Elsőfokú ítélet született a MEASZ elnökét megtámadó szélsőségesek ügyében, akik három éve az Új Színháznál tartott demonstráció után bántalmazták Hanti Vilmost.

A zsidó jog szerint az életveszély elől menekülő bevándorlókat kötelességünk befogadni és ellátni, amennyiben nem bizonyítható, hogy közvetlen veszélyt jelentenek a már itt élőkre. Ugyanakkor mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a már itt élők biztonságban legyenek és az újonnan érkezettek mihamarabb integrálódjanak az európai társadalomba – állítja Oberlander Báruch rabbi az alábbiakban olvasható tanulmányában. A Budapesti Ortodox Rabbinátus vezetője részletesen és mélyrehatóan mutatja be a témához kapcsoló bibliai, talmudi és más zsidó jogi és etikai forrásokat.

Haraszti György, a lemondott kuratóriumi vezető tényként közölte a központ munkatársaival, hogy régi kollégájuk igazgatóként tér vissza.

Haraszti György, aki a „személye körüli feszültségek” miatt volt kénytelen július 1-jével megválni a Holokauszt Emlékközpont, és … Tovább »

A Duna-Ipoly-Galga régió zsidóságának egykori deportálására emlékeztek a történtek 71. évfordulója alkalmából kedden Vácon, a helyi izraelita történelmi sírkertben.

A váci zsinagóga

Az emlékezőket Fördős Attila (Fidesz-KDNP), Vác polgármestere köszöntötte, valamint … Tovább »

Az egykori téglagyári gettó bejáratánál, a Cserzy Mihály utca 32. előtt álló Holokauszt Emlékoszlopnál tartottak megemlékezést vasárnap délelőtt.  A Szegedi Zsidó Hitközség, a Szegedi Magyar-Izraeli Baráti Társaság, Izrael Állam Tiszteletbeli Konzuli Képviselete és Szeged önkormányzata a Holokauszt 71. évfordulója alkalmából tartott közös megemlékezést.

„Mitől létezik a világ, mitől mutatkoznak meg az Atyák? A Tórát tanuló kisgyermekek hangjától. Ezek a gyermekek mentik meg a világot.” (Zohár)

Gyászistentiszteletet tartottak és holokauszt-emlékhelyet avattak vasárnap a vészkorszak debreceni áldozatainak emlékére a helyi Pásti utcai ortodox zsinagóga udvarán. Az emlékfalra a holokauszt hatezer debreceni zsidó áldozatának nevét vésték fel, az emlékmű országosan egyedülálló … Tovább »

Földközi-tengeri turnéra indult a Tankcsapda. Első állomásuk június 25.-én Tel-Aviv volt, ahol éppen aznap tombolt a város, mert elérkezett a Layla Lavan ami a nyárköszöntő Fehér Éjszaka. Ezen az éjszakán volt az ő fellépésük is.

Tegnap jelent meg a Mandiner digitális felületén egy nagyon érdekes esszé. Két fiatal szerző ismeri el a Saul fia című film esztétikai értékeit, egyszersmind azonban kétségbe is vonja a történet valóságalapját. Szilágyi B. András és Szerencsés Márton Dániel szerint „A film jó, a film működik. Csak a sztorit nem lehet elhinni. Mert nem igaz.”

Ayaan Hirsi Ali, a szomáliai születésű, Hollandiában élő aktivista a Foreign Affairs aktuális számában írt cikkében bemutatta, milyen következményekkel járt az, hogy az Obama-kormányzat tisztviselői – az elnök példáját követve – nem használhatják egymás után a „radikális” és az „iszlám” szavakat. A washingtoni polkorrekt szótár csak az „erőszakos szélsőségesek” vagy „szélsőséges fanatikusok” kifejezést engedélyezi. Michael Oren volt izraeli nagykövet egy másik írásban azt is megmutatja, miként vált a muszlim világ felé való nyitás csapdává Barack Obama számára. A Hetek cikke.

Krausz Tamás történész csütörtökön jogerősen, a Fővárosi Ítélőtábla előtt is pert nyert Szakály Sándor, a Veritas Intézet főigazgatója ellen. Mint ismeretes, Szakály Sándor tavaly, a Veritas Intézet megalakításáról szóló interjúban a tizenhétezer zsidó meggyilkolásával végződő, 1941-es kamenyeck-podolszki deportálásokat „inkább idegenrendészeti” eljárásnak minősítette.

Trianon helye a magyar társadalmi emlékezetben
Lapunk az alábbi körkérdést intézte a szellemi és közélet néhány szereplőjéhez:
“A 20. századi magyar veszteségek napjaink közéleti vitáinak tárgyát képezik, és meghatározó szerepet játszanak az emlékezetpolitikában, az identitáspolitikai … Tovább »

Albánia volt az egyetlen ország Európában, ahol több zsidó élt a második világháború végén, mint előtte, pedig 1939-ben előbb az olasz fasiszták, majd a náci Németország szállta meg a balkáni országot.

Az albániai zsidóság második világháborús történetére csak 1990 … Tovább »

Portrék – utal szerényen az új kötetbeli írások műfajára Gergely Ágnes. Az olvasó ezúttal nem egyetlen, saját történetet kap, hanem mindjárt huszonnégyet. Portrékat, pályatársakét, elérhető klasszikusokét és barátokét. Füst Milánról és Kassákról, Vas Istvánról és Pilinszkyről, Hajnal Annáról, Zelk Zoltánról és Nemes Nagy Ágnesről, Weöres Sándorról és Székely Magdáról, Rába Györgyről és másokról. És mégis: a huszonnégy történetből valamiképpen csak kikerekedik, huszonötödikként, az önarckép folytatása is.

A hat éve Izraelben élő újságíró hazalátogatott Budapestre, ahová ezúttal párja is elkísérte.

 Steiner Kristóf már hosszú évek óta élvezi Tel-Aviv liberalizmusát, ám évente néhányszor visszatér Magyarországra. Férje, Matan, akivel már nyolc éve alkotnak egy párt általában … Tovább »

Több millió halálos áldozat, szétszakított családok, koncentrációs táborok, bujkálás a végzet elől. A holokauszt traumáját sokan sokféle képen próbálták feleleveníteni, ezzel egyfajta eszmei hagyatékot, tanulságot átadni az utókornak. Na, és ha valaki úgy gondolja, … Tovább »

Részlet a Kőóra – Agenda II. című kötetből

A Raoul Wallenberg Egyesület nyilatkozata a tervezett szoborállítás ellen

Az elmúlt években sokszor hallhattuk, hogy a szurkolók tartják vissza a családokat, „békés polgárokat” a magyar bajnoki mérkőzések látogatásától. Sorozatunkban korabeli tudósításokra támaszkodva mutatjuk be, hogy az erőszak a kezdetektől fogva része volt a magyar futball mindennapjainak. Az embereket ez mégsem tartotta távol a stadionoktól, hisz még igazi futballt láthattak…

A bíróság megalapozottnak találta az ügyészség holokauszttagadás miatt beadott indítványát. Egy másik, konkrét cikk ügyében valamivel előrébb jár az igazságszolgáltatás.