Váratlan, kétharmados arányban nyert a Mazsihisz rendes tisztújításán Heisler András, akinek megbízatása négy évre szól. Részletes tudósítás.

Mindig sejtettem, hogy valami másra is utal az a szociológiainak képzelt ideológiai kategória, amelyet úgy emlegettek egyes határon túli magyarsággal foglalkozó budapesti kutatók, hogy az erdélyi zsidóság egy “kisebbség kisebbsége” lenne.

Nicolas Roth (Róth Miklós) visszaemlékezése Tizenhat évesen Auschwitzban címmel jelent meg. A kiváló memóriával megáldott, ma is Párizsban élő szerző már a világháború befejeződése után jegyzeteket készített az iszonyatos megpróbáltatásról, amin keresztülment, de csak fél évszázaddal később írta meg az emlékeit. Bepillantást nyújt a tábor mindennapjaiba, megörökíti a „munkával történő megsemmisítés” borzalmas mechanizmusát. Pontos, eddig csak töredékesen ismert képet rajzol Auschwitz belső, emberi viszonyairól. A könyv Pelle János fordításában, a Debreceni Zsidó Hitközség és a Merkava Kiadó gondozásában jelent meg.

Beszélgetés Závada Péterrel

Az emberiség történetének legtragikusabb időszakként emlékezett a holokausztra a népirtás emléknapján, csütörtökön Budapesten, a Páva utcai emlékközpontban az Amerikai Egyesült Államok nagykövete.

Colleen Bell (képünkön) úgy fogalmazott: emlékezni kell ezekre az … Tovább »

A 68. Cannes-i Filmfesztivál hivatalos versenyébe (Sélection officielle – Compétition) kapott meghívást Nemes Jeles László Saul fia című első játékfilmje. Párizsban ma délelőtt a szervezők bejelentették a május 13-án kezdődő cannes-i filmfesztivál hivatalos programját.

”  A múltat, – zsidó származásukat – tagadó apák gyerekeit különösen készületlenül érte, amikor egyszerre találkoztak a maguk zsidóságával és környezetük antiszemitizmusával.”

A Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség (IHRA), – amelynek márciustól egy éven át Magyarország látja el a soros elnökségét –, Budapesten, illetve Debrecenben tartja idei két közgyűlését – jelentette be Takács Szabolcs, az IHRA magyar elnöke, az IHRA-elnökségért felelős miniszteri biztos sajtótájékoztatón Debrecenben.

„Zsidónak lenni”, a magyar (és nemzetközi) társadalmi életre vonatkozólag legbonyolultabb, legmeghatározatlanabb, akár kívülről értik valakire, akár az illető önmeghatározásáról szól.

Közösségi dokumentumfilm, rendezte: Spitzer Barbara (a Glaser Jakab Alapítvány produkciója).

Március 19-én 17:30-kor a hivatalos megnyitóbeszédekkel vette kezdetét Debrecenben az Apolló Moziban a Debrecen Város önkormányzata, Izrael állam budapesti nagykövetsége és a Debreceni Zsidó Hitközség által közösen szervezett négy napos program, az I. Izraeli Filmnapok.

Huszonöt évvel az egykori nagy szovjet alija utolsó hulláma után most Izraelből emigrálnak középosztálybeli, orosz ajkú családok.

Van-e a kettőnek köze egymáshoz?

Kapedli és kokárda
A Szombat körkérdése a 21. századi magyar-zsidó identitásról.

Kis túlzással egy modern-kori Rómeó-Júlia történetre bukkantunk a VII. kerületi Damjanich utcában. Egy budapesti, vallásos zsidó családból származó hölgy egy pusztaszabolcsi katolikus férfiban találta meg a nagy ő-t, s 1959-ben össze is házasodtak. Majd elsőszülött lányuk szűk harminc múlva egy marokkói matematika professzort választott párjának. S hogy teljes legyen a multikulturalitás: egy párizsi egyetemi kollégiumban ismerkedtek meg, éltek Casablancában is együtt, de 24 éve már Budapesten laknak. A Berkesi család sava-borsát a kulturális különbségek adják, az elfogadás és a tolerancia náluk teljesen magától értetődik.

“Idén száz éves a Radnóti gimnázium épülete.” Ez az állítás már két éve is igaz volt, és még nagyon sokáig igaz is lesz.

Fischer Ivánnal beszélget Váradi Júlia

Sztehlo emléke – s ez reményeink szerint e kis sorozatból is kitűnt – valamilyen formában folyamatosan élő volt Magyarországon.

A napokban egy jobbikos képviselő nem volt hajlandó felállni a Schweitzer Józsefnek szentelt megemlékezésen. Hogy mi járhatott a fejében, azt az alábbiakból sejthetjük.

A Pesti Srácok nevű kormány közeli hírportál utánajárt egy nyilvánvalóan antiszemita koholmánynak, és feketén-fehéren … Tovább »

A Teleki tér: Boltosok, handlék, ellenállók és utódaik