Részlet az idei könyvhétre megjelenő, A felperzselt ország című kötetből.

Charles Fenyvesi hat szellemet idéz meg könyvében.

Múltfeldolgozás Palotai Boris két női holokauszt-regényében

Riccardo Di Segni római főrabbi bemutatta a Talmud olasz fordításának első kötetét.

A Talmud a zsidóság törvényeinek, szokásainak gyűjteménye, amelyet különböző korokban és helyeken állítottak össze. A zsidó Biblia (héberül Tóra, azaz Mózes öt könyve) utáni második … Tovább »

A Fiumei úti nemzeti sírkertben helyezték végső nyugalomra a Nobel-díjas írót. 

A kirekesztés ma is fenyegető veszélyeire figyelmeztettek, valamint a keresztények és zsidók összefogásának fontosságát hangsúlyozták az Élet Menete rendezvény szónokai. Az idén 14. alkalommal megrendezett Élet Menete a Dohány utcai zsinagógától a sófár hangjára indult vasárnap délután a Szent István-bazilika előtti térre.

Életének 87. évében hosszan tartó súlyos betegség után elhunyt Kertész Imre. Vele készült interjúnkkal emlékezünk rá.

 Clara Royer-val beszélget Szentgyörgyi Rita

A 19. századi nagy zsidó temetők olyanok, mint egy hatalmas krónika lapjai, vagy akár az Írás kézzel rótt oldalai, melyeken írásjelekként sorakoznak a síremlékek, a sor- és szóközöket pedig az utak, kiteresedések, bokrok és fák jelenítik meg. Ez az az évszázad, amikor a hagyományos zsidó sírok szűk és katonás egymásutánját felváltja egy differenciáltabb, lazább és beszédesebb elrendezés az emancipáció és asszimiláció nyomán.

A Holokauszt szépirodalma

Ma 95 éves Keleti Ágnes ötszörös olimpiai bajnok tornásznő, a Nemzet Sportolója, Magyarország legtöbb olimpiai éremmel rendelkező női sportolója, minden idők legeredményesebb magyar tornásznője.

Klein Ágnes néven született 1921. január 9-én Budapesten, a család később … Tovább »

Péntek éjszakánként a Teleki téren nem lehetett aludni a lónyerítéstől. Hajnali hattól a Karácsony Sándor utcától a Lujza utcáig télen-nyáron álltak végig a lovas kocsik, hozták az árut. Kistarcsa mellől, Soroksár környékéről érkeztek a bolgárkertészek, mérleget a szekér elé tették, mázsálták a friss árut.

Gadó János, a Szombat munkatársa, 2015. szept. 9-i cikkében (A menekültek és a holokauszt) a Holokausztra mint értelmezési keretre összpontosítva sok valós összefüggést szemléltet. Azonban úgy látom, hogy összes fejtegetése a következő álláspontot öleli körbe, takarja el … Tovább »

Noha a Németország felé igyekvő menekülteket Európában egyetlen ország hatóságai sem akarják üldözni vagy megölni (már Törökországban sem fenyegeti őket komoly veszély), a médiában mégis rendkívül gyakran társul hozzájuk a Holokauszt képzete.

A müncheni befogadó-állomásról … Tovább »

Kertész Magda hétfőn azt mondta az MTI-nek, hogy férje, a Nobel-díjas Kertész Imre ma is aktuálisnak tartja több évvel ezelőtt írt szövegét, amelyet hétfőn szemlézett a Magyar Idők.

Interjú Ascher Tamással; Még nem késő: Sorsok Háza, HDKE, Rumbach zsinagóga; Középkori emlékeink: lesz-e a bécsi után Budán is zsinagóga-feltárás?; Klein Rudolf a Salgótarjáni úti temetőről, David G. Roskies a Varsói Zsidó Múzeumról; Hanák András J. D. Salingerről.

A Szombat áprilisi számában körkérdést intéztünk a magyar zsidó közélet néhány szereplőjéhez illetve jó ismerőjéhez arról, honnan hová jutott a magyar zsidóság 25 év alatt.

Gyömrői Edit, aki mindenekelőtt József Attila egyik utolsó pszichoanalitikusaként él a köztudatban, földrajzi hely, nyelv, szakma és életkörülmények tekintetében rendkívül sokszínű pályát futott be: életútjában pszichoanalízis, irodalom, politikai aktivizmus, filozófia és művészet egyaránt helyet kapott.

A józsefvárosi zsidó vallásos élet keretei 1890–1960 között