A per szerda délutáni folytatásában Lados Istvánnak, Zuschlag titkárságvezetőjének a nyomozati szakban tett vallomásaiból olvastak fel. A másodrendű vádlott továbbá a MOBILITAS működéséről is beszámolt, véleménye szerint ő és a pályázatkezelő szerv alkalmazottai a rendszer működésének az áldozatai voltak.

Nem akarok a Fischer István és Karsai László/Molnár Judit között folyó viszályba („Kasztner Rezsőről”, Szombat.org lapszemléje, 2008. október 15) keveredni, csak egy már majdnem mítosszá vált történelmi hibának szeretnék véget vetni. 

Lehet valaki párhuzamosan a gyakorlat, a józan ész, a hiteles dokumentarista oknyomozás mentén spicli, bíróságilag viszont ügynökgyanúból felmentett ártatlan. 

Herman elaludt megint. Kapkodós volt az álma is, egyik átcsapott a másikba, eltörölve az identitás törvényét, tagadva az ész kategóriáit. Azt álmodta, hogy miközben Masával közösül, a nő testének felső része elválik az alsó részétől, a tükör elé áll, onnan dorgálja, a szemére vetve, hogy csak egy fél asszonnyal szeretkezik. Herman kinyitotta a szemét.

(Ungvári Tamás “Az antiszemitizmus pornográfiája” c. írásában azt állítja, Lánczi András “szoftantiszemita”, illetve “nem antiszemita”, hanem “rosszabb annál”. Novák Attila, a Szombat és az antiszemitizmus.hu szerkesztője olvasói levélben válaszolt Ungvárinak – a levél a 168 órában és az Amerikai Magyar Népszava Szabadság c. lapban rövidített, szerkesztett formában jelent meg. Mi most Novák Attila eredeti, teljes írását közöljük.

Bayer Zsolt már bekerült abba a kategóriába, hogy magára adó ember nem ír róla. Azonban a Lepke szárnya című remeklésében valamiféle New York-i antiszemita tüntetésről beszélt, amit otthon elhallgattak. 

Nehéz úgy írni a Gecy c. színdarab szeptember 27-i bemutatójától, hogy közben az írás ne csússzon át félig-meddig egy undorító antiszemita hecckampány majd támadás krónikájába. Ezt azonban mindenképpen szeretném elkerülni, már csak a darab és az előadás, az alkotók és a közönség iránti méltányosságból is. 

 Leibowitz A közös zsidó–keresztény örökség című írásában valójában nem a kereszténységgel száll perbe. A keresztény-zsidó párbeszéd esetleges lehetősége a számára csupán ürügy, amolyan casus belli. Valójában azoknak a „bizonyos zsidó köröknek”, azoknak a vallásos … Tovább »

Isaac Bashevis Singer Nobel díjas amerikai zsidó író Szerelmes történet – egy poligámista regénye című regényét folytatásokban olvashatják az elkövetkező hetekben a Szombat olvasói – úgy, ahogy Singer regényeit annak idején a Forwärts című New York-i jiddis hetilap is közölte. 

A pártpolitikai törésvonalak, világnézeti ellentétek még mindig a 20. század első felét idézik: permanens időutazáson veszünk részt, a mindezt lehetővé tevő időgép típusszáma pedig Kommunizmus 48-89. Húszas-harmincas évek reloaded. 

Karinthy Színház, 2008. szeptember 3-án, este. Zsúfolásig telt nézőtér. A színházba járó tudja, hogy a Közönség Úr (© Karinthy) heterogén tömeg. Van a „jól nevelt” Közönség Úr – ők tisztelettudóan, szinte némán várják az előadást. Van a kissé morajló, „No lássuk, … Tovább »

Színházi premiert tartottak a Spinozában a Zsidó Nyári Fesztivál programjaként. A Címzett ismeretlen című levéldráma alapjául szolgáló kis könyv, Kathrine Kressman Taylor műve, 1938-ban jelent meg először Amerikában.

A darabot 1995-ben újból felfedezték, és a koncentrációs … Tovább »

Azon az éjszakán, amikor az ördög eljött, hogy elrabolja tőle a tehetségét, nem ellenkezett, nem jajgatott, nem csinált cirkuszt.

– Az ígéret szép szó – mondta, és megkínálta az ördögöt egy Mozart csokigolyóval meg egy pohár limonádéval. – Kellemes volt, finom volt, csodás … Tovább »

(1.0 verzió, 2.0 verzió, 3.0 verzió) Ezeket a verziókat a jótékony, vagy éppen a gonosz feledés, máskor a nem szándékolt, esetleg tudatos módosítás szüli. Ám, még amikor tudatos módosításról van szó, akkor sem szükségképpen hazudnak az emberek szándékosan. Pusztán az idők … Tovább »

Egyikünk sem hitt komolyan a dologban, mégis megtörtént: az immár évek óta minden augusztus végén megrendezésre kerülő (most már a tizenegyedik alkalomnál tartó) Zsidó Nyári Fesztivál képes volt felfrissülni, újat nyújtani.

Nem szeretjük a szurkolókat. Hangosak, lármásak, fasiszták, magyarán éppen itt lenne az ideje annak, hogy a derék rendőrök jól elagyabugyálják a neveletlen suhancokat –gondolja egy derék, törvénytisztelő állampolgár. 

A brit filozófus szerint a liberalizmus megfosztotta az életet etikai értelmétől. A liberálisok erkölcsön csak jogok és kötelességek együttesét értik. Régen az erények adták az erkölcs tartalmát. Talán egy új vallás visszahelyezi jogaiba az erényt.

A holokauszt zsidó, egyetemes és magyar tragédia. Megtörténtét tagadni és az áldozatok tudományosan megállapított számát politikai vagy ideológiai okokból kisebbíteni morálisan és történelmileg elfogadhatatlan” – szögezik le a Kommentár folyóirat idei 3. számában, Tizenkét állítás a Soáról címmel megjelent tézisek.

Megtámadtak egy magyar színházat, egy kabarét, bántalmazták a szereplőket, a közönség tagjait, az előadás rendezőjét Budapesten 2008. szeptember 28-án este. Mindig így volt, mindig így lesz. Néha van szünet. Verésszünet. Ölésszünet.
 

Forrás: Hírszerző “Pöttyös az inged? Buzi-e vagy?Fested a hajad? Buzi-e vagy?Piros a cipőd? Buzi-e vagy?Mit eszel? Mignont? Buzi-e vagy?Füvet szívsz bazze’? Buzi-e vagy?Kefíret iszol? Buzi-e vagy?Ilyen törpe, szar a kutyád? Buzi-e vagy?Szemüveges vagy? Buzi-e vagy?Nem eszel húst? Buzi-e … Tovább »