Összesen 8,962 találat (3541 - 3560) : Magyarország ma.
A Mazsihisz mai küldöttgyűlése adminisztratív légkörben zajlott, a küldöttek minősített többséggel elfogadták az alapszabály-módosításokat, fölvették a szervezet tagjai közé az új szentendrei hitközséget, elfogadták a jövő évi költségvetést és megválasztották a hiányzó … Tovább »
A dacos magyar szembehelyezkedés az EU politikájával közös platformra hozta a két ország kormányát. Egyértelműen pozitív visszhangot váltott ki a magyar külügyminiszter minapi látogatása Izraelben.
Szíjjártó kifejtette a magyar kormány álláspontját: az Európába érkezők … Tovább »
Izraelben tegnap újabb öt halálos áldozatot követeltek az arab terroristák által elkövetett merényletek. Egyikük, a 49 éves Jaakov Don, magyarországi Soá túlélő szülők legkisebb fia, négy gyermek édesapja, egy kedves ismerősöm unokatestvére.
Már öt óra előtt felcsendült a hangszórókból az első Kárpátia-dal a Lövőház utcában, ahol egy órával később már a bevándorlás és a terrorizmus elleni tiltakozott a Jobbik. A tüntetés elég hirtelen ötletből született, miután Vona Gábor elnök úgy gondolta, muszáj valamiképpen reagálnia a pártnak a hétvégi terrortámadásra.
November 19. és 22. között megint a zsidó filmeké a főszerep a Művész Moziban. A negyedik alkalommal megrendezett Zsidó Filmfesztivál programjában tizenhárom játékfilm és két dokumentumfilm szerepel. A többségében itthon még nem vetített filmek – több mint nyolc országból – változatos műfajokat képviselnek. A ZsiFi szervezői igyekeztek minél szélesebbre tárni a kaput, zsidó és zsidó kötődésű filmesek a zsidó közösség problémáiról, másokhoz fűződő viszonyáról szóló alkotásaival. Az elmúlt két év nemzetközi filmterméséből készült válogatásából Magyarország Oscar-nevezettje, a Saul fia sem maradhatott ki. Mint ahogy a tavalyi közönségkedvencet, A zsidó bíborost is újra vetítik a fesztiválon.
Vasárnap az Európai Maccabi Konföderáció ( European Maccabi Confederation – EMC) Magyarországnak ítélte az 2019-es Maccabi Európa Játékok megrendezésének a jogát. A hír kapcsán tegnap Jusztin Ádámmal, a Maccabi Vívó és Atlétikai Club elnökével közöltünk interjút. Utána … Tovább »
Vasárnap az Európai Maccabi Konföderáció (European Maccabi Confederation – EMC) Magyarországnak ítélte az 2019-es Maccabi Európa Játékok megrendezésének a jogát. A hír kapcsán Jusztin Ádámmal, a Maccabi Vívó és Atlétikai Club elnökével és Carlos Alberto Tapieroval, a Maccabi … Tovább »
A Maccabi Vac Hungary elnyerte a jogot, hogy 2019-ben Magyarország és a szervezet rendezze a Maccabi Európa Játékokat.
A hírt november 15-én, vasárnap jelentették be Budapesten a Nemzetközi Maccabi Szövetség és a Maccabi VAC Hungary vezetői.
A magyar állam 2.1 milliárd dollárral … Tovább »
A jól összehangolt párizsi terrortámadásoknak egyetlen direkt célja volt: minél több védtelen polgári személy lemészárlása.
A mészárlók – jelenlegi ismereteink szerint az Iszlám Állam jól képzett és hidegvérű fanatikusai –szempontjából a siker megkérdőjelezhetetlen.
