A Raoul Wallenberg-díj bíráló bizottsága – az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Raoul Wallenberg Alapítvány, a Raoul Wallenberg Egyesület és a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége – az elmúlt évek hagyományait követve, figyelemmel a Holokauszt Emlékévre ismét meghirdeti a Raoul Wallenberg-díjat.

Megemlékezni mártírjainkról – rendkívül fontos feladat, és az évszázadok során a zsidóságnak sajnálatosan sok lehetősége volt ennek mikéntjét meghatározni. A holokausztra való megemlékezés azonban nagyon összetett kérdés, amit több szempontból, sok oldalról lehet megközelíteni. Az alábbiakban a – teljesség igénye nélkül – felvázolok néhányat a felmerülő szempontok közül, amikkel betekintést nyerhet az olvasó a témával kapcsolatos háláchikus kérdésekbe.

Kapedli és kokárda
A Szombat körkérdése a 21. századi magyar-zsidó identitásról.

Cenzúrázták Kertész Imrét, vagy sem? Megszólal a The New York Times főszerkesztő-helyettese.

Tudjuk, mit mondott Kertész Imre (azt akarták hallani, Magyarországon diktatúra van), és mit mondott a vele interjút készítő New York Times-os újságíró (diktatúráról szó sem esett). … Tovább »

A 100 legjobb középiskola rangsorát tette közzé a HVG kiadó legújabb toplistás kiadványa, a gimnáziumokat és szakközépiskolákat hét részrangsor (kompetenciafelmérések eredményei, érettségi eredmények és felvételik sikeressége) összesített eredményei alapján rendezték sorba a szerkesztők.

Zoltai Gusztáv sokszorosan megszolgálja a ráköltött havi egymilliót – ez most már világos.

Az immáron ciklikusan ismétlődő gázai hadműveletek ugyancsak ciklikusan ismétlődő Izrael- és zsidóellenes agresszióhullámokat váltanak ki Európában. Kialakultak bizonyos érzékelhető mechanizmusok, miközben folyamatos újításnak, „progressziónak” is tanúi vagyunk.

Budapestre látogat Richard J. Evans, a Cambridge-i Egyetem történészprofesszora a Harmadik Birodalomról szóló monográfiája harmadik kötetének magyarországi megjelenése alkalmából. A szakember a napokban részt vesz könyve bemutatóján és előadást tart a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) történettudományi intézetében.

Mindössze egy centiméter vékony, de kétszáznyolcvan méter hosszú bronzcsík alkotja majd a Trefort-kerten végigfutó holokauszt- és második világháborús emlékművet. Az egyetemi emlékezet hiányairól és a láthatóvá tett nevekről György Péter egyetemi tanárral, a Bölcsészettudományi Kar Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet vezetőjével, a Trefort-kerti Emlékműpályázat bírálóbizottságának tagjával beszélgettünk.

Világos, egyértelmű szavakkal ki kell mondanunk, történelmünk szégyenének tekintjük azokat az időket, amikor államunk vezetői felhatalmazva érezték magukat arra, hogy vérgőzös eszméktől megrészegülve megtagadják a nemzetünkhöz tartozókat – jelentette ki Áder János köztársasági elnök az Abda határában álló Radnóti-emlékhelynél a költő halálának hetvenedik évfordulóján, vasárnap rendezett megemlékezésen.

“…az engem hetven éve gyötrő gondolat: Marosvásárhely közismerten toleráns, általában nem gyűlölködő lakóinak…, azok túlnyomó többségének közönyössége, passzivitása, ha úgy tetszik, semlegessége a rettenetek láttán.”

Számos, Magyarországon először látható filmmel, többek közt Oscar-esélyes világháborús történettel és rendhagyó kísérőprogramokkal várja az érdeklődőket november 20. és 23. között a III. Zsidó Filmfesztivál.

A filmfesztivál célja, hogy minél sokrétűbb … Tovább »

Izrael nemzeti hőse lett a magyar zsidó ejtőernyős.

Hetvenhét éves korában meghalt kedden Margitai Ági Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész – tudatta a család az MTI-vel. A kiváló és érdemes művész otthonban, szerettei körében hunyt el, rövid, súlyos betegségben.

Tetőzik Lengyelországban a Bronislaw Komorowski lengyel elnök védnöksége alatt meghirdetett, az idősebb Antall Józsefre és a második világháborús lengyel menekültek vezetőjeként zsidókat mentő Henryk Slawikra emlékeztető sziléziai Slawik-év. A katowicei székesegyházban vasárnap a két hősért felajánlott szentmisét mutatták be, a Sziléziai Egyetemen tudományos konferenciát rendeztek.

A palesztin vezetés az ISIS-hez hasonlóan igyekezett létrehozni terrorra és maffia-módszerekre épülő saját államiságát. A különbség csak annyi, hogy a palesztinok erre mindig egyfajta nemzeti-nacionalista igazolást kerestek, az ISIS viszont tisztán vallásit.

Könyv Jan Karskiról, aki először vitt hírt nyugatra a náci megsemmisítő táborokról. 

Kapedli és kokárda
A Szombat körkérdése a 21. századi magyar-zsidó identitásról.

Lengyelország története elképzelhetetlen az ott évszázadokon át élő zsidók és az ő hagyományaik nélkül – jelentette ki Reuven Rivlin izraeli államfő kedden Varsóban, a Lengyel Zsidók Történeti Múzeumának (Polin) ünnepélyes megnyitóján elhangzott beszédében.

Barátságos beszélgetések és több milliárd forintos állami támogatás – mára ez jellemzi a Mazsihisz és a kormány kapcsolatát. A zsidó szervezet szinte az egész évet végigharcolta a kormánnyal, és bár az emlékmű ennek ellenére ott áll a Szabadság téren, a szervezet elnöke mégis sikeresnek tartja a küzdelmüket. Heisler András szerint a Mazsihisz mára megkerülhetetetlenné vált, csak egyes zsidó vezetők hataloméhésége mérgezi a békés együttélést. Zoltairól továbbra is meg van a véleménye, de most sokkal jobban idegesíti Schwezoff Dávid. Interjú Heisler Andrással.