süddeutsche Zeitung. A német vélemény: „Európa egyik legfélelmetesebb populistája Orbán Viktor…” 

Vajon igaz-e az a (rosszmájú? megkeseredett?) állítás, miszerint minden kritikus, függetlenül a művészeti ágról, éppen az alkotói tehetség híján válik szigorú ítésszé, morfondíroztam, miközben az Alexandra könyvesbolt Károly körúti kávézója felé tartottam Bán Zoltán András Hölgyszonáta című könyvének bemutatójára. És mi van a kritikusból lett írókkal?

Köznapi értelemben ha fóbiánk van, akkor az valamitől, és nem valami vagy valaki ellen van. A russzofóbia mégis az oroszokkal szembeni ellenséges érzületet jelenti, tehát nem azt, hogy, mondjuk, hideglelést vagy frászt kapunk tőlük, hanem hogy ellenségesek vagyunk velük szemben, mert félünk, irtózunk, tartunk tőlük. És persze ezen félelmünket propagáljuk a lehető legszélesebb körben. Ebben segít a média.

Fejlett demokráciákban a tanúk padjára sem ültethetik a titoksértő újságírókat – állítja Haraszti Miklós, a bécsi székhelyű Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) sajtószabadság-biztosa (63 éves), akinek figyelmét a Magyarországin kívül 55 másik ország médiája köti le.
 

Heteken belül kaput nyit a világhálóra az Európai Digitális Könyvtár. Az EU egyik legvitatottabb kulturális projektjét sokan az “internet előtti generáció” amatőr kezdeményezésének tartják, más vélemények szerint viszont a könyvtárnak idővel lehet esélye arra, amire kitalálták – vagyis az amerikai kulturális hegemónia megtörésére az internet világában.

A nyolcvanas évek elejéig rendszeresen kokainozott Helen Miller. „Imádtam a kokaint. Nem fogyasztottam túl sokat, mindig csak kis adagokat a partikon” – vallotta be az Oscar-díjas színésznő.

A Hír TV operatőre rögzítette Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének ügyvezetője és Kiss Péter kancelláriaminiszter beszélgetését a miniszterelnöki posztról a Zsidó Nyári Fesztivál fővárosi megnyitóján – írja a hétfői Magyar Nemzet.
 

Az Egyesült Államok hatóságai sem teljesen mentesek az antiszemitizmustól – David Tenenbaum tizenegy évig tartó kálváriája legalábbis ezt példázza. A Pentagon visszakozik, de bocsánatot még nem kért.

Szeptember 6-án lesz a Magyar Charta alakuló ülése – jelentette be Daróczi Dávid kormányszóvivő Budapesten újságíróknak.

Elfújja a bíróság a szervezet születésnapi gyertyáját? Miközben a Fidesz politikusai ismét lavíroznak a Magyar Gárdát hol helytelenítő, máskor éppen bátorító kijelentéseikkel a szélsőjobb felé, addig a szervezet egyéves lett. 

Jó, ha emlékszünk a KGB-s paranoiára meg a Brezsnyev-doktrínára, de azért ne tévesszük szem elől, hogy 1956-tal és 1968-cal ellentétben ma a helyzet csak kilátástalan, nem reménytelen. A jó hír az, hogy a moszkvai fenyegetés épp ellentétes hatást váltott ki: létrejöhet egy új, Moszkvával szembeni “Varsói Szerződés”.

Az ausztráliai perthi bíróság szerdai határozata értelmében kiadható Magyarországnak a háborús bűnökkel vádolt Zentai Károly. A 86 éves férfi azonban várhatóan fellebbezést nyújt be, így a döntés még nem jogerős. A hírt a The Australian című ausztrál lap internetes kiadásában közölte. 

Egy magyar katonatiszt 1968. augusztus 20-án kora este figyelmeztette Prágát, hogy a Varsói Szerződés hadseregei néhány órán belül megindítják a támadást Csehszlovákia ellen, de a korabeli csehszlovák vezetők ezt az információt nem vették figyelembe – állította Pavel Zácek, a prágai Totalitárius Rendszereket Kutató Intézet (UPSTR) igazgatója az MTI prágai tudósítójának adott interjúban. Zácek szerint az ismeretlen magyar katonatiszt jelentése az esti órákban eljutott Ludvík Svoboda csehszlovák köztársasági elnökhöz is, aki azonban nem adott hitelt neki.