Karnagy, zeneszerző, „kocsmazongorista”, önéletrajzi és népszerű életrajzi regények írója, igazi 20. századi reneszánsz ember. A közelmúltban emlékeztek meg születésének centenáriumáról.

A Zeneművészeti Főiskola mellett (egyházi karnagyi szakon) Láng a Képzőművészeti … Tovább »

Minden iskolai osztály számára kötelezővé teszik Bajorországban egy néhai koncentrációs tábor vagy egy olyan dokumentációs központ felkeresését, amely a náci háborús bűncselekményeket idézi fel.
 

Sajtószemle napról-napra
2009. január 10.
Izrael- és palesztinbarát tüntetők véres összecsapása Oslóban
Hírszerző
Az ellentüntetők Molotov-koktélokkal, kövekkel és tojásokkal dobálták a zsidó állam támogatóit, izraeli zászlókat égettek. A helyi média szerint a nyolcvanas évek óta nem volt ilyen súlyos incidens a norvég fővárosban. Több tízezres, százezres tüntetések, tiltakozó akciók követték egymást az arab világban is.

Több mint egy éve nem sikerül felállítani a zsidó közösségi vagyon rendezését szolgáló bizottságot
 

Hatvanhat éve, 1943. január elsején hal meg Ukrajnában Rejtő Jenő. Munkaszolgálatosként. Előbb megírja színdarabjait, P. Howard-regényeket, még előbb közbeutazza Európát, él, ahogyan lehet. Hol dokkmunkásként, hol illatszerárusként, hol heringhalász, máskor építőmunkás, gobelinkereskedő. De megfordul cirkuszban is.

Megvan az év második hamis holokauszt-memoárja. Herman Rosenblat a regényében azt állította, hogy a feleségét Buchenwaldban ismerte meg még tizenévesen, de valójában egy New-York-i vakrandin találkoztak először.
 

Eddig soha nem látott mélységben, a legnagyobb dél-izraeli város közelében csapódtak be palesztin rakéták vasárnap. Közben a palesztin elnök a tűzszünet megújítására szólította fel a Hamászt. Abbász szerint ugyanis ők is tehetnek a bombázásokról. Izraelben ezalatt mozgósítják a tartalékosokat.

Egy éve a zsidó közösség hivatalos vezetői visszautasították az államfő szokásos év végi meghívását. Ez a markáns lépés nem aratott osztatlan sikert zsidó körökön belül sem. Néhányan, zsidó fiatalok – hogy a helyzetet mentsük – kóser flódnit küldtünk Sólyom Lászlónak. A tradicionális zsidó sütemény nemcsak civil gesztus volt, hanem beszédes jelzés is, ami akkor úgy tűnt, értő fülekre talál a Sándor-palotában, és azon kívül is.

A Magvető kiadó, Hafner Zoltán szerkesztésében, Kertész-esszékötetet jelentetett meg az ünnepekre. A szövegek döntő többségét Kertész olvasói jól ismerik, az utóbbi években mondott alkalmi beszédek lehetnek valamelyest újak számunkra és művésztársakról szóló nyúlfarknyi, többnyire napi és hetilapok hasábjairól kimentett írások, kiállítás megnyitók, nekrológok.

A Századvég Kiadó gondozásában 2008 végén megjelent Amerikai neokonzervativizmus – Egy kisiklott ellenforradalom című könyvem egyik legfontosabb fejezetéből olvasható az alábbi részlet, amely több alfejezet bekezdését is tartalmazza.
 

Tenenbaumné, a Berson és Bauman kórház ápolónője Berenson ügyvéd barátnője volt. Mindennap ő tálalta fel neki az ebédet. Ebéd után az ügyvéd elszundított, s akkor eljött a nő illedelmes tizenhét éves kislánya, simára fésült, lenyalt hajjal, kikeményített fehér blúzocskában. Segített az anyjának takarítani.

2008 DECEMBER SZÁM

Novák Attila: A mi Erdélyünk
Erdélyi Lajos: Kettős kisebbségben
Tibori Szabó Zoltán: Egy fényképalbum képei Zsidó – élet Kolozsváron a holokauszt után
Ágoston Vilmos: A kérdések kérdése
Tamás Gáspár Miklós Nussbächer Melitta
Lőwy Dániel:  … Tovább »

Gyerekkoromban csak öreg zsidókat ismertem. Valahogy úgy gondoltam, hogy az öregemberek egy része egyszerűen zsidó. De a zsidó mint fogalom, véletlenül sem társult azzal, hogy valaki fiatal is lehet. Anyám szüleinek nemzedékével, az ő testvéreik és barátaik nemzedékével azonosítottam … Tovább »

Charles Fenyvesi vagy Fenyvesi Károly amerikai magyar zsidó újságíró, történész nagyon régóta nem él Magyarországon. Fenyvesinek 1992–ben jelent meg az Európa Kiadónál (magyarul) remek családtörténeti könyve, az Mikor kerek volt a világ.

A kárpátaljai ukránok és ruszinok magukhoz közelebb állónak tartják a magyarokat, mint a lembergieket vagy a donyeckieket – derül ki a a kijevi Szegodnya című napilap riportjából. Egy dunaszerdahelyihez hasonló konfliktus elképzelhetetlen arrafelé.

“Amit a kilopásról mondtam, azt csak fricskának szántam, hogy rámutassak: a magyar sajtótól nem nagyon kell félnie a politikusoknak” – mondta a Heteknek

A Szombat folyóirat Erdély magyar-zsidóságáról szóló számának bemutatója, sok zenével és erdélyi ízekkel fűszerezve.

Jó lenne új fényben bemutatni Lengyelországot, s megszabadítani a rátapadt (elő)ítéletektől – bizonnyal ez is motiválta a lengyel külügyminisztériumot, amikor magyar újságírókat – köztük a Szombat szerkesztőjét –, hívta tanulmányútra: ismerjék meg, miként kezeli a XXI. századi Lengyelország a zsidóság ügyeit.

Egyike azoknak a ritka televíziós személyiségeknek, akire többéves kihagyás után is kíváncsiak a nézők, mert valami olyat tud, ami a mai világban ritkaság: a leginkább megosztó témákat is megértő, minden szempontot figyelembe vevő alapossággal taglalja. Az idén hatvanéves riporterrel új műsoráról, és ennek kapcsán a miénktől eltérő nézetek elfogadásáról, megértéséről beszélgettünk. 

Megdöbbentő történet egy katolikus francia anyától és holland zsidó apától származó kislányról, háborús viszontagságairól és Anne Frankkal kötött barátságáról.