Forrás: Élet és Irodalom  Piros emlékezete Ez a szakítás nem pusztán taktikai okoknál fogva nem volt éles (az óvatoskodás nem jellemezte apámat), hanem filozófiai megfontolások is szólhattak mellette. A biológiai-kémiai természettudományok új perspektívából való … Tovább »

Péntek este, Budapest. Dugig megtelik a Vörösmarty mozi nagyterme; van, aki a pótszékekért harcol, a többiek a földre ülnek. 

Ártatlannak és igaznak nevezte lapunknak adott nyilatkozatában Rácz Sándor azt a feliratot, amely az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rendezett kiállításon, Mindszenty József bíboros hercegprímás arcképe alatt olvasható, és amelyre egyik olvasónk hívta fel lapunk figyelmét.

Balog Zoltán és Lezsák Sándor fideszes országgyűlési képviselő arra szólítja fel Gusztos Péter SZDSZ-es képviselőt, hogy vonja vissza szerintük téves információkon alapuló napirend előtti felszólalását, és kövesse meg a Prohászka Ottokár emlékét tisztelő állampolgárokat, valamint a püspök nevét viselő intézményeket, iskolákat – tájékoztatta közleményében a két politikus kedden az MTI-t.

Karinthy Színház, 2008. szeptember 3-án, este. Zsúfolásig telt nézőtér. A színházba járó tudja, hogy a Közönség Úr (© Karinthy) heterogén tömeg. Van a „jól nevelt” Közönség Úr – ők tisztelettudóan, szinte némán várják az előadást. Van a kissé morajló, „No lássuk, … Tovább »

Színházi premiert tartottak a Spinozában a Zsidó Nyári Fesztivál programjaként. A Címzett ismeretlen című levéldráma alapjául szolgáló kis könyv, Kathrine Kressman Taylor műve, 1938-ban jelent meg először Amerikában.

A darabot 1995-ben újból felfedezték, és a koncentrációs … Tovább »

Negyven évvel ezelőtt a világ megváltozott. A föllázadt diákok Berkeleytől Párizsig, Mexikótól Varsóig 1968-ban az utcára mentek, hogy tiltakozzanak minden ellen – a belülről fölépített vagy kívülről rájuk kényszerített diktatúráktól kezdve, a háborún át, amiben nem akartak … Tovább »

Orbán Viktor szerint le kellene zárni Budapest életében a “perpatvarok” korszakát, és új, együttműködésre épülő politikára lenne szükség, amelynek megtestesítője Tarlós István; a Fidesz elnöke erről pénteken beszélt Budapesten, a Fidesz fővárosi frakcióvezetőjének könyvbemutatóján.

 
Szíve joga Pajor Tamásnak, a két évtizede újpünkösdista frontkeresztényként ismert egykori – saját megvallásában annak idején zsidó gyökerei dacára antiszemitizmussal kacérkodó – híres-hírhedt punkzenésznek, hogy lazán elintézze József Attila sorsát és munkásságát a Szombat szeptemberi számában.

Pajor Tamás 1981-ben, 18 éves korában lépett színre
a Neurotic punk együttes
frontembereként. Hét éven át nyomatta a punk-hoz illő zenét és életmódot, s
koncertjei –remek szövegei, meg nem alkuvó lázadása és botrányai miatt – az
alternatív világ egyik kult-jelenségének számítottak.

Forrás: Népszabadság Ama régi Demokatikus Chartában, amelyet annak idején én is aláírtam, több alkalommal is csalódtam. A chartákból számomra egyedül a csehszlovákiai Charta 77 maradt “haladó hagyomány”. Azt pedig a történelem aligha ismétli meg.Írásod nyilvánvalóvá teszi, … Tovább »

Ablonczy Balázs történésszel, a Kommentár főszerkesztőjével munkásságáról, a Kommentárról, a konzervativizmus és a jobboldali “underground” hazai helyzetéről, a hagyományról, a posztkommunizmusról, a jobb- és baloldali radikalizmusokról, és még sok minden másról.

Vajon igaz-e az a (rosszmájú? megkeseredett?) állítás, miszerint minden kritikus, függetlenül a művészeti ágról, éppen az alkotói tehetség híján válik szigorú ítésszé, morfondíroztam, miközben az Alexandra könyvesbolt Károly körúti kávézója felé tartottam Bán Zoltán András Hölgyszonáta című könyvének bemutatójára. És mi van a kritikusból lett írókkal?

Méltánytalan helyzetben van a XX. századi magyar történelem egyik legpozitívabb személyisége. Esterházy János gróf mind a mai napig nem kapta meg a Yad Vashem Világ Igaza elismerést, pedig a tények egyértelműek és alátámasztottak.

Fejlett demokráciákban a tanúk padjára sem ültethetik a titoksértő újságírókat – állítja Haraszti Miklós, a bécsi székhelyű Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) sajtószabadság-biztosa (63 éves), akinek figyelmét a Magyarországin kívül 55 másik ország médiája köti le.
 

Az Énekek Énekét bemutató kiállítás nyílt pénteken a budapesti Zsidó Múzeumban. A Szentírás és a Világirodalom kiemelkedő kincsét az izraeli születésű, Kölnben élő Jonathan – alias Robert Windmüller – földfestékkel színezett táblákra felvitt művészi kalligráfiái idézik héberül, Benedek István Gábor különlegességnek számító hexameteres fordítása magyarul; a kiállítást Rusznák Rita rendezte.

Elérkeztünk a XXI. század első évtizedének a végére, amikor immár idős emberek adnak számot arról, hogyan élték át gyerekként a holokausztot.

“Ennek az embernek el kell tűnnie a parlamentből és a politika színteréről.” Az ilyen megnyilatkozás “ad bátorítást a szélsőségeseknek”. “Ezt az embert… nagyon jól ismerem, hiszen több évig volt az egyházi államtitkárságnak a vezetője, így szinte napi kapcsolatban voltunk vele

A 125 éve ezen a napon a nyíregyházi városházán kihirdetett elsőfokú felmentő ítéletről, továbbá az azt felülvizsgáló és  helybenhagyó budapesti ítélőtáblai és kúriai másod- illetve  harmadfokú döntésekről, valamint a per négy példamutató nagy  jogászáról emlékeznek meg koszorúzással és beszédekkel a fővárosban  – közölte az Eötvös Károly, Kozma Sándor, Tóth Lőrinc és Vajkay  Károly Emlékkör.

“A mattbarna kosztümös hölgy gyönyörű: rózsaszín őszibarackkal kevert bronz fakéreg a bőre és csodásan barna a szeme. Általa jut szóhoz – a szentimentális Karmelicka utca részvételével – a minduntalan „felejteni” vágyó lélek megannyi olcsó kívánsága és szükséglete. Ekkor már mézes az alkony, és úgy, mintha nem lehetne tovább élni.”