Összesen 68 találat (1 - 20) : MúltKor .
A 75 éves Balla Zsófia költővel beszélgettünk a késő ’70-es évekbeli Erdélyről és Kolozsvárról, az állandó hidegről és a nagy barátságokról, egy szétszóródott nemzedékről, hászid felmenőkről, magyar és zsidó kisebbségiségről, valamint egy megmaradt kiddus-serleg útjáról … Tovább »
Amióta a Hamasz rátámadt Izraelre, Nyugaton, így Németországban is, robbanásszerűen megnőtt az erőszakos antiszemita megnyilvánulások száma. Ezzel kapcsolatos gondolatairól beszélgetett Balla Zsolttal, a Lipcsei Zsidó Közösség rabbijával – aki egyben az Ortodox Rabbikonferencia … Tovább »
Egy kis észak-németországi faluba vetődött magyar zsidó deportáltak, 1945-ben ha összefutottak az utcán, az átélt borzalmak témáját szigorúan kerülve, elsősorban híreket cseréltek a további túlélőkről és a hazatérés lehetőségeiről, ám meglepő módon, egy téma sosem maradhatott … Tovább »
Rózsi hangja zökkentett ki ebből ki tudja mennyi ideje zajló, szorongással teli tűnődésemből.
– Megyek Bikur Holimba Grósz Bözsivel, meg Ella nénivel. Tudod mi az? Már magyaráztam a múltkor.
Valami rémlett, de inkább értetlen arcot vágtam, mert tudtam, hogy újra elmondja … Tovább »
– Csak Pesten divat ez a titkolózás, a gyerekek előtti hallgatás. Hédi a múltkor kijelentette, hogy ő semmit nem mesél el Péterkének. Az unokám már nem fog tudni semmit negyvennégyről, a zsidógyilkosságokról, a családunk elpusztításáról – mondta Ella könnyes szemmel.
“Ez a könyv amúgy sem igazán napló, nem is dokumentumregény, inkább amolyan… korfeeling… énfeeling. Fontos használati utasítás: ne próbáljátok megfejteni a figurákat, nem az a lényeg! Elég, ha csak ráéreztek, kik is ezek a számomra fontos emberek és történetek” – írja Berki … Tovább »
Ács Éva és Kohut László emlékének
Ács Éva nyolcvankét évesen osztotta meg élettörténetét a Centropa munkatársaival. Az interjúban egyetlen mondatban tett csak említést első szerelméről, Kohut Lászlóról. „Nekem volt egy szerelmem, aki a Donnál maradt.”
Éva egész … Tovább »
(Napló az 1938-1942 közötti évekből)
Négy évvel ezelőtt, a Szombatban (Szombat, 2015. március,11-18. oldal) megjelent egy ismertető a készülő dokumentumkötetről, Éjszaka még fölvarrok tizenöt gombot munkacímmel. Az azóta eltelt közel öt évben kutatások sora zajlott a … Tovább »
“A Nagyi fonta a barheszt, jól meghintette mákkal, és a végén lecsípte belőle a srájemot, ami a sparheltben landolt, amikor már lobogott benne a tűz. Bármit ettünk – főleg ebédre vagy vacsorára –, a Nagyfater mindig elmondta: – A jó zsidó mindig hagy srájemot.”
Részlet … Tovább »
Hét nap, három család és egy viharos évszázad története tárul elénk Gárdos Péter új regényében, melyből a Libri kiadó engedélyével közlünk részletet.
Hat óra tájt fordult a kulcs a zárban, és besüvített a lakásba Andriska. Úgy rohant át a konyhán, akár a tájfun. … Tovább »
Az Izraeli Kulturális Intézet 70 év – 70 tárgy – végtelen történet címmel rendezett kiállítást a modern Izrael Állam születésének 70. évfordulójára. A tárgyakból és a köréjük írott szövegekből válogatunk.
Heisler András, a Mazsihisz elnöke:
Mielőtt Izrael rájött … Tovább »
Zsidókérdés 1917 – “Zsidókérdés” 2017
Száz éve, 1917-ben jelent meg a nevezetes zsidókérdés vita a Huszadik Század című folyóirat hasábjain. Ebből az alkalomból a Szombat az alábbi körkérdést intézte a magyar szellemi élet több mint hatvan képviselőjéhez.
Száz … Tovább »
Pészách második napján 92 éves korában elment Ávrohom Cvi Erbszt, barátai és tanítványai számára: Hari bácsi.
“De hiába minden óvintézkedés, minden „nicht vor dem Kind” és minden suttogás, néhány év alatt összerakott magának egy mozaikot arról, hogy születése előtt nem sokkal volt egy háború.”
A gyerekkora első évei valamilyen megmagyarázhatatlan fojtottságban, titkolózásokban, … Tovább »
Persze, hogy kidobóták Bodor mama! Be kő’ mondani, ha tudunk elbújt zsidórul – cuppogta bolond Ica, de az istennek sem hagyta félbe a cukorka szopogatását. Hogyisne, hiszen éppen azt lesi a Mitvesz fűszeres, hogy milyen hangosan ízlik neki. Akkor biztos ad legközelebb is. Na és, ha fogdossa … Tovább »
Szondi-Radványi Lili, aki férjével, Szondi Lipóttal, a világhírű pszichológussal együtt a Kasztner-vonaton menekült el 1944-ben Magyarországról, megírta visszaemlékezéseit bergen-belseni napjairól. A kézirat évtizedekig lappangott, sorsáról a közzétevő Kovács András Bálint írásában olvashatnak, az alábbiakban pedig közreadjuk magát a dokumentumot.
– Persze, hogy kidobóták Bodor mama! Be kő’ mondani, ha tudunk elbújt zsidórul
E vészjóslónak szánt üzenet árnyékában kezdte meg munkáját a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) rendkívüli közgyűlése.
– Ne aggódj! – próbálok lelket önteni belé. – Az antiszemiták legnagyobb része, legalább kilencvenöt százalékuk egyáltalán nem akar megölni minket. Csak az van, hogy a maradék öt százaléktól olyan rosszakat hallanak rólunk, hogy mégis kénytelenek lesznek rá.
–Ugyanígy … Tovább »
Hogy jelent meg zsidó téma, karakter, vagy karakterek a művében? Miért tartotta fontosnak a témát, vagy, hogy zsidó karaktert szerepeltessen? Milyen szerepet töltenek be könyveiben e karakterek, ha a téma nem közvetlenül érinti a zsidóságot, mi a dramaturgiai jelentősége figurájuknak, illetve zsidóságuknak a művekben? Miben látja e figurák sajátosságait, és hogyan próbálta érzékeltetni? – kérdeztünk írókat.