Nem akarok senkinek az idegein táncolni, még kevésbé szeretnék pánikot kelteni, de a tények tények maradnak.

Kiskorúak millióit taszítja házasságba a családjuk

Vajon tudták a náci vezérek, hogy kedvenc autójuk névadója egy zsidó lány volt?

Egy budapesti fiatalasszony 1944-ben, a német megszálláskor terhessége ötödik hónapjában jár második gyermekével. Miután férjét munkaszolgálatra viszik, családfővé avanzsál, és egyre kiszolgáltatottabb helyzetbe kerül. Naplója – melyet a megszállástól 1945 júliusáig vezet -, egy kismama hőstörténete: tanúi lehetünk küzdelmének, elszántságának, mellyel a legzordabb körülmények közepette sem adja fel. Cselekedeteit egyetlen cél vezérli: mindenáron életet adni második gyermekének, és megvédeni őt, amennyire csak lehet. 

A naplóból képet kapunk a zsidóellenes rendeletek fogadtatásáról, a csillagos házakról, a bujkálásról, a szabadulásról, valamint az azt követő állapotokról is. A naplót kísérő tanulmány, mely három történész munkája (Huhák Heléna, Szécsényi András, Szívós Erika), a történeti-politikai kontextust mutatja be, és számot ad a szöveg keletkezésének körülményeiről.

Újra olvashatók a kismartoni (Eisenstadt) zsidó temető sírfeliratai. Az Osztrák Zsidó Múzeum munkatársai nyolc hónapon át tanulmányozták a mintegy 1082 sírfeliratot. A legrégebbi sírkő 1679-ből való. A városban nyugszik a település első rabbija is.

Interjú Trócsányi László igazságügyi miniszterrel

Interjú Avishai Cohen izraeli jazz trombitással

Bálint András: Szenvedélyem a színház

Brit művészek egy csoportja fél éve közreadott egy nyilatkozatot, amiben Izrael-ellenes bojkottra szólítottak fel. Most újabb levél jelent meg, ami ezúttal a bojkott ellen szól. Az aláírók között szerepel JK Rowling is.

„Nem hisszük, hogy a kulturális bojkott elfogadható … Tovább »

Debreczeni József regénye alig néhány évvel a második világháború vége után, 1950-ben jelent meg első alkalommal. Riportszerű leírásai miatt az irodalomtörténészek az egyik legautentikusabb táborregénynek nevezték. A Hideg krematórium cím azoknak az embereknek a halálára utal, akik nem a táborok krematóriumaiban égtek el, hanem az út, az erőltetett menet, a kényszermunka, az éhség és a betegség következtében vesztették életüket.

A regény most újra megjelent, magyar és szerb nyelven is.

Az ellenzéki Munkapárt új csillaga, a harminc éves Sztáv Safír vázolja, mi a megoldás szerinte az ismét fellángoló palesztin erőszakra.

Az ellenzéki képviselőnő Benjamin Netanjahu Kneszetben elhangzott beszédére válaszolt. Ezt a baloldali felfogást bírálta Jáir Lapid, jobboldali … Tovább »

A New Yorkban élő építész szenvedélyes szakács: 450 kötetes szakácskönyvgyűjteménye mellett leginkább kéziratos családi receptjeiből szeret főzni. Körner András első kötete, a Kóstoló a múltból egy XIX. századi magyar zsidó háziasszony mindennapjait ábrázolta. Második könyve … Tovább »

“Ha a király felőled kérdez, [imádság közben] ne válaszolj.”

„Zenés játék” Frida Kahlóról

Az évek során kultikus helyszínné vált, Dob utcai Spinoza színpadán mutatták be a Frida Kahlóról szóló darabot „zenés játék” műfaji megjelöléssel. Nehéz eldönteni, hogy a mexikói festőművésznő az eredeti látásmódú képeivel, … Tovább »

A Jeruzsálemben megrendezett 37. Cionista Világkongresszus küldötteihez intézett keddi beszédében a miniszterelnök arra emlékeztetett, hogy Hitler kezdeti terve a zsidók kiutasítása volt – tudósított a Jerusalem Post. Szerdán ettől izzott a közösségi média.

Netanjahu beszédében … Tovább »

Sok aggódó jelzést kapott a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége a Veritas új szerepkörét illetően, és nem csak zsidó honfitársaink részéről – mondta el az atv.hu-nak Heisler András.

Heisler ide sorolja a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének … Tovább »

A Megasztár negyedik szériájának győztese most éppen a The Voice című tehetségkutatóban vitézkedik, és a magyar idő szerint kedd hajnalban befejeződött párbajkört is túlélte, mit túlélte, simán továbbjutott. Egy Cassandra Robertson nevű nővel közösen énekelték a Nobody Knows it But Me című nótát, és mindketten nagyot énekeltek, bár az én ízlésemnek kicsit sok volt a hajlítgatás benne, de legyen ez az én bajom.

Mondja meg nekem valaki, miért pont a boldog csirkét kell megenni?

A két városrészt fizikailag elválasztó betonelemek elhelyezését kezdték meg Jeruzsálem egyik zsidó és arab lakónegyedének határán – jelentette az izraeli média.

Az embermentők nem voltak sokan, és biztosan nem voltak, nem lehettek elegen. Annál inkább fontos, hogy cselekedeteik végre méltó helyet kapjanak a széles emlékezetben – hangoztatta a Nemzetközi Holokauszt-emlékezési Szövetség (IHRA) elnöke, a kormány európai uniós ügyekért felelős … Tovább »