A kutatók számára is teljesen ismeretlen ókori várost találtak az új jeruzsálemi gyorsvasút építésén dolgozó munkások Jeruzsálemtől alig néhány kilométernyire északra az egyik palesztin külvárosban.

Ötvenöt éve, 1952. április 2-án halt meg New Yorkban Molnár Ferenc, a legsikeresebb magyar drámaíró. Kivételes dramaturgiai érzékkel megírt darabjait a gördülékeny, csattanóra kihegyezett cselekmény, jól időzített, de nem túl éles konfliktusok jellemzik.

Forrás: HVG 2008. március 28. / Papp László Tamás Bayer Zsolt Magyar Hírlapban napvilágot látott publicisztikája – melyben leírja: vannak zsidók, akik puszta létezésükkel indokolttá teszik az antiszemitizmust – a tiltakozás szökőárját generálta. Hogy a kijelentés minősíthetetlen … Tovább »

1944 tavaszára a folyamat, amely a végső megoldáshoz, a holokauszthoz, Auschwitzhoz vezetett, mindennapossá vált, és szinte normális volt. Kisvárosunk, Berettyóújfalu környékén már sok helyen gettóba zárták, és túlzsúfolt marhavagonokban külföldre szállították a zsidókat. Ezt már tudtuk. Se apa, se anya, már csak mi, gyerekek, így is lehetett élni, de tanácsosnak látszott kisvárosunkból elmenni Budapestre.

Szerdán a Nagy Imre Társaság (NIT) budapesti szervezete kerekasztal-beszélgetést szervezett a Képíró-ügy fejleményei kapcsán – “Háborús bűnösök, népbíróságok, felülvizsgálatok” címmel. A résztvevők véleményt mondtak a Képíró Sándor volt csendőrtiszt 1942 januári újvidéki tevékenységével kapcsolatos eljárás akadozásáról.

Születhet-e átütő erejű kezdeményezés a héten kezdődő rijádi arab csúcsértekezleten? Egyebek között erről, valamint a szaúdi béketervről és egy újabb arab-izraeli megbékélési kísérlet esélyéről nyilatkozott a HVG-nek Simon Peresz (84 éves) izraeli kormányfő-helyettes.

Elutasították egy berlini rendőrképző iskola végzős hallgatói, hogy a holokausztról oktassák őket, ami felháborodást váltott ki a rendőrség vezetésében, a Németországi Zsidók Központi Tanácsát pedig tiltakozásra késztette.

1944 március 19-én Német nyomásra Sztójay (Sztojakovics) Dömét nevezte ki Horthy miniszterelnöknek,amely tisztséget 1944. 08. 29-ig töltötte be.

Zsidók vagyunk és nem félünk

Több szempontból is különleges mű kerül kalapács alá a Belvedere Szalon március végi aukcióján: az Osztrák városrészlet című akvarell – kikiáltási ára 480 ezer forint – alkotója ugyanis nem más, mint Adolf Hitler. A pályáját tájkép- és városfestőként kezdő későbbi Führer művei időről időre fel-felbukkannak a világ különböző árverésein – de általában mindenhol élénk vitákat váltanak ki.

Mindenkinek joga van félni, otthon maradni és lemondani arról, hogy szabad polgárként Magyarország szabad ege alatt, szabadon ünnepelje a magyar szabadság ünnepét. Mindenkinek joga van hozzá, de senkinek nem helyes ezt tanácsolni.

„A mi jelünk a kereszt, nem pedig a horogkereszt” – mondta Esterházy János pozsonyi parlamenti képviselő. Ő volt a független Szlovákia parlamentjében az egyetlen politikus, aki 1942. május 15-én, a nácizmus tetőpontján nem szavazta meg a zsidók deportálásáról szóló 68-as számú törvényt.

Magyarországra érkezik legújabb könyvének magyar nyelvű bemutatójára David Irving; a brit publicistát és történészt, akit a holokauszt tagadása miatt Ausztriában három év letöltendő szabadságvesztésre ítéltek, a Gede Testvérek Bt. hívta meg.

Hosszú interjút adott a világ egyik vezető napilapjának, a brit The Timesnak a magyar miniszterelnök. Gyurcsány Ferenc a beszélgetésben szólt a reformokról és az MSZP-n belüli viszonyokról, valamint Orbán Viktor Fidesz-elnökről.

„Az Újlipótváros a pesti East-Manhattan, amelynek kopottan is legelegánsabb avenue-ja a Pozsonyi út, s amelynek legelőkelőbb parkjában a második világháború kitörése után már nem épülhettek meg az ambíciózusan megálmodott felhőkarcolók (…) a kulcsos-tükrös-ülőkés liftek (…) a nagypolgári kétszázhúsz négyzetméterek, a teniszpályányi tetőteraszok margitszigeti panorámával, a több száz eredeti Bauhaus-körablak, meg a frissen csiszolt parkettájú nappalik, falukon az obligát Scheiber Hugó-vásznakkal.”

 „Miniszterelnök Úr! Nem óhajtok Önnel kezet fogni! Ha megtenném, nem simogathatnám meg soha többé a gyermekeim arcát…” E szavakkal „indokolta” Blaskó Péter színművész, miért nem volt hajlandó átvenni a Kossuth-díjat. Mondandóját felolvasták a Fidesz március 15-i … Tovább »

2008. március / Petri Lukács Ádám Miért nem jó seft csinálni finom boltot nekünk? Olyat, ahol ízléses helyiségben tiszta pultokról kínálják kedves és figyelmes eladók a jó portékát? Olyat, mint a bécsi Grabenen a Meinl, de legalább olyat, mint a Budagyöngyén a sajtos-sonkás, … Tovább »

A lakásom a 22. emeleten volt, magyar számítás szerint a huszadikon. Ugyanis Amerikában a földszint is emeletnek számít, továbbá sehol sincsen 13. emelet. A szállodákban sem. A 12. emelet után azonnal 14. emelet következik. Tipikus esete annak, ahogy az emberek becsapják magukat. Bár a 13. emeleten laknak, azt nem így hívják… Nem a tények, a nevek érdeklik őket. A dolog az, aminek nevezzük. Ha tizenharmadiknak neveznék a tizenharmadik emeletet, akkor senki sem venné meg az ottani lakásokat.

Az idősebbek még jól emlékezhetnek az elmúlt évtizedek híres fejszámolóművészére. A 87 éves Pataki Ferenc Dombóvár díszpolgára, számos kitüntetés tulajdonosa, egy Pozsonyi úti lakásban él és szelleme semmit sem kopott.

Találkoztam az igazival. Ő volt az, semmi kétség. Az Igazi. Mióta vártam rá! Már le is mondtam róla, hogy valaha összehoz vele a sors. És most: tessék. A nagy álom. Véletlen történt. Mit sem sejtve mentem le a Lehel téri metróállomásra. Persze éppen akkor gördült ki az én metróm, tehát időm volt rengeteg. Körülnéztem. És ekkor történt. Földbe gyökeredzett a lábam. Ott volt előttem.