Hogy … Tovább »
A Magyar Humor Napja Karinthy Frigyes születésnapja: június 25. Emléket állítunk a klasszikus pesti humornak, amelynek a legjelesebb írói: Heltai Jenő, Molnár Ferenc, Királyhegyi Pál, Kishont Ferenc, Örkény István és Hollywood filmvígjátékainak magyar megteremtői: Lengyel Menyhért, László Miklós, Görög László, Lőrincz Miklós, Vadnay László. Műveik feledhetetlen tolmácsolói között olyan zsenik voltak, mint Kabos Gyula, Salamon Béla, Latabár Kálmán, Kellér Dezső, Alfonzó és Hofi Géza. A humor napja egyben tisztelgés a túlélés humora művelői előtt.Salamon Béla épp 50 éve halt meg.
A történelmünkkel való kíméletlen szembenézés, önfelmentő szépítések és hazugságok nélkül, nem tartozik nemzeti erényeink közé. Ez a nemzet mindig hős vagy áldozat. Leginkább mindkettő…
Horthy Miklósné három vékony, kézzel írt naplókötete évtizedeken keresztül hevert elfelejtve Portugáliában, majd egy dél-angliai garázsban. ,,Holnapután lesz három hete, hogy idehoztak minket.” – így kezdődik az első füzet Bajorországban, Szálasi Ferenc hatalomátvétele s a Horthy család Németországba hurcolását követően, 1944. november 6-án. 1945 decemberében ér véget a harmadik kötet.
A Belügyminisztérium F. D. Roosevelt (néhány éve Széchenyi) téri épületének márványaulájában 2015. október 29-én Ilan Mor, Izrael nagykövete és dr. Pintér Sándor belügyminiszter adta át a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet Világ Igaza kitüntetést és a Magyarország Bátorságért Érdemjel elismerést azoknak (illetve idén posztumusz leszármazottaiknak), akiket 1944-es embermentő tevékenységükért a Jad Vasem illetékesei 2014-ben kitüntettek. Összesen hat embernek.
A Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség (IHRA) magyarországi ülésén bírálták Hóman Bálint Székesfehérvárra tervezett szobrának felállítását az amerikai, a német, a brit és az izraeli delegáció tagjai. A magyar elnökség kezdeményezte, hogy az IHRA szakértői készítsenek … Tovább »
Az iszlám Európában – helyzetkép, kockázatelemzés, Interjú Gárdos Péterrel, Clara Royer-val és Uri Asaffal, Jónás könyve új fordításban!, Seres Attila: Zsidó százalékok reneszánsza, Gantner Ádám: A szobapincér. Előfizetési akció értékes nyereményekkel!
Szabad-e többségi és kisebbségi közösségeket szimbolikus szobrokkal elválasztani, vagy szembeállítani? – fogalmazott Heisler András, a Mazsihisz elnöke kedden, az IHRA (Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség) plenáris ülése alkalmából megrendezett gálaműsorán a debreceni Csokonai Színházban.
A héten tartott rendezvénysorozat keretében amerikai, német, brit és izraeli delegációi bírálták a Hóman-szobor tervét.
A középkori zsinagóga Táncsics utcai maradványaira Dr. Zolnay László régész 1964-ben véletlenül bukkant rá, amikor a Várnegyed tatarozásához előzetes régészeti kutatásokat végzett.
A VÁDLI Alkalmi Színházi Társulás ötödik évadának új bemutatója a egy méltatlanul elfeledett regény színpadi adaptációja.
Heltai Jenő, miközben a világ, világa összeomlott körülötte, nem veszítette el derűs kedélyét és urbánus-ironikus karakterét, ez a kettősség teszi egészen sajátossá a Bálint András által feldolgozott, egyelőre kiadatlan naplóját.
Az első világháború centenáriumi emlékéveit üljük. E kapcsán tavaly óta, s napjainkban is országszerte számos településen újították-újítják meg a száz esztendeje zajlott háború emlékjeleit, hadisírjait. A négy éven át – 1914-től 1918-ig – tartó öldöklő küzdelem több mint 15 millió ember halálát okozta, s ki tudja felmérni pontos számokban, hogy mennyi, de mennyi hadifoglyot, sérült, idegileg megviselt embert. Nem véletlen, hogy 1914 és 1918 között figyeltek fel először az idegorvosok egy sajátos tünetcsoportra, az úgynevezett „háborús neurózisokra”.