Találatok ‘Sz. K.’
Összesen 4,011 találat (1841 - 1860) : Sz. K..
Öt korty beton
Az Öt korty beton címet viselő városdokumentum közterek, épületek, ember és ház, lakó és település viszonyát megörökítő rövid történetek és fényképek gyűjteménye. Az írások célja nem klasszikus városbemutatás, ahogy a fényképek sem hagyományos város- vagy épületfotók. Az emberi jellemvonásokkal felruházott szobrokat, bérházakat, utcákat vagy hidakat mind a szövegek, mind a fényképek szokatlan szemszögből közelítik meg, így a város köztéri elemei csakúgy főszereplőkké válnak, akár a köztük élő ember. Bächer Iván még olvasta, és figyelemfelkeltő, lírai érzékenységű prózáknak tartotta a kötetben szereplő írásokat.
A palesztin futballszövetség ki akarja tiltatni Izraelt a nemzetközi futball világából
A Magyarországi zsidóság képes története című kiadvány rangos elismerésben részesült
J. L. Perec: A szegény fiú
A Mazsihisz segíti a kárpátaljai zsidó közösséget
„Tabukkal foglalkozom, mert sértik az igazságérzetemet”
A népirtás bűnsegédei
Vámbéry Rusztem és Faludy György kapcsolata
Színházi szempontból konzervatív ember vagyok
Színész, rendező, dramaturg, író, színházigazgató. Kedves, udvarias. Két lábon járó színháztörténet, büszke arra, hogy a magyar színjátszás legnagyobbjait ismerhette, dolgozhatott velük. Édesapja, Verebes Károly szintén színész volt, általa már gyermekkorában a „szent szörnyek” közelébe került. Markáns véleménye van a színházról, a szakmáról. Állítja, a politikának nem lenne keresnivalója a színházban, noha eddig minden hatalom igyekezett kisajátítani. A művészi színvonal az egyetlen értelmes mérce, a színháznak mindenkoron az emberről, az egyetemes emberi kérdésekről kell szólnia. Sajnálja, hogy eltűnt a palettáról a kabaré. Verebes Istvánt Nagyváradon kérdezte Simon Judit.
Örökre zsidó?
“Saul fia” – magyar versenyfilm a cannes-i fesztiválon
Ma kezdődik a világ első számú filmfesztiválja Cannes-ban, és számunkra szenzáció, hogy ismét van magyar film az Arany Pálmáért folyó versenyben. Nemes Jeles László első nagyjátékfilmje, a Saul fia áll ki a válogatott 19-es mezőnyben a zsűri elismeréséért, s egyben az elsőfilmesek Arany Kamera díjáért is versenyez.
Kétharmados többséggel Heisler András a Mazsihisz elnöke, női alelnököt választottak. Folyamatosan frissítve!
Teljes tisztújítás a Mazsihiszben. Helyszíni híreink távirati stílusban.
A képviselő-testületi közgyűlésen 107 delegátus vesz részt a regisztráció szerint az ország zsidó hitközségeiből.
Kiss Henriett megválasztott levezető elnök tájékoztatta a közgyűlés tagjait … Tovább »
Horovitz: Valódi megújulást szeretnék
Horovitz Tamás weboldalán az alábbi interjú jelent meg Horovitz Tamással.
Május 10-én új elnököt választ a Mazsihisz. Az elnöki székre esélyes három aspiráns közül Horovitz Tamást kérdeztük a programjáról, a kampányról. A zsidó vezetőt szembesítettük az ellenfelei … Tovább »
Értékteremtés és identitás, azaz: kedves Gerő András!
Gerő András 10 zsidó? című cikkében hevesen ostorozza a Mazsihisz idei 1 %-os kampányát. Nem tetszik neki, amihez persze joga van. Véleményét azonban oly’ mértékben vezérli a Mazsihisz és annak elnöke elleni indulat, hogy számos tartalmilag is hibás megállapítás és helytelen összefüggések … Tovább »
Hair – újrafordítva
A berlini asszonyok küzdelme a szovjet erőszaktevők ellen
Azokban a napokban, amikor Európa a második világháború végén megszabadult a fasizmus és a nemzetiszocializmus igájától, a modern történelem legnagyobb tömeges nemi erőszakja zajlott. Berlin asszonyai valósággal rettegtek a betörő szovjetektől, akik elől nem volt menekvés. Sokan a csoportos erőszakot csak úgy tudták elkerülni, hogy egy magas rangú tiszt ágyába bújtak.
A BBC-nek pakolt ki az exjobbikos
“Aranybogár”, avagy: Schmidt Máriával a “Sorsok Házában”
Tegnap bejutottam a “Sorsok Házába”. Bejárhattam az egyelőre üres kiállítótermeket, és meghallgathattam Schmidt Mária prezentációját. Józsefvárosi önkormányzati képviselőként érdemeltem ki ezt a lehetőséget. De ott volt az MMA-vezér Fekete Györgyis, hogy ne érezzem magam egyedül. … Tovább »
Titkos lakónegyedet és zsinagógákat rejt a föld a budai várban
Nem csoda, ha kevesen tudják, hogy a budai vár területén már a törökök előtt jelentős zsidó közösség élt, amelynek három zsinagógája is volt. Szinte minden a föld alatt van, amit pedig feltártak, az meg nem látogatható. Mi azonban bejutottunk a BUPAP jóvoltából az elrejtett részekre.
Azért … Tovább »