Sajtószemle napról-napra
2009. január 10.
Izrael- és palesztinbarát tüntetők véres összecsapása Oslóban
Hírszerző
Az ellentüntetők Molotov-koktélokkal, kövekkel és tojásokkal dobálták a zsidó állam támogatóit, izraeli zászlókat égettek. A helyi média szerint a nyolcvanas évek óta nem volt ilyen súlyos incidens a norvég fővárosban. Több tízezres, százezres tüntetések, tiltakozó akciók követték egymást az arab világban is.

„A palesztin nép nem az ellenségünk, a terrorista Hamasz az ellenségünk” – nyilatkozta az izraeli katonai szóvivő a gázai szárazföldi akció kezdetekor. Izrael kíméli a civileket, a Hamasz használja őket. Nincs ebben semmi új. 

Összehívták a BT ülését a gázai övezeti válság miatt Forrás: MTI Az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülést tart, hogy áttekintse az izraeli-palesztin válságot – jelentette be a világszervezet sajtószolgálata. A Biztonsági Tanács New Yorkban helyi idő szerint este … Tovább »

Furcsa, sajátos kettősség jellemzi a közel-keleti konfliktus, szűkebben: a palesztin-izraeli háború magyarországi tudati “lecsapódását”.
 

Antolij Gurevics, a II. világháború ismert orosz hírszerzője 95 éves korában elhunyt Szentpéterváron.

Több mint egy éve nem sikerül felállítani a zsidó közösségi vagyon rendezését szolgáló bizottságot
 

Kellemetlen igazságok következnek. Amit Erdélyről tudunk, nem magunktól tudjuk, hanem bizonyos szűrőkön keresztül jut el hozzánk. Ránk hagyományozta a közösségi-családi emlékezet, vagy éppen – ha nem is tudatosan – de mi magunk formáljuk a képet. Ezek a megjelenések azonban nem tükrözik azt a történeti és geopolitikai valóságot, melyet Erdélynek nevezünk. 

Hatvanhat éve, 1943. január elsején hal meg Ukrajnában Rejtő Jenő. Munkaszolgálatosként. Előbb megírja színdarabjait, P. Howard-regényeket, még előbb közbeutazza Európát, él, ahogyan lehet. Hol dokkmunkásként, hol illatszerárusként, hol heringhalász, máskor építőmunkás, gobelinkereskedő. De megfordul cirkuszban is.

Acsádi Aczél Endre Egy vérfürdőről című írása heves reakciókat váltott ki – legalábbis azok a jóérzésű, tisztességes emberek, akik érzékenyek az “anticionizmusnak” becézett szoftantiszemita klisékre és propagandára, érhetően felháborodtak Aczél sorain. 

Úgy másfél évvel ezelőtt felhagytam itt a blogolással; a neokon (vagy mi a szösz) urak véleményeit cigányügyben s rajongásukat az olyan ribancok iránt, mint Ann Coulter (vagy Ayn Rand) már nem találtam mulattatónak.
 

Bizonytalan és válságos év előtt állunk, s ilyenkor bármennyire sajnálatos is, nem lehet hagyományos újévi köszöntőt mondani – bocsátotta előre újévi beszédében csütörtökön Sólyom László köztársasági elnök, aki szerint most mindenkinek a saját életében is valamilyen választ kell adnia a válságra.

A Budapest Bár Farkas Róbert zenekara és projektje. Robit a Besh o dromból, a Romano Dromból és a Kistehén tánczenekarból ismerheti a közönség. A Száztagú Cigányzenekar prímásaként kezdte pályafutását, de néhány éve nagyon sok műfajban otthonosan mozog, és jövőre fejezi be hegedű tanszakon a Zeneakadémia Tanárképző Intézetét. 

A szerzőt regény- és esszéírói ténykedésének közös kérdéseiről és eltérő kérdésirányairól faggatnánk következő rendezvényünkön. 

Budapesten, a Keleti pályaudvar oldalában, a Baross tér egészen otthonos mocskában található egy múlt rendszerből itt felejtett késdobáló, melynek működésképtelen neonja – lassan egyedüliként – emlékeztet arra hogy valaha virágzott ebben az országban a lovassportnak nevezett úri, burzsoá, kispolgári és reakciós foglalatosság, amely még a munkásosztályt is megrontotta bizonyos időszakokban.

Németh Zsolt a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke cikket közölt a Szombatban Esterházy János második világháborús zsidómentő tevékenysége kapcsán. Yehuda Lahav izraeli magyar újságíró vitába szállt Németh Zsolt álláspontjával, majd az Esterházy János Emlékbizottság reagált Lahav írására. Yehuda Lahav viszontválaszát közöljük az alábbiakban, s várjuk a további hozzászólásokat. (A szerk.)

Az alábbi vélemény a Népszabadság hétfői, december 29-i számának a gázai háborúval kapcsolatos cikkeit veszi górcső alá. A lap visszautasította az írás közlését, mi vállaljuk, abból kiindulva, hogy publikálása általánosságban, a magyar médiát illetően, számos tanulsággal szolgál.
 

Jane Haining skót presbiteriánus missziós nővér Magyarország 1944 márciusi német megszállása után sem hagyta el a rábízott zsidó gyermekeket – Budapesten maradt, jóllehet szabadon hazatérhetett volna hazájába. Tettéért még ugyanezen év augusztusában életével fizetett Auschwitzban.

Perczel Anna építész, az ÓVÁS Egyesület alapítója vehette át az idei “Magyar Zsidó Kultúráért” díjat, a “Várhegyi György – a Magyar Zsidó Oktatásért” elnevezésű elismerés kitüntetettje pedig Kovács András szociológus lett – tájékoztatta a most tizenegyedik alkalommal átadott díjakat létrehozó Magyar Zsidó Kulturális Egyesület hétfőn az MTI-t. 

Teljesen kívül érzik magukat a jelenlegi demokratikus intézményrendszeren a radikális jobboldal tagjai, és erre úgy válaszolnak, hogy fizikai támadást intéznek ezek ellen az intézmények ellen – mondja a lapunknak adott interjúban Kriza Bori, a Romantikus Erőszak nevű együttesről szóló Dübörög a Nemzeti Rock című dokumentumfilm rendezője, aki szociológusként is a szélsőjobboldallal foglalkozik.

Több tucatnyi gyermek Belgiumban is született annak a programnak a keretében, amelyet a második világháború idején a hitleri Németország indított az árja faj gyarapítására Lebensborn (Az élet forrása) néven – adta hírül hét végi számában a Le Soir című patinás belga lap.