Féloldalas fizetett hirdetésben közöltette Áder János köztársasági elnök Auschwitzban elmondott beszédét a The Los Angeles Times szombati számában Andrew Friedman magyar származású ügyvéd, a Los Angeles-i Bais Naftoli ortodox zsidó kongregáció vezetője, miután a lap nem jelentette meg azt az olvasói levelét, amellyel egy, Magyarországot súlyos kritikával illető cikkre kívánt reagálni.

Óriási érdeklődés mellett mutatták be Cannes-ban vasárnapra virradó éjjel Gérard Depardieu főszereplésével a Dominique Strauss-Kahn (DSK) bukott IMF-vezérről az amerikai Abel Ferrara rendezésében készült Welcome to New York című játékfilmet, amely nagyon vegyes fogadtatásban részesült.

Hosszan tartó tapssal jutalmazta a szombati világpremieren Mundruczó Kornél Fehér Isten című filmjét a 67. cannes-i filmfesztivál közönsége. A rendező egy új alkotói korszak nyitányának tekinti hatodik filmjét, derül ki nyilatkozatából.

A filmtörténet szeszélye folytán a mozgókép fejlődése szorosan összekapcsolódott a zsidó közösségeket érő kihívásokkal.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem a Holokauszt Emlékév keretei között emlékművet állít a második világháború bölcsészkari áldozatainak, akik a háború idején erőszakos halált haltak.

Szegedy-Maszák Marianne Csókolom a kezét és Kornfeld Tamás Nem mindennapi élet című könyvéről.

A holokauszt tagadása az antiszemitizmus egyik formája – jelentette ki Ilan Mor, Izrael magyarországi nagykövete szerdán Szegeden.

Az amerikai Anti-Defamation League (ADL) felmérése első ízben vizsgálta az antiszemita érzelmek globális elterjedését. 

Zoltai Gusztáv távozásáról és a Mazsihisz lehetséges megújulásáról, az OR-ZSE könyvtárának rejtett állománya, Holló Imre-grafikák, interjúk a vészkorszak előtti vidéki zsidóság kutatásáról, írás a neológ nevelésfilozófiáról, és irodalom: egy jiddis és egy héber klasszikus … Tovább »

A Magyar Nemzeti Levéltár online kiállítása a magyarországi holokauszt 70. évfordulójára

Kerekasztal-beszélgetés a Roma Holokausztról május 16-án a Tom Lantos Intézet szervezésében.

Joshua Sobol Ghetto című darabjával vendégjátékra érkezik a tel-avivi Cameri Színház Budapestre: az Omri Nitzan rendezte előadást május 27-én és 28-án a Vígszínházban láthatja a közönség a Holokauszt-emlékév keretében.

Magyar-zsidó együttélés címmel hirdették meg a Protestáns tavasz elnevezésű beszélgetéssorozat egyik április végi estéjét. Ez alkalommal Köves Slomó rabbival Ablonczy Bálint újságíró beszélgetett a Hold utcai németajkú gyülekezet templomában. Mi mindent jelenthet zsidónak lenni? Mennyire határozza meg az antiszemitizmus elleni harc a zsidó identitást? Egyáltalán, hogyan érdemes ellene küzdeni? – A többi közt erről beszélt Köves Slomó rabbi.

Kőszeg Ferenc – irodalmár, szamizdatot szerkesztő egykori ellenzéki, a rendszerváltás után parlamenti képviselő, a Beszélő főszerkesztője…

Heller Ágnes ma tölti be 85-ik életévét.

Visszautasította az izraeli kormány az amerikai sajtóértesülést…

1944. március 19-én bevonultak a német csapatok Magyarországra. A német alakulatok közvetlenül nem érintkeztek a magyarokkal, ám puszta jelenlétük már elegendő volt ahhoz, hogy a megszállás után kinevezett Sztójay-kormány a németek minden kívánságát teljesítse. Hogyan változott az élet Magyarországon a németek bevonulása után?

Eli Shukron izraeli archeológus és csapata Jeruzsálem keleti részében talált egy falat, amely hat méter vastag, egyenként 5 tonnás kövekből áll. A régész szerint Dávid király ókori városának, a jelenlegi óváros falain kívül épült maradványairól van szó.

70 évvel ezelőtt ezekben a napokban már folyt a gettósítás Kassán és környékén, néhány nappal később pedig megindult az akkor a Magyar Királysághoz tartozó felvidéki területek nyugati részén is. Kassai, gömöri, mátyusföldi magyarok ezrei voltak kénytelenek elhagyni otthonukat, hogy – köztes állomásként az auschwitzi halálgyár felé – egy-két hétre az adott régió valamely településén kijelölt gettóba költözzenek.