Forrás: OrientPressA Vallásközi Konzultáció Nemzetközi Zsidó Bizottságának elnöke a Vatikáni Rádió magyar műsorának kérdésére válaszolva elmondta:Számos ok miatt történelminek nevezhetjük az eseményt: az egyik a Kristályéjszakáról való megemlékezés. Egyedülálló a tény, … Tovább »

Érdekes felfedezést tett a Sun című angol bulvárlap internetes változata. Kiderítették, hogy az általuk náci vezetőnek deklarált Füzessy Zoltán a Kent megyei Gravesendben lakik, Angliában. Füzessy a Jobbik alelnöke, és az újság állítása szerint Angliában próbál bázist kiépíteni és támogatást szerezni angol szélsőjobboldali szervezetektől.
 

Titkok sorát vitte magával a 85 éves korában elhunyt és a minap csendben eltemetett Hollós Ervin, a politikai rendőrség egykori ezredese, aki a Kádár-kor emblematikus történészeként is sajátos akciók részese volt.

Mindenképpen indokolt lett volna, hogy a holokausztnak, mint drámának az emlékezeti kultusza elterjedt volna az országban, hiszen ártatlan emberek, magyar állampolgárok százezreit ölték meg, ráadásul alapvetően a zsidó-keresztény civilizáció alapértékeit, sőt főszereplőit „érintette” ez a a tömeggyilkosság. Ez azonban mégsem történt így, hiszen – bár a Soa emlékezete a kötelező közéleti rituálé része lett –, de még a nyugati sztenderdhez leginkább közeledni kívánó politikai elitnél is érződik egyfajta kínos mimikri, felvett és őszintétlen hozzáállás és erős aktuálpolitikai zönge, amikor a holokausztról beszélnek a nyilvánosság előtt.

A hetven évvel ezelőtti zsidóellenes náci pogromra, az úgynevezett kristályéjszakára emlékeznek vasárnap katolikus és zsidó vezetők

A BRFK Bűnügyi Főosztálya elutasította a feljelentést az Expressz internetes kiadásában feladott hirdetés ügyében, amelyben „zsidók kiirtására szakosodott cég hájfejű parlamenti zsidók, újgazdag brókerek” és számos más csoport „likvidálására és internetes kivégzésére” vállalkozott, megrendeléses alapon.
 

Bernstein miséjét 1971. szeptember 8-án, a washingtoni Kennedy Center felavatásakor mutatták be. A mű John Kennedy iránti tiszteletből és szeretetből, özvegye felkérésére született.

Forrás: Élet és Irodalom  Piros emlékezete Ez a szakítás nem pusztán taktikai okoknál fogva nem volt éles (az óvatoskodás nem jellemezte apámat), hanem filozófiai megfontolások is szólhattak mellette. A biológiai-kémiai természettudományok új perspektívából való … Tovább »

A Hír6 portál birtokába került elektronikus levél alapján “valószínűsíthető, hogy a mezőberényi polgármesteri hivatal egyik hivatali munkaállomásáról egy köztisztviselő továbbította azt a súlyos antiszemita kitételekkel tűzdelt levelet.”

Péntek este, Budapest. Dugig megtelik a Vörösmarty mozi nagyterme; van, aki a pótszékekért harcol, a többiek a földre ülnek. 

Zsidó ingyenzsákmánnyal jutalmazta a szlovák fasiszta állam a hozzá hű szlovákokat, most pontosan kiderült, hogy kiket. A Nemzeti Emlékezet Intézete ugyanis egy nyilvános lajtromot tett arról közzé, hogy ki részesedett a zsidó vagyonok egy részéből (pontosan 2223 nagyüzemből és szatócsboltból).

Történelmi előadássorozatot indított a József Attila Színház, a Mi XX. századunk címmel. Ormos Mária akadémikus eleveníti fel az évad során havonta jelentkező előadássorozatban a magyar történelem legfontosabb sorsfordulóit. 

A zsidó világ-összeesküvés hívei mostanában valamiért a 4-es számot kedvelik. A szeptember 11-hez kapcsolódó alapmítosz szerint a merénylet napján mintegy négyezer zsidó nem jelent meg az ikertornyokban lévő munkahelyén. Értsd: előre tudtak a merényletről, amelyet nyilvánvalóan a Mosszad tudtával (vagy épp közreműködésével) szerveztek. 

Ártatlannak és igaznak nevezte lapunknak adott nyilatkozatában Rácz Sándor azt a feliratot, amely az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rendezett kiállításon, Mindszenty József bíboros hercegprímás arcképe alatt olvasható, és amelyre egyik olvasónk hívta fel lapunk figyelmét.

Olyat eddig csak a legendák szintjén ismertél, hogy egy házaspárt kettészakít a politikai megosztottság? Hogy barátok nem állnak szóba többé egymással a pártpreferenciáik miatt? Nem hitted el, hogy ez valóban létezik? 

Nagy siker volt Izraelben Mundruczó Kornél Delta című alkotása, amelyet beneveztek a minap véget ért haifai nemzetközi filmfesztiválra. A filmet elkísérte Izraelbe a rendező, aki a haifai bemutató után két közönségtalálkozón is részt vett. A hvg.hu tudósítója izraeli tapasztalatairól, a film fogadtatásáról faggatta.

Hiába telt el négy évtized, az 1968-as események még manapság is kiváló ürügyet szolgáltatnak mindenféle ideológiai csatározások megvívásához. Nem fölösleges tehát föltenni a kérdést, hogy mondhatunk-e egyáltalán olyat, hogy ’68, vagy inkább több ’68-ról kellene beszélnünk? Többek között erről kérdeztük Kovács András szociológust.

A Lakiteleki Népfőiskola kertjében szobrot kapott Prohászka Ottokár egykori székesfehérvári püspök. Érdemeit Bábel Balázs kalocsa–kecskeméti érsek vette számba, egyebek mellett hangsúlyozva, hogy Prohászka – Pázmány mellett a magyarság legkiemelkedőbb lelki embere – fölrázta nemzetét a 20. század elején a tespedésből, az elvallástalanodásból, s harcba szállt a szélsőséges ateista liberalizmussal.

Samuel Huntington amerikai filozófus tizenöt éve fogalmazta meg a civilizáció harcának tézisét. Huntington azt jósolta, hogy a hidegháború lezárultával a nemzetek közötti és az ideológiai konfliktusok helyét a különböző kultúrák, mindenekelőtt a muszlim és a keresztény civilizációk közötti összecsapások vehetik át. 

A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom rendezvényén rendbontás nem történt, a résztvevők gyalog indultak az Árpád hídtól az Astoriához