Összesen 76 találat (21 - 40) : Peremiczky Szilvia.
A Mazsihisz mai küldöttgyűlése adminisztratív légkörben zajlott, a küldöttek minősített többséggel elfogadták az alapszabály-módosításokat, fölvették a szervezet tagjai közé az új szentendrei hitközséget, elfogadták a jövő évi költségvetést és megválasztották a hiányzó … Tovább »
2014. október 15-től a néhány éve szeparáltan működő Magyar Zsidó Múzeum és a Magyar Zsidó Levéltár újra együtt, közös vezetés alatt végzi munkáját a levéltár korábbi vezetője, Toronyi Zsuzsanna irányítása alatt.
November 13-áig tart nyitva a magyar zsidó sportolókról szóló kiállítás a Zsidó múzeumban.
A honvágy idézetei
Egy vágy történetéről, a száműzöttség fájdalmáról szól Peremiczky Szilvia könyve, melyben Jeruzsálem mint a zsidóság számára közös kód szerepét vizsgálja az irodalomtörténész és hebraista szerző. Jeruzsálemre kultúrák rétegei rakódnak, más okból … Tovább »
A középkori hispániai zsidó költészet egyik legjelentősebb figurája, Mose ibn Ezra (1055k-1138 után) Izrael költészete című, arabul írt, de héber címén ismertté vált munkájában többek között arra a kérdésre keresi a választ, hogy miért éppen a spanyol zsidóság hozott létre … Tovább »
Szerelem és testi szerelem a zsidó forrásokban – Balázs Gábor
A nők egyenjogúsításának kérdésében a zsidó hagyomány nem számít különösebben progresszívnek. A klasszikus források között könnyű olyanokat találni, amelyeket napjaink olvasója teljes joggal érezhet dehonesztálónak. … Tovább »
Helyszín: Magyar Zsidó Múzeum, Budapest VII. ker., Dohány u. 2.
Időpont: 2011. január 26. csütörtök, 17:00 óra
Jane Haining a „budapesti skót misszió mártírja” emléke előtt tiszteletét rója le a Magyar Zsidó Múzeumban (Budapest VII. ker. Dohány u. 2.), a Magyar … Tovább »
A Kormány múlt heti döntésének megfelelően megkezdte a tárgyalást a zsidó közösségekkel, érdekképviseleti szervekkel, valamint szakmai szervezetekkel. A Kormány úgy döntött, hogy megújítja a zsidó közösségekkel és a nemzetközi zsidó szervezetekkel zajló egyeztetések formáját, és azt a korábbinál szélesebb körben, több témában, intenzívebben, gyakrabban folytatja. Az első tárgyalásra január 31-én hétfőn került sor.
A nagy őrület kezdetben egy zsidó Svejk kalandjainak tűnik, ám Hameiri olyan hajmeresztő borzalmakat tár elénk – elég a szifiliszes faluról vagy a kozákok karácsonyáról szóló fejezetekre utalnunk –, amelyek Malaparte tudósításainak vagy Babel naplóinak legfelkavaróbb lapjaira emlékeztetnek. Kegyelmi pillanat, amikor egy ilyen magas színvonalú, héberül írt, a magyar irodalmi hagyományban gyökerező mű segít átrendezni…
Avigdor Hameiri: A nagy őrület. Löwenkopf Kálmán, Peremiczky Szilvia, Stöckl Judit és Lackfi János fordítása, Kőbányai János utószavával. Budapest–Jeruzsálem, 2009, Múlt és Jövő Könyvkiadó, 432 oldal, 3300 Ft
Abszurd érzés, de az első világháború mint a régi rend … Tovább »
Az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem és a Magyar Zsidó Múzeum tudományos konferenciát szervez 2010. május 17-én hétfőn a Magyar Zsidó Múzeumban „Pillantás a zsidó művészetbe” címmel, melyre minden érdeklődőt szeretettel várnak.
„…minden attól függ, hogy ki adja át tanúvallomásunkat a jövő nemzedékeknek, hogy ki írja meg ennek a korszaknak a történetét (…) ha mi írnánk is meg a vér és könny ezen korszakának történetét – és én szilárdan hiszem, hogy ez így is lesz –, egyáltalán ki fog majd hinni nekünk? Senki sem akar majd hinni nekünk, mert a mi katasztrófánk az egész civilizált világ katasztrófája…
Lehet-e egyszerre kint és bent lenni? Lehet-e kitörni a gettóból, és ugyanakkor bent maradni? Komlós Aladár ezt a különös kettősséget képviseli, a kitörést óhajtja, ám egy időben meghökkentő, zavarba ejtő, de elgondolkodtató véleményében azt állítja, hogy ez szinte lehetetlen. Legalábbis, a szellemi, pszichológiai gettóból nincs kiút.
Van-e „zsidó lélek”?
Vita Komlós Aladárral – a Szombat folyóirat októberi számában
A Szombat októberi száma az irodalomtörténész-író nyolcvan éve megjelent, nagy port kavart, ma is kérdéseket provokáló írásával foglalkozik, melynek a témája: a zsidó lélek.
„Vannak, … Tovább »
Van? Nincs, csak zsidó vallású/származású/identitású szerzők? Vannak bizonyos írók, akik a zsidó irodalomhoz tartoznak, más írók, költők, noha zsidó származásúak, nem feltétlenül sorolhatók ide? És ha van zsidó irodalom, miféle kritériumok alapján körvonalazhatjuk?
Kiállítás nyílt Sampaio Garrido és Teixeira Branquinho portugál diplomaták tevékenységéről, Budapesten szerdán; Portugália 1944-es magyarországi nagykövete és ügyvivője a holokauszt idején ezer zsidó embert és más üldözöttet menekített az ibér országba.
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége június 1-jével dr. Peremiczky Szilviát nevezte ki a Magyar Zsidó Múzeum igazgatójának.
(Ungvári Tamás “Az antiszemitizmus pornográfiája” c. írásában azt állítja, Lánczi András “szoftantiszemita”, illetve “nem antiszemita”, hanem “rosszabb annál”. Novák Attila, a Szombat és az antiszemitizmus.hu szerkesztője olvasói levélben válaszolt Ungvárinak – a levél a 168 órában és az Amerikai Magyar Népszava Szabadság c. lapban rövidített, szerkesztett formában jelent meg. Mi most Novák Attila eredeti, teljes írását közöljük.
A zsidó történelmi regény
A történelmi regény[1] mindig divatos műfaj volt, az egy-egy nép (ön)genezisét feldolgozó mítoszok, az ókori eposzok, a középkori gesták, sagák, legendák is a műfaj őseinek tekinthetőek. A 19. században a romantikus nemzetfogalom kialakulásának köszönhetően … Tovább »
2008. január / XX. évfolyam 1. szám
Gadó János – Gyűlöletbeszédről, Mazsihiszről
Szekér Gitta: Migrációs folyamatok az arab világban
Zsidók Sanghajban (Dési János)
Új afrikai menekültáradat Izraelben (Shiri Zsuzsa)
„A külföldiek integrálásában Magyarország … Tovább »