Néhány hete Magyarország új nagykövetet küldött Tel Avivba, miután Dr. Gyenge András mandátuma véget ért. A diplomáciai képviselet új, fiatal vezetője, Szentgyörgyi Zoltán első interjúját a Szombatnak adta. 

Szeptember 6-án lesz a Magyar Charta alakuló ülése – jelentette be Daróczi Dávid kormányszóvivő Budapesten újságíróknak.

Interjú Novák Attila történésszel, a Magyarországi Cionista Szövetség elnökével, a Szombat szerkesztőjével munkásságáról, a cionizmusról, az MCSz-ről, Izraelről és az Izrael-ellenességről, az amerikai és a hazai neokonzervativizmusról, az amerikai elnökválasztásról, a Chabadról, a magyar jobboldal és a zsidóság viszonyáról.

Zentai Károly a vád szerint 1944-ben megölt egy 18 éves fiút, mert nem viselt sárga csillagot. A most 86 éves férfi kiadását három éve kéri Magyarország, egy ausztrál bíróság úgy döntött, hogy kiadják. Ha Zentait hazahozzák, szinte bizonyos, hogy a repülőtérről fogdába viszik. 

A Zsidó Nyári Fesztivál komoly költségvetéssel és igen nagy publicitással dolgozó kulturális eseménysorozat. Most augusztusban már tizenegyedszer rendezik meg Budapesten. 

Jó, ha emlékszünk a KGB-s paranoiára meg a Brezsnyev-doktrínára, de azért ne tévesszük szem elől, hogy 1956-tal és 1968-cal ellentétben ma a helyzet csak kilátástalan, nem reménytelen. A jó hír az, hogy a moszkvai fenyegetés épp ellentétes hatást váltott ki: létrejöhet egy új, Moszkvával szembeni “Varsói Szerződés”.

Augusztus 22-én lenne nyolcvan éves a múlt század második felének egyik legjelentősebb zeneszerzője, a német Karlheinz Stockhausen. Megosztotta a kritikusokat és a közönséget, egyesek lángésznek kiáltották ki, mások szerint nem is értett a zenéhez – közömbösen azonban senkit sem hagyott.

Egy ország a dackorszakban címmel közöl elemzést a szélsőjobboldal magyarországi térnyeréséről a Süddeutsche Zeitung című liberális müncheni lap keddi számában.

Észtországban letagadhatatlan etnikai dimenziója is van az acsarkodásnak: az észt nemzetiségűek nagy- és dédapái jórészt a Waffen-SS, míg a lakosság közel egyharmadát kitevő orosz ajkúak felmenői inkább a Vörös Hadsereg kötelékében harcoltak annak idején – persze ellenpéldák és kivételek is bőven akadtak mindkét oldalon.

A jobboldal mellett a neoliberálisoknak is felelősségük van abban, hogy Magyarországon a fasiszta, neonáci ideológia erősödik. Ez leginkább a romákat terheli, akiket a többségi társadalom bűnbaknak tekint – állították az ATTAC-Magyarország képviselői egy Saarbrückenben tartott rendezvényen, amelynek képviselői nyilatkozatot fogadtak el a rasszizmus magyarországi helyzetéről.  

Nem a nácivadászok honlapján, hanem egy szélsőjobbos heccoldalon jelent meg a felhívás, amely Bayer Zsolt újságíró és a lakosság nagy részének meglincselésére buzdítja a romákat. A Magyar Hírlapnak ez még mindig nem tűnt fel. Tegyük hozzá: a kormánynak és az MSZP-nek sem.  

Ámos 1941. januárjában kelt naplóbejegyzésében a munkaszolgálatot „ellopott időnek” nevezi. Ez a kifejezés munkásságára kettős értelemben is jellemző, egyrészről ahogyan páratlan erővel és érzékenységgel ragadta meg a lélek hangulatainak illanó varázsát, hogy a változót az örökkévalóságnak örökítse meg, mintha minden munkája a múló idővel dacolna.

Irán és főleg az iráni atomprogram (és a rakétakísérletek) körül nem szűnik a nemzetközi vita, bár időnként hajlamosabbak vagyunk kevéssé figyelni rá, mert a hazai közvéleményt a bársonyosodó reformok és hasonlók kötik le. Ettől függetlenül az iráni atomprogram a jelen és a közeljövő egyik legfontosabb globális biztonságpolitikai kérdése, ezért nem árt némi áttekintés.
 

“Eredményes zártkörű tárgyalást tartott a napokban Semjén Zsolt, a KDNP elnöke és Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója” – adta hírül néhány napja a Magyar Hírlap.  

Kepecs Ferenc/Népszava 2008. június 4. Nyolcvannyolc éve, 1920 június 4-én írták alá a trianoni szerződést, huszadik századi magyar történelmünk traumatikus dokumentumát. Ennek alapján területünk kétharmadát elcsatolták, nemzettársaink több mint harminc százalékát pedig kisebbségi … Tovább »

Fejtő Ferenc holttestét kedden hozzák Magyarországra Népszava 2008. június 4. Még nem döntötte el Fejtő Ferenc családja, hagyományos temetéssel vagy hamvasztással vesznek-e végső búcsút a hétfőn elhunyt történész-újságírótól. Holttestét jövő hétfőn Párizsban ravatalozzák … Tovább »

Életének kilencvenedik évében vasárnap este Moszkvában elhunyt Alekszandr Szolzsenyicin világhírű orosz író. Halálhírét fia, Sztyepan közölte az ITAR-TASZSZ hírügynökséggel. Beszámolója szerint édesapja otthonában, szívelégtelenség következtében halt meg helyi idő szerint nem sokkal éjfél előtt.
 

A “rossz” magyarországi közállapotokra hívta fel a figyelmet Székely Gábor, a Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány kuratóriumi elnöke a humánum napja címmel, Világ Igaza-emlékéremmel kitüntettek részvételével tartott megemlékezésen hétfőn Budapesten, a Holokauszt Emlékközpontban.

Magyarország idén először vesz részt a népművészet két mesterével a Jeruzsálemi Nemzetközi Kézműves Vásáron, amelyet augusztus 11. és 23. között tartanak 53 ország kézműveseinek részvételével.

Szombaton emlékeznek Európa-szerte a náci népirtás roma áldozataira: 1944. augusztus másodikán történt ugyanis, hogy egyetlen éjszaka alatt, mintegy négyezer romát megölve felszámolták az auschwitzi cigánytábort. Több mint 60 év elteltével is még mindig százával fekszenek jelöletlen tömegsírokban, elfeledve az egykori áldozatok az ország számos településén.