Magyarországon nincs olyan, közös tulajdonságokkal, érdekekkel, értékekkel, vagy bármi mással jól körülhatárolható közösség, amelyet úgy általában zsidóságnak nevezhetnénk. A közbeszédben a vallásos zsidók és a zsidó származású/identitású magyar állampolgárok halmazát értik alatta.

A híradások egybehangzóan arról szólnak, hogy ma délután a Szabadság téren újjáalakult a Magyar Gárda Mozgalom. „Amelyik odaáll majd a félelemben élő emberek mellé”, jelentette ki Morvai Krisztina jogvédő és EU parlamenti képviselő.

Egy 27 éves, ortodox zsidó fiatalembert, “Schlesinger Alajost” – akinek neve nem ez, kérésére megváltoztattuk – a múlt kedden házának kapualjában zsidósága miatt megvertek. A HVG.hu interjút készített vele.

Gőzerővel folyik az antiszemita szervezetek elleni álharc: miután Bácsfi Dianát és a Vér és Becsület Egyesületet elsöpörte a demokrácia, most a Magyar Gárdán a sor. Eközben a parlamenti pártok és a mindenkori kormányok a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségével (Mazsihisz) együttműködve keményen dolgoznak a mintegy százezer zsidó identitású magyar világi érdek-képviseleti szervezeteinek kialakulása ellen, amelynek egyetlen eredménye lehet: a teljes asszimiláció.

Bizonyára nem kevesen vannak az itt megjelentek és a most megnyíló kiállítás jövendő látogatói között, akiknek ez a mikroszkopikus metszet az Israel Museum hatalmas anyagából több mint egy érdekes és szép kiállítás: akik személyesen kötődnek Jeruzsálemhez, Izraelhez, a közel-keleti régiségekhez, a zsidó hagyomány és az európai művészet Jeruzsálemben összegyűjtött tárgyaihoz. Néhány évtizedes távlatból nézve, volt már a Szépművészeti Múzeumban több közel-keleti vendégkiállítás: az ókori Iráq és Egyiptom, a keresztény (kopt) Egyiptom, ásatási leletanyag Núbiából, római kori Tunéziából, hogy csak néhányat említsek.

Miután a köztársasági elnök a legutóbbi alkalommal (2007 év végén) sem írta alá az ún. gyűlöletbeszéd-törvényt, reakciók sokasága látott napvilágot. A szólásszabadság sérthetetlensége mellett érvelők elégedetten nyugtázták a lépést, a sikertelen német kezdeményezés (EU irányelv a holokauszt-tagadás és relativizálás elleni egységes fellépésről) magyarországi támogatói csalódottan a fejüket rázták. 

A szélsőjobb dühöngött, a rendőrség garázdaságért eljárást indított: egy brit képzőművész és magyar kurátora egy budapesti szobrot műanyag emberi végtaggal egészítettek ki. Közben a szobor már nem is állhatna ott, ahol áll. A XII. kerületi turulról van szó. De kell-e törődnie művésznek és kurátornak a közeggel, a heves reakciókkal, ha hozzányúlnak egy ilyen szoborhoz?

A négy történelmi egyház közös levélben kéri a magyar kormányt, hogy tegyen meg mindent, mert a törvény súlyosan sérti a kisebbségben élők jogait
 

Megtámadtak és megvertek egy zsidó férfit Budapesten, a rendőrség közösség tagja elleni erőszak miatt kezdett nyomozni. A férfitól Köves Slomó főrabbi szerint megkérdezték, hogy zsidó-e, aztán ütöttek.
 

“Mocskos zsidók!” – harsant fel többször is a kórus az Erzsébet téri gárdatüntetésen. Azon a rendezvényen, amelyről mindenfelé azt hallani, hogy a résztvevők békésen és csendesen demonstráltak.
 

A szombati tüntetésnél a gárdisták és a rendőrség is hibázott – véli a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje. Szerinte a hatóságok úgy jártak volna el jogszerűen, ha tudomásul veszik a tüntetést, ám azonnal oszlatni kezdenek. Vona Gábor szerint ugyanakkor a rendőri intézkedés jogszerűtlen volt, hiszen békésen demonstráltak. A rendőrség úgy tűnik, új taktikát választott: engedélyezte a július 11-i újabb Jobbikos tüntetést a Magyar Gárda mellett.

Megemlékezést tartottak a II. világháború magyar zsidó mártírjainak budapesti, Wesselényi utcai emlékművénél az Emanuel Alapítvány rendezésében.
 

A Robert Capa világhírű magyar származású fotóművész képeit tartalmazó, nemrég Magyarországra került gyűjteményből nyílt kiállítás csütörtök este a budapesti Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeumban; a tárlat kronologikus sorrendben követi az 1954-ben elhunyt fotográfus haditudósítói karrierjének meghatározó állomásait, köztük a spanyol polgárháborúban, a második világháborúban és az Izraelben készült műveit.

A júniusi 7-i  Európai Parlamenti választásoknak az előzetes várakozásokhoz képest meglepő magyarországi eredményeit sokan és sokféleképpen próbálták magyarázni, ám az elemzők, politológusok többnyire csak megérzésekre, becslésekre, a választási adatok felületes összevetésére hagyatkoztak. 

A középjobb számára alaposan fel van adva a lecke, hogy szembenézzen a magyar társadalom (benne a cigányság, cigány-nem cigány együttélés) alapvető problémáival.
 

Izrael vezető bankja, a Bank Hapoalim Jair Szerusszit, az igazgatótanács elnökhelyettesét nevezte ki augusztus 1-i hatállyal az igazgatótanács elnöki posztjára.
 

Boldoggá avatja a költő halott költőtársát. Az 1944 novemberében meggyilkolt Radnóti Miklósra emlékezik az egykori barát, Vas István. A ’40-es évek végén született írást Radnóti tudós monográfusa, Ferencz Győző közli nyomtatásban először a Holmi legfrissebb számában.

Nem arról van szó, hogy egy túlélő, aki megpillantja családja gyilkosát, ne tehessen feljelentést az érvényes jogszabályok alapján, hanem arról, hogy ne ösztönözzünk embereket arra, hogy – pusztán anyagi haszon reményében – kutassanak mások múltjában, hiszen az igazságra való törekvés itt átadja a helyét a mohóságnak és az önzésnek.

A Robert Capa világhírű magyar származású fotóművész képeit tartalmazó, nemrég Magyarországra került gyűjteményből nyílik kiállítás csütörtök este a budapesti Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeumban; a tárlat kronologikus sorrendben követi az 1954-ben elhunyt fotográfus haditudósítói karrierjének meghatározó állomásait, köztük a spanyol polgárháborúban, a második világháborúban és az Izraelben készült műveit.

Nyár végén új információs pavilon, a Jewinform várja a látogatókat Budapest második leglátogatottabb kulturális és turisztikai célpontjánál, a Dohány utcai zsinagógánál, ősztől pedig panoráma lift működik a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltárban; a fejlesztések a Zsidó negyed kapuja elnevezésű projekt keretében valósulnak meg.