Interjú Seres Attilával

Mesterek és tanítványok címmel tartott konferenciát az OR-ZSE Vallástudományi Doktori Iskolájának konferenciája 2014. november 25-26-án.

Csendes hősökre, elfeledett történetekre hívja fel a figyelmet a Kidma november 27-i konferenciáján. 

Yohanan Lowen a Montreáltól északra fekvő Boisbriand-i magyar haszid kolóniában nőtt föl, de most úgy döntött, hogy 1,2 millió dolláros kártérítési pért indít Québec tartomány kormánya ellen azért, mert a hatóságok tétlenül nézték a közösség elképesztő gyereknevelési szokásait.

Kapedli és kokárda
A Szombat körkérdése a 21. századi magyar-zsidó identitásról.

A torontói Jewish Tribune-nak adott interjút Kertész Ákos montreáli magyar Kossuth-díjas író, aki nyolcvanévesen kényszerült Kanadába menekülni az őt érintő antiszemita támadások miatt.

A Barcsay család náznánfalvi birtokán lakott a 18. századi Erdély második legnagyobb zsidó közössége. Zsinagógát fából építettek 1747–ben. A kívülről egyszerű, pajtaszerű zsinagóga belső falain gazdagon festett imaszövegek voltak.

Az államigazgatás segítségét kéri a Radnóti november 26-i rendezvényén dr. Mezey Barna, az ELTE rektora, dr. Molnár Katalin az iskola igazgatója és Zoboki Gábor építész, egykori diák.

Végül csak sikerült elbontani a Király utca 40-es számú házat: a befektető nyolc év böjtölés után elérte célját. A hatósági erélytelenség és a jogszabályi hiányosságok miatt Budapest világörökségi területe szabad préda.

Minden normális ember legalább egyszer volt már öngyilkos (vagy megpróbálta). Jó, ha adunk magunkra (illik).

A 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb negatív alakjáról, Rákosi Mátyásról viszonylag sok információ áll a rendelkezésünkre, ám jóval kevesebbet tudunk Szabadkán maradt családtagjairól. A Szerbiához tartozó magyar város világháborús áldozatainak névjegyzékében talált információ szerint a néhai főtitkár apja, bátyja és húga egy auschwitzi gázkamrában hunyt el, tudható meg Molnár Tibornak az ArchívNet számában megjelent cikkéből.

Endrényi Krisztina ügyvéd és Ferencz Győző irodalomtörténész közleménye a Radnóti-hagyaték ügyében

Mérei Ferenc Kossuth-díjas pszichológus, a gyermeklélektan, a klinikai és a szociálpszichológia kiemelkedő kutatója 105 éve, 1909. november 24-én született Budapesten.

A III. Zsidó Filmfesztivál kontinenseken és történeti korokon átívelő, változatos műfajú játékfilmjeiben éppen a zsidóság okozta belső konfliktusok, identitásproblémák kerültek háttérbe.

A Petőfi Irodalmi Múzeum a Holokauszt emlékév keretében november 25-én kedden nyitja meg “a törés a szavakban van” – Holokauszt-emlékezet és irodalom című kiállítását, november 28-29-én pedig Trauma – Holocaust – Literature címmel rendeznek nemzetközi tudományos konferenciát.

Forma és tartalom összefüggései Jancsó Miklós egy vagy több filmjében – ezzel a témával hirdetett esszépályázatot fiatal, pályakezdő filmkritikusok, esztéták, történészek számára a Filmkultúra folyóirat, az „Urbán Mari barátainak és tisztelőinek köre”, valamint a Francia Új Hullám Kiadó.  Urbán Mária filmkritikus, a Filmkultúra volt főszerkesztője idén lett volna 60 éves.

Az alábbiakban a zsűri különdíjasának esszéje olvasható.

A rabbikar nyilatkozatot adott ki a Magyar Nemzetben közölt valótlan állításokkal kapcsolatban:

Mi, alulírott rabbik és a Mazsihisz elnöke megdöbbenéssel olvastuk a Magyar Nemzet online (MNO) oldalán a Mazsihisz elnökével 2014. november 20-án folytatott megbeszélésünkről kiadott … Tovább »

Két forrásunk is cáfolta a Magyar Nemzet online kiadásának cikkét, mely szerint a rabbik megdorgálták volna Heisler Andrást, a Mazsihisz elnökét. 

Fröhlich Róbert a rabbik és Heisler András találkozójáról az alábbiakat közölte facebook oldalán:
Heisler András, a Mazsihisz … Tovább »

Anyám és a szülei egy kicsiny faluban éltek.

(Egyébként „fajmagyar” elmagyarosodott szlávként.)

Nagyon szegényen.