Összesen 8,962 találat (3381 - 3400) : Magyarország ma.
Tóth Istvánnal az 1988-ban megalapított Magyar Iszlám Közösség alelnökével a Róbert Károly körúti imahelyen találkoztam. A kietlen és zajos külvárosi környékbe ékelődött, minden pompát nélkülöző épületen csak egy kihelyezett táblából következtethetünk arra, hogy itt … Tovább »
“És itt, a Hegedűs Gyula utcai zsinagógában, újra látom apám arcát…” Ma van a költészet világnapja. Michael Blumenthal, a gyakorta Magyarországon tartózkodó amerikai zsidó költő két versét tesszük közzé ebből az alkalomból.
Uri Asaf költő és a zsidó hagyomány szövegeinek elkötelezett fordítója. Miért és hogyan fordítja a szent szövegeket magyarra?
“A lengyelek emelt fővel léphetnek be a Jad Vasembe, mivel lengyelek kapták az intézet által adományozott legtöbb Világ Igaza kitüntetést”
Ezt jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök csütörtökön, a második világháborús zsidómentőknek szentelt első lengyel múzeum megnyitóján … Tovább »
A kormány folyamatos párbeszédre törekszik a zsidó közösségekkel, és támogat minden olyan kezdeményezést, amely a zsidó közösségek együttműködésének javítását szolgálja – közölte a Miniszterelnökség csütörtökön az MTI-vel.
Lázár János miniszter szerda este folytatott … Tovább »
Dr. Nehemia Allony (1906-1983) héber kéziratok mikrofilmre rögzítésével foglalkozott, melyekből az idők során egyedülálló archívum jött létre Izraelben. Gyűjtőútja során szerzett élményeiből könyvet írt, melyből most a Budapesttel foglalkozó szemelvényekből közlünk részleteket.
Bécsi … Tovább »
Fókuszban az emberi jogok a Bálint Házban! Március 21-én tartják világszerte a rasszizmus elleni világnapot, a faji megkülönböztetés elleni küzdelem nemzetközi napját. Három programunk is a rasszizmus ellen és az emberi jogok védelmében emel szót.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából Kossuth-díjban részesültek a Saul fia alkotói Erdély Mátyás operatőr, Nemes Jeles László filmrendező és Röhrig Géza író, költő, színművész. Az elismerést ünnepélyes körülmények között kedden a Parlament kupolacsarnokában vették át a művészek.
Kapedli és kokárda – a nemzeti ünnep alkalmából a magyar-zsidó identitással foglalkozó különszámunk néhány cikkét ajánljuk újraolvasásra.
Kapedli és kokárda – a nemzeti ünnep alkalmából a magyar-zsidó identitással foglalkozó különszámunk néhány cikkét ajánljuk újraolvasásra.
A Szombat körkérdése a 21. századi magyar-zsidó identitásról.
Kapedli és kokárda – a nemzeti ünnep alkalmából a magyar-zsidó identitással foglalkozó különszámunk néhány cikkét ajánljuk újraolvasásra.
Interjú Köves Slomóval, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbijával.
Mi a Chabad-EMIH távlati célkitűzése, víziója?
Egy minél erősebb, öntudatosabb, szellemileg minél jobban felvértezett, életteli zsidó közösség Magyarországon. Ennek sok … Tovább »
Interjú Heisler Andrással, a Mazsihisz elnökével
Gheorghe Funar, Kolozsvár egykori magyarfaló polgármestere igazán a kilencvenes években volt csúcsformában, de az Adevărul román napilapot “Polgármestereink” című sorozatában frissen megjelent interjúja alapján azért még mindig lobog benne a tűz.
A cikkben, aminek két, magyar … Tovább »
A Civitas Europica Centralis Alapítvány (www.cecid.net) és a Közép-Európai Egyetem, Jewish Studies 2016. március 17-én konferenciát rendez “A történelmi egyházak és a holokauszt Csehszlovákiában, Magyarországon és Romániában 1920-1945” címmel, a téma rangos, nemzetközileg elismert szakértőinek részvételével.
Magyarország kedden hivatalosan átadta a Nemzetközi Holokauszt-emlékezési Szövetség (IHRA) soros elnökségét a tisztséget a következő 12 hónapban betöltő Romániának, az átadási ünnepséget Berlinben, a nemzetközi szervezet főtitkárságának székhelyén tartották.
Borhi László Nagyhatalmi érdekek hálójában. Az Egyesült Államok és Magyarország kapcsolata a második világháborútól a rendszerváltásig címmel jelentetett meg új könyvet az Osiris Kiadó gondozásában. Várnai Pál erről kérdezte a történészt.
A Mazsihisz elnökével történt levélváltás nyomán, a debreceni polgármester felülvizsgálta álláspontját, és mégis mód nyílik a botlatókövek letételére.
A korábbi álláspont szerint a cívisvárosban sem az önkormányzat, sem a helyi zsidó hitközség nem támogatta az Auschwitzba … Tovább »
Seress Rezsőnél tragikusabb sorsú magyar zenész talán nem is létezett: az egyetlen magyar világsláger zeneszerzőjeként Amerikában dúsgazdag lehetett volna, ő mégsem ment, helyette inkább az itthoni nyomorgást választotta, fél vesével, a szeretett hetedik kerületben. A Szomorú vasárnap valóságos öngyilkossági hullámot indított szerte a világban, a dal korra és nemre való tekintet nélkül szedte áldozatait. Végül Seress Rezső maga is véget vetett életének.“Hol lesznek már a Beatlesek, mikor én még mindig itt leszek?” – tette fel a költői kérdést Seress Rezső, az egyetlen igazi magyar világsláger gazdája. A Szomorú Vasárnap több mint nyolcvan éve indult el hódító útjára, és Goethe Wertherje után ismét divatba hozta az öngyilkosságot.
Az emlékezés a múltról, de a jövőnek szól, az emlékezet nem törli el a bűn következményeit, de nélkülözhetetlen a megtisztuláshoz és az újrakezdéshez – mondta az igazságügyi miniszter a Kései főhajtás – a holokauszt jogász áldozatai című könyv bemutatóján a Magyar Ügyvédi … Tovább »