Akik ismerik és olvassák Heller Ágnes munkáit (ugye, Orbán úr?), azok
pontosan tudják, hogy intellektuális tisztessége megkérdőjelezhetetlen: a
gondolat, az ész erejével harcolt a mindenkori elnyomás ellen. Akkor
is, ha Sidneyben tanított, akkor is ha New Yorkban – de nem tett és tesz
másként Budapesten sem.

Méltatlan támadások sora éri Magyarország valószínűleg legismertebb filozófusát, Heller Ágnest. Heller soha nem rejtette véka alá Orbán Viktorral szembeni ellenérzését, ezért zúdított a kormányközeli média pergőtüzet az idős filozófusra. 

Johanna művészetének alapmotívuma, grafikáinak és festményeinek hőse régóta
az emberi test. Ám az ő felfogásában és ábrázolásában a test mindig
valami más – ahogy régebben írtam ezekről az egyszerre szürreális,
egyszerre expresszív alakokról, a testek itt levedlik magukról a köznapi
hasonlóság bőrét, hol középkori lovagokra, csillagközi szörny-utazókra,
ősvilági rémlényekre emlékeztetnek bennünket

György Péter Apám helyett című könyvében apja felejteni akarásán keresztül a Kádár-kor lelkét fejti meg, Gárdos Péter lágerből szabadult apja történetéből szerelmes regényt farag Hajnali láz címmel. Feledékeny Magyarországról, zsidó szégyenről, tabunak számító Trianonról és újrakezdődő bűnbakképzésről az origo diktafonja mellett beszélgetett a két szerző. Az emlékezettörténet nem á la carte étterem.

Hatvanhét: ezekben a napokban lesz ennyi esztendeje, hogy 1944. április 7-én a náci Németország legtitkosabb, legjobban őrzött haláltáborából, Auschwitz-Birkenauból megszökött két fogoly, a szlovákiai Rudolf Vrba és Alfred Wetzler. Felbőgtek a szirénák, kutyás SS-őrök vizsgálták át a táborrészeket, járőrök fésülték át a szomszédos területeket. A szökevényeknek, ha kézre kerülnek, esélyük sincs: a láger főterén akasztották fel mindazokat a menekülőket, akiket utolértek, miközben indulók szóltak a hangszórókból.

(…) magyarok bátorsága,
svédek gőgje,
szlávok tunyasága,
zsidók hitetlensége,
bajorok kicsinyessége,
görögök hízelgése (…) – kezdhettem volna előbb és folytathatnám tovább a népeknek a jellemzését az 1400-as évekből, de minek. Nyilvánvaló, hogy a jellemzést készítőknek … Tovább »

Ranschburg Jenő, a közismert és népszerű lélekgyógyász március 10-én, 76 éves korában elhunyt. A Szombat munkatársa, Várnai Pál napokkal korábban fejezte be a vele készült, alábbi interjút…

„Két nagy titok él a magyar társadalomban: a levéltárak meg a zsidók. Mindkét témában egyszerre nyitunk a nyáron” – mondja a Magyar Zsidó Levéltár (Milev) vezetője. Toronyi Zsuzsanna a Dohány utcai látványraktár mellett azt is ígéri, hogy tanítványaival „benépesítik” Budapest első, zsidók lakta épületét, a legendás Orczy-házat.

Kiindulópont Liszt Ferenc A czigányokról és a czigány zenéről Magyarországon 1861-ben megjelent könyve, pontosabban annak is közvetlenül a cigány zenére vonatkozó része. (A könyv eredetileg 1859-ben Párizsban jelent meg Des Bohémiens et de leur musique en Hongrie címmel.)
 

„Feltaláltam a rövid élet titkát!” – e szavakkal állított be egyszer Darvas Szilárd a Ludas Matyi szerkesztőségébe. Sajnos, igaza lett: alig múlt ötven éves, amikor éppen ötven esztendeje meghalt- Költőként indult, később közkedvelt humorista és konferanszié lett. Humoreszkjein kívül filmforgatókönyvet, librettót is írt: számos népszerű operett átdolgozása szintén az ő nevéhez fűződik.

Sámuel… Isten embere hadba küldi Sault, Izrael általa felkent első királyát, Amálek népe ellen. Ez a háború minden lehetséges bibliai szempont szerint szent háború volt: a Seregek Urának elhatározásából kellett megvívni, nem a király politikai döntéséből. A harc Izrael Földjéért folyt, nem hódításért, nem zsákmányért, és nem is dicsőségért. Amálek népe pedig nem volt tetszőleges ellenség, hanem a minden politikai érdek nélküli gonoszság megtestesítője…

Fáj nekem, ami Misuékkal történik”, írta egyik barátom e-mailben, aki egyébként önmagát rendes keresztény konzervatívnak tartja, szereti Scrutont, és most éppen Bibó írásainak javított angol fordításán dolgozik. Konzervatívként is Bibó szelleme élteti, aki talán a liberális demokrácia egyik legkritikusabb híve volt Magyarországon a múlt században, akárcsak Tocqueville a XIX. századi Franciaországban.
 

A magyar kormány határozottan fellép és a jövőben is fel fog lépni minden antiszemita izgatás, megnyilvánulás ellen, “a zsidó közösség számíthat ránk” – mondta vasárnap este Hende Csaba honvédelmi miniszter a 11. Herclija biztonságpolitikai konferencián Izraelben. Hende Csaba háromnapos nem hivatalos látogatáson tartózkodik Izraelben, ahol részt vesz a 11. Herclija biztonságpolitikai konferencián Izraelben.

Tom Segev: Simon Wiesenthal. The Life and Legends. London: Jonathan Cape, 2010. 482 Pgs. A héber eredetiből angolra fordította: Ronnie Hope.

Tom Segev az izraeli „új történészek” egyik legismertebb reprezentánsa. E csoport az elmúlt évtizedek során kulcsszerepet … Tovább »

A leendő elsős tanító néni várja azokat, akik már várják az iskolát és azokat is, akik még nem! Sokat fogunk játszani, mozogni, rajzolni, énekelni, számolni.
 

A leendő elsős tanító néni várja azokat, akik már várják az iskolát és azokat is, akik még nem! Sokat fogunk játszani, mozogni, rajzolni, énekelni, számolni.
 

A múlt héten indult el a magyar kormányt támogató, a médiatörvény körüli világbotrányt a romokban heverő MSZP ármánykodására visszavezetni próbáló Elég! című Facebook-oldal, amelyhez pénteken nem kisebb híresség, mint Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő jelentette be csatlakozását. A hétvégén több bloggernek feltűnt már, hogy az oldal lájkolói között feltűnően sok a fantom-felhasználó, de – mint a következőkből kiderül – a valódiakkal is akadnak gondok. Ráadásul az oldal látogatottsága fantomostól-trollostól sem valószínű, hogy eléri a Deutsch által prognosztizált egymilliót – ehhez most még több mint 985 000 felhasználó hiányzik.

A Cigányok két világ. Tersánszky szerelmi háromszöge egy sosem volt mesevilágban mutatja meg a muzsikus romákat, de épphogy megmelegszünk köztük, eltörik az idill. Grecsó Krisztián Cigányokja a mai Magyarországra hozza át a drámát, a szerző úgy írta tovább a darab történetét, hogy a legmélyebbről hozott föl valamit. Magyaroknak cigányoknak egyaránt. Lelet – a rettegés alól.
 

“Filmcsillag Ádám” interjút készített vasárnap Heller Ágnessel a filozófusokat ért támadásokról. A filozófussal folytatott beszélgetés egy részét közöljük, szerkesztett változatban.
 

 Gideon Shimoni, a Héber Egyetem Kortárs Zsidósággal foglalkozó intézetének korábbi vezetője. Theodor Herzl a cionizmus történetének emblematikus figurája. (1) Cikkünkben elsősorban a történészi vitákra, azok alkalmanként problematikus következményeire, a jelenkori izraeli … Tovább